10 ok, ami miatt veszélybe kerülhet a luxusipar

Zanza!

Az átlagember számára minden bizonnyal felfoghatatlan, hogy a több milliárd dollár bevétellel bíró luxusipar számára is vannak buktatók a piacon. A gazdasági válság és az azt követő recesszió ellenére a luxusmárkák továbbra is jól teljesítenek, sőt egyes márkák még többet is elkérhetnek termékeikért, mint pár évvel ezelőtt.

A businessoffashion.com szerkesztői nemrég arról kérdezték a luxusbefektetésekre szakosodott Exane BNP Paribas fejét, Luca Solcát, hogy szerinte milyen veszélyek leselkedhetnek a luxusiparra napjainkban. Az 1990-ben alapított cég vezetője szerint a gazdasági és a geopolitikai bizonytalanság, valamint az állandó árfolyam-ingadozásosok, a szociális konfliktusok és a lassuló kínai jelenlét komoly kihívások elé állíthatják a luxusvállalatokat.

1. A gazdasági recesszió

A luxusiparnak állandó költségekkel kell számolni, ott van például a brand-kommunikáció, a márkaboltok fenntartása, a mintakollekciók előállítása és más olyan alapvető tételek, amelyek a magas bruttó árrésnek köszönhetően mind nagy költséggel járnak. Kína GDP növekedése például tíz év felfutás után a tavalyi évben megtorpant, ami nem jó előjel a jövőre nézve. A kínai gazdaságot és a beruházásokat hátráltatja többek között a gyengélkedő feldolgozóipar és a stagnáló ingatlanpiac is. Az eladások visszaesése azonban még csak jelzésértékű, mivel a Bain & Company elemzése szerint a fogyasztás értéke meghaladta a 18.8 milliárd dollárt a tavalyi évben.

2. A növekvő vagyoni egyenlőtlenség

A luxustermékek birtoklása jellemzően a gyarapodó magánvagyon egyik szimbóluma. Ahogy a jövedelmi egyenlőtlenség növekszik, azzal párhuzamosan gyorsul fel a luxuspiac. Legalábbis a hetvenes évek óta globálisan ez a tapasztalható. Ezzel szemben a gazdasági lassulás vagy leállás kiszélesítette a vagyoni különbségeket, a magasabb marginális adókulcsok miatt például csökkentek a luxustermékekre szánt kiadások is. (Marginális adókulcs alatt az utolsó megszerzett forintunk után fizetendő adót értjük)

462969036
Fotó: Anadolu Agency / Europress / Getty

3. Csökkenő fogyasztások

Gazdagnak lenni egy dolog. Érezheti magát az ember akár az emelkedő bérek, bizonyos termékek felértékelődése és a könnyebb hitelhez jutás miatt is gazdagnak, ami általában az újabb vágyak és lehetőségek mellett diszkrecionális kiadásokat eredményez. Ezzel szemben a megszorításoknak korántsincs vége az euróövezetben, ahogy a Kínában tapasztalható csökkenő ingatlanárak sem kedveznek a megnövekedett kiadásoknak.

4. Belassult Kína

Az ország a nyugati luxuspiac egyik legfontosabb terepe, mivel Kína a világ luxustermékeinek körülbelül harminc százalékát vásárolja fel évente. Ez igencsak jelentős a tíz évvel ezelőtti három százalékhoz képest. Ugyanakkor a kínai piacról festett kép továbbra is nagyon vegyes. Kétségtelen, hogy a kormány tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy csökkentse a jövedelmi egyenlőtlenségeket és a virágzó középosztályba emelje fel a mélyszegénységben élő polgárok millióit. De ez egyben azt is jelenti, hogy magasabb adókat kell fizetniük a gazdagoknak (például tulajdon és öröklés után). Ugyanakkor a korrupcióellenes kampányok előidézhetnek egyfajta előtakarékosságot és vagyonellenes hangulatot az országban.

5. Változó adókulcsok

Feje tetejére állt a világ. Az úgynevezett „kapitalista” országok „szocialista” politikát folytatnak, míg a magukat kommunistának nevező országok gyakorlatilag a kapitalizmus egy vadabb formáját karolták fel. A parafrázis jól megfigyelhető a luxuspiacon is, mivel az Európában és az Egyesült Államokban bevezetett emelkedő marginális adókulcsok következményeképpen jobban lehet ellensúlyozni az értékesítést olyan országokban, mint például Oroszország vagy Kína. De ez a felállás változhat, mivel Kínában az egyre növekvő társadalmi feszültség populista fordulatra kényszerítette a kormányt, aminek hatására megnövelték a luxusadókat illetve a külföldi vásárlásokra kiszabott vámokat.

528815189
Fotó: Europress / Getty

6. Árfolyamingadozások

Az európai luxuscégek nagyrészt euróban, svájci frankban vagy fontban költenek a gyártás során, míg bevételeik nagy része dollárban vagy dollára vonatkozó devizában érkezik. Az euró az erős szembeszél ellenére erősnek volt mondható a 2014-es év első kilenc hónapjában, míg az egyre erősödő dollár az év utolsó hónapjaiban volt fellendülőben. Hasonlóképpen működik a japán piac is, ahol az európai luxusmárkák eladásainak a 10-15 százaléka történik, itt a japán jen összeomlása mért nagy csapást az iparágra.

7. Világszintű az utazási para

A gyakori terrortámadások és egészségügyi ijesztgetések miatt sokan mondanak le az utazás élményéről. Meglepő módon a fix költségek, a működési tőkeáttétel áttétes hatása miatt a jelenség érzékenyen érinti a luxuscikkek piacát is. A pénzügyi befektetők szerint négy olyan eset is volt az elmúlt húsz évben, mikor alacsonyabb áron lehetett luxus termékeket vásárolni a piacon: a 9/11, az ázsiai válság a kilencvenes években, a SARS járvány 2003-ban, illetve a Lehman Brothers összeomlása 2008-ban.

8. Veszélybe kerülhet a luxuspiac

Hongkong figyel talán a legkoncentráltabban a luxuspiacra a világon, globálisan ide adják el az úgynevezett „szoft” luxustermékek 10 százalékát és mintegy 20 százalékát a komoly luxuscuccoknak. A tavalyi zavargások újjáéledése azonban katasztrófális helyzetbe sodorhatná az ipart, a városba komoly vásárlási szándékkal érkező kínai turistákról nem is beszélve. A bevásárlóturizmusnak köszönhetően ugyanis évente átlagosan 28-30 millió turista érkezik a „népi Kínából” Hongkongba és ezek a számok várhatóan még növekedni fog a közeljövőben. Ezeknek a turistáknak körülbelül a fele csak egy napig marad, bevásárol a nyugatról jött luxustermékekből és már repül is haza. Tehát egy Hongkongra mért terrortámadás igencsak fájdalmasan érintené a luxusipart.

9. Túlexponálás

A túl gyorsan növekvő és bővülő márkáknál széles körben fennáll a trivializálódás veszélye, aminek köszönhetően a cégek elveszíthetik akár az ügyfélkörüket is. Ilyen sorsra jutott például nemrég a New York-i márka, a Coach is. Pedig a fennmaradásért való harc különösen fontos egy olyan időszakban, amikor alacsonyabb a növekedési ráta és amikor a fogyasztók egyre szélesebb választékból válogathatnak az egyre zsúfoltabb luxuspiacon.

10. A márkák bekebelezése

A vállalati összeolvadások és felvásárlások nem újkeletűek ebben a szférában és gyakran üzletileg is stabilabbá válik egy márka, ha egy másik vezetés alá kerül. De gyakran előfordul, hogy a befektetett tőke nem hozza vissza az árát. Ilyen luxusóriás például az LVMH, illetve a nemrég nevet váltó Kering is, melyek vezetése alá olyan divatházak tartoznak, mint a Gucci, a Christopher Kane, a Sergio Rossi, vagy a Saint Laurent. Ez a két vállalat meglehetősen elszántan szeretné szilárdabb pozícióban tudni az iparágat, de többek között éppen emiatt is vannak a divatházak kitéve annyi kockázatnak.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Blogmustra