Az ókori görög történész, Hérodotosz írásai szerint, Krisztus előtt 525-ben uralkodott Kambüszész király, akinek hadserege ötvenezer emberből állt. A császár célja volt, hogy meghódítsa az egész világot, azonban a Szaharában menetelve orákuluma megálljt parancsolt neki egy végletes jóslattal. Ott állomásozásuk egy reggelén óriási homokvihar érkezett nyugatról, ami teljesen betemette őket, így azok örökre eltűntek a föld színéről.
Hérodotosz írásait sokáig mítosznak hitték, közel harminc éve viszont egy olasz kutatócsoport által végzett egyiptomi ásatáson bizonyítékot találhattak.
Az egyetlen bizonyítékot a perzsa hadseregről
A legelső igazi ásatások és kutatások a perzsa hadsereg után az 1980-as években kezdődtek, viszont ekkor még semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem találtak. A kutatást az amerikaiak kezdeményezték, részt vett benne a National Geographic társaság, valamint a Harvard Egyetem is. Leletek nélkül tértek haza, viszont beszámoltak 500 olyan sírhalomról, amelyről először azt hitték, hogy a perzsa hadsereg egy része, viszont vizsgálataik után körülbelül ezer évvel a perzsák utánra tudták datálni a sírhelyek létrejöttét.
Hatalmas áttörést jelentett a perzsa császár serege utáni kutatásokban az, ami 1996-ban történt.
Alfredo és Angelo Castiglioni vezették az ásatásokat nem messze a siwai oázistól, amikor egy különös rejtekhelyre bukkantak, ahol sok-sok perzsa nyílhegyet és tőrpengét találtak.
Kambüszész, perzsa lévén Amon templomát akarta elpusztítani, ami az egyiptomiak egyik legfontosabb imahelye volt. Seregével Thébából indulhatott el a templomhoz, amit első körben „csak” kifosztani tervezett. Erre még a 19. században találtak bizonyítékot, valamint az 1930-as években egy magyar arisztokrata, Almásy László állította, hogy megtalálta a mitikus oázist utazásai során, amelyeket a perzsa sereg megtalálása miatt szervezett magának.
A perzsák elindultak az oázisból a homokos tájon keresztül, és már körülbelül félúton voltak a templom felé, amikor a déli étkezésük közben nyugat felől erős és halálos szél támadt, amely hatalmas, kavargó homokoszlopokat hozott magával, amelyek teljesen betemették a csapatokat, és teljesen eltüntették őket
– olvasható Hérodotosz írásaiban.
Nem biztos, hogy igaz az eltűnéstörténet
A rengeteg bizonytalanság, és kevés bizonyíték miatt több történész és kutató is lát esélyt arra, hogy mindössze legenda lehet a perzsa hadsereg létezése és eltűnésének története. Több teória is született az utolsó kutatások óta.
Sokan úgy vélik, Hérodotosz agyszüleménye lehet a perzsa hadsereg története, ugyanis az ókori történész sokszor állít olyasmiket írásaiban, amelyek kissé kiszínezett verziói az igazságnak. Akadnak történészek, akik még Kambüszész császár létezését sem veszik száz százalékig biztosra.
Egyes feltételezések szerint az egyiptomiak végeztek a sereggel, amikor meglepetésszerűen rájuk támadtak. Kutatók úgy vélik, lehettek túlélők, akik a bajtársiasság miatt kitalálták ezt a hangzatos történetet, hogy megőrizzék maguk és társaik becsületét. Mások szerint nagy esély van rá, hogy a csontszáraz sivatagban éhen és szomjan haltak a perzsa katonák, hiszen ötvenezer embernek képtelenség volt a sivatag közepén, egy többnapos menetelésre elegendő ételt és vizet biztosítani. Bár ebben az esetben még mindig kérdéses marad, hogy hova tűnhetett a katonák holtteste.
Akadnak kutatók, akik szerint annak is van valóságalapja, hogy a homok elnyelhette a hadsereget, homokvihar vagy futóhomok nyithatta meg véleményük szerint a földet, így a katonák nyomtalanul eltűnhettek.
Félő, hogy soha nem derül már ki, mi is történt pontosan az ókori perzsa hadsereggel.
Élt egy császár, aki megharapta azokat, akik a közelébe mentek. Az őrült uralkodóról ebben a cikkünkben írtunk.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
