A szárazság is hatalmas élelmezési gondokat vetít előre, az erdők égése az ott élő teljes flórát és faunát veszélyezteti, márpedig, ha a táplálékláncból akár csak egy szem is kiesik, annak az összes többi kárát látja.
A legsúlyosabb árvizek
Mégis, ha a közvetlen emberáldozatok számát tekintjük, az áradások és árvízek eddig talán több emberéletet követeltek, mint a szárazság. Csak az 1931-es kínai nagy árvíz, becslések szerint legalább egymillió, más számítások szerint akár 4 millió ember halált is okozhatta, és ez csak a közvetlenül a víz áldozatául esettek száma. Jóllehet, az árvíz következtében anyagi, egészségiügyi és lelki károkat, sérüléseket sokkal többen, a becslések alapján legalább 80 millióan szenvedtek a folyamatos, intenzív esőzések és a hóolvadás hatását ötvöző természeti katasztrófában. De a monszun idején lesújtó 2010-es pakisztáni árvízről is úgy tartják, legalább 20 millió embert érintett közvetve vagy közvetlenül, és ez még csak két katasztrófa az elmúlt száz évből. Pedig a kultúra egyik bölcsője, az ókori világ egyik legkorábbi fényes birodalma éppen az áradásoknak köszönhette létezését és virágzását már közel 5000 évvel ezelőtt a Nílus völgyében. Ha a Nílus nem árad ki ciklikusan, nem teremtette volna meg azokat a körülményeket, amelyeket az egyiptomiak ügyesen kiaknázva rendkívüli civilizációt hoztak létre.
Sajnos azonban, azóta az áradások és az árvizek inkább az ember ellen dolgoznak, minthogy szolgálatunkba tudnánk azokat állítani. 1887-ben a Sárga-folyó mentén bekövetezett árvíz nagyjából egymillió ember halálát okozta, de az 1970-es évek elejei bangladesi árvizek is 3-500 000 áldozatot követeltek.
A galéria első képére kattintva megtekinthető fotóválogatásunk, amely után a cikk folytatódik!
Európai árvizek
A komoly áldozatokkal járó áradások és árvizek persze eddig sem csak Ázsiára csaptak le: 1362-ben a Grote Mandrenke néven elhíresült katasztrófa például Európa északi vidékeit sújtotta, Anglia mellett leginkább Hollandia, Németország és Dánia lakossága sínylette meg az északi-tengeri viharok és szél által okozott pusztítást "A nagy vízbe fulladás" alkalmával.
A gátakon magasan átcsapó hullámok között egyszerűen megfulladt sok tízezer ember, megsemmisült 60 dán falu, szigetek tűntek el a föld felszínéről, és átrajzolódott a partszakasz is.
Ehhez hasonló eset utoljára 1953-ban történt Hollandiában, amikor másfél száz gát károsodott meg, így nem tudta ellátni védelmi funkcióját, és bő 160 ezer hektárnyi szárazföld került víz alá.
Mi sem úsztuk meg szárazon, bár a fentiekkel összevethető áldozatokat mifelénk eddig szerencsére nem követelt egy vízi katasztrófa sem. Ettől függetlenül mindannyian hallottunk már az 1838-as pesti árvízről, mely során például báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós nevet kapta, és amely nagyjából 1000 ember életét vette el. A Duna e híres pesti áradása után alig 40 évvel a Tisza okozott nagy károkat Szegednél, 1879-ben. 2010-ben pedig több megyét is érintett az evakuálásra való felszólítás, amikor a Duna és a Tisza egyidejűleg áradt, és több milliárd forintnyi anyagi kár keletkezett. Abban pedig, hogy ezzel a szomorú felsorolásnak vége, sajnos még csak nem is bízhatunk.
Ha többet szeretnél megtudni a legelső és talán leghíresebb özönvízről, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.
