Vadregényes, mesés fjordokkal teli tájakon visz az út Norvégiában Oslótól Bergenig, olyan helyeken, amelyeket az ember míg él, nem felejt el. A világ egyik legnagyobb élményében lehet része annak, aki hét óra alatt átvonatozik e közel félezer kilométeres távon, annak pedig
még pluszcsodák is járnak, ha ugyanezt az utat autóval a Lærdal-alagúton át teszi meg.
Öt év alatt készült el
A Lærdal és Aurland településeket összekötő, magas hegyi hágókat és a fjordokon átívelő komputakat elkerülő, 24,5 kilométeres alagút építését 1995-ben kezdték el, és ahhoz, hogy teljes pompájában végignyúljon a Sogn og Fjordane régiója egyik méretes hegyének gyomrában, csupán öt év kellett. Az alagút 2000-re készült el az E16-os út két sávjaként és egyben a fővárost Norvégia második legnagyobb városát összekötő útjának egy olyan szakaszaként, amely nem kanyargós, veszélyes hegyi utakon át vezet.
Fontos környezetvédelmi szempontok
Az Oslo-Bergen útvonal létesítéséről 1975-ben határozott a norvég parlament, tizennyolc évvel később, 1992-ben pedig az alagút létrehozásáról is döntöttek azért, hogy végre ne veszélyes hegyi utakon kelljen autózni. Az alagút építéséhez nem kevesebb mint 2,5 millió köbméternyi sziklát kellett megmozgatni, majd eltávolítani. Noha ez első blikkre óriási pusztításnak is hangzik, az alagút létesítésének az egyik fontos szempontja éppen a környezet védelme volt, hiszen a beruházás egyik célja az volt, hogy a későbbiekben elkerüljék az érintetlen természeti táj elpusztítását.
Az építési költségek 1082 millió norvég koronába kerültek, amely a mai árfolyamok tükrében több mint 37 milliárd forintra rúg.
Így készült a különleges közúti alagút
A Lærdal-alagút építését négy fázisban végezték: első körben fúrtak, majd robbantottak, később rakodtak és szállítottak, utolsó lépésben pedig következett a földkiemelés és a tereprendezés. Az építmény előkészítéséhez hatalmas, számítógéppel vezérelt fúrókat vetettek be, ám mind a fúrást, mind pedig a robbantást nagy pontossággal kellett elvégezni annak érdekében, hogy
a 10 kilométerenként kialakított útszakaszok találkozzanak egymással a sziklában.
A kalkulációhoz és felmérésekhez többek között navigációs műholdakat is használtak, az alagút belsejében pedig lézersugarakkal jelezték például a csapágyakat. A fúrótoronyon lévő számítógép rögzítette a lézersugarakat, és egy meghatározott minta szerint automatikusan pozícionálta a fúróberendezést.
Az alagútban való rakodáshoz és szállításhoz kerekes rakodógépeket használtak, bentről pedig teherautókkal szállították ki a kitermelt követ. Igen ám, de ezeknek a járműveknek is kellett egy olyan állandó út, amelyen az alagútépítési munkák alatt a kitermelt anyagokkal szabadon közlekedhetnek, így hát építettek egy szilárd burkolatú utat is.
Pszichológusok vizsgálták a hangulatot
A Norvég Közútkezelő (NPRA) szerette volna úgy megtervezni az alagutat, hogy az utazók ne találják monotonnak a hegy gyomrában vezető 20 perces utat. Éppen ezért segítségül hívták az Ipari és Technológiai Kutatószövetség (SINTEF) tapasztalt pszichológusait, akik felmérték, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy
unalom és álmosító autózás helyett élmény legyen a hegyi átkelés.
A legjobb kialakítási és világítási megoldásokra szimulátorok segítségével bukkantak rá, amely eredményeképp enyhe íveket és rövid egyenes szakaszokat alakítottak ki. Mindvégig fókuszban tartották a biztonságos látótávolságot, amely az alagút bármely pontján 1000 méter vagy még annál is több.
Még a teherautók is meg tudnak fordulni
Az alagutat négy részre osztották speciálisan kiszélesített területekkel és négy pihenőhellyel. A hegybéli út belsejében 15 olyan kanyarodási területet is kialakítottak, amelyeken tolatás nélkül fordulhatnak meg a buszok és nyerges vontatók.
125 méterenként tűzoltó készülékeket, 500 méterenként pedig sürgősségi pontokat is elhelyeztek.
Különleges szellőzőberendezés ügyel a jó levegőre
A Lærdal a világ egyetlen olyan alagútjaként épült, amely levegőjét egy légtisztító erőmű segítségével tisztítják meg. Ennek során kivonják a szennyezett levegőből a nitrogén-dioxidot, a már tiszta „gázt” pedig a két nagy ventilátorra szerelt elektrosztatikus szűrőkön át juttatják ki a szabadba. Ezzel nemcsak a külső környezet, hanem az alagúti levegő is jól jár, hiszen a rendszer a hegy belsejében is elfogadható levegőminőséget tud fenntartani még a nagy forgalmú időszakokban is.
A benti levegő minőségét egyébként folyamatosan ellenőrzik, és ha szükséges, a légtisztító rendszer automatikusan működésbe lép.
A legapróbb hiba esetén is lezárják az alagutat
Ha a szellőzőrendszerben bármilyen apró hiba lép fel, vagy valamiért feltorlódnak az autók, így jelentős mennyiségű kipufogógázt kibocsájtva, az alagutat elzárják a forgalom elől. Ugyanez történik közlekedési baleset esetén is, amelyről az alagútba hajtó sofőrök rádión tájékoztatást kapnak arról, hogy várniuk kell-e, vagy vissza is kell fordulniuk és kihajtaniuk az alagútból.
Ha szeretnéd megismerni a világ legveszélyesebb útjait, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
