Egy gondosan kidolgozott munkahelyi szabályzat általában mindent leír azzal kapcsolatban, hogy mi az elvárt magatartás az adott helyen, sőt van, ahol még a külsőnket, ruházatunkat is megszabja. Vannak azonban olyan munkahelyek, ahol nincs minden pontosan megfogalmazva, inkább íratlan szabályként, elvárásként működnek. A munkahelyi együttműködésnek van néhány olyan szabálya, amiről sokan még csak nem is hallottak. Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász mondja el ezeket a Díványnak.
Illemszabály vagy törvény?
A munkahelyi együttműködés minden dolgozóra egyformán vonatkozik, pozíciótól függetlenül; a főnökre ugyanúgy, mint a beosztottakra. Ezek betartását nemcsak a törvény írja elő, de elengedhetetlenül szükséges a nyugodt légkörhöz és a harmonikus közös munkához is.
Az egyik ilyen fő pont az általánosan elvárható magatartás. Erről a Munka Törvénykönyve is ír, és a lényege, hogy munka közben úgy kell viselkedni, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Persze itt is vannak kivételek, de csak olyanok, melyek a törvényben is szerepelnek.
Ennek a törvénynek az értelmezése azért tűnhet elsőre bonyolultnak, mert nem mindig tudjuk, valójában ki mondja meg, hogy mi is az elvárható magatartás egy adott helyzetben. A tapasztalataink révén nagyjából tisztában vagyunk ezzel, például tudjuk, hogy egy eladónak nem illik kiabálnia a türelmetlen vevővel, az iskolaigazgató nem szidhatja le a tanulók előtt a tanárt...
Ennél a szabálynál nem az számít, hogy mit vár el egy munkamániás főnök vagy egy túlérzékeny munkatárs, a mérce az általános társadalmi megítélés. Így, ha nem eszerint viselkedünk, például durván kiabálunk a munkatársainkkal, az ügyfelekkel, esetleg nyilvánosan megalázzuk őket, akkor számíthatunk arra, hogy akár azonnal megkapjuk a felmondásunkat. Ha ezt nem tartjuk jogszerűnek, akkor bírósághoz fordulhatunk, ahol eldöntik, az adott esetben mi volt az általánosan elvárható magatartás, jogszerű volt-e a munkaviszony megszüntetése.
„Miért akadályozol?”
A kölcsönös együttműködés hiánya az egyik leggyakrabban előforduló vitaforrás a munkahelyeken.
Ilyen, amikor figyelmen kívül hagyják az utasításokat, a kéréseket, vagy éppen szándékosan bosszantják, akadályozzák egymást a dolgozók.
Az ilyen esetek a törvénybe foglalt kölcsönös együttműködést sértik, és az eset súlyosságától függően, akár azonnal ki is rúghatnak miatta.
„De hát el sem mondta!”
A tájékoztatási kötelezettség magába foglalja, hogy a munkahelyen mindenki köteles a többieket minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ilyen például, ha tudjuk, hogy valamilyen okból másnap nem tudunk dolgozni menni: ilyenkor a legrövidebb időn belül szólnunk kell erről. Ha ezt elmulasztjuk, csak későn szembesülnek azzal, hogy nem tudjuk elvégezni a munkánkat, akkor ezzel akár még kár is érheti a munkáltatót, amiért bizony elbocsáthatnak minket.
„A munkám miatt megtehetem”
A joggal való visszaélés tilalmát bizonyos munkakörökben könnyebben megszeghetik. Ilyen például, ha olyan beosztásban, munkakörben dolgozik valaki, ami befolyással bír, és ezzel vissza is él, vagy a munkája miatt ismertté válik, és ezt egyes helyzetekben kihasználja.
A törvény akkor beszél joggal való visszaélésről, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet. Emiatt nemcsak kirúgás járhat, de akár komolyabb büntetés is.
„Képzeld, milyen nagy üzletre készül a munkahelyem!”
A dolgozóknak figyelni kell a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmére is. Ez érvényes a munkahelyen kívülre is, hiszen amíg tart a munkaviszonya, addig nem viselkedhet úgy, amivel veszélyezteti a munkáltató gazdasági érdekeit. Ez alól kizárólag a jog adhat kivételt.
Ehhez a szabályhoz sok minden tartozhat, például nem szabad a konkurenciánál is pluszmunkát vállalni, vigyázni kell arra is, mit mondunk a munkahelyünkről, nem sérthetjük meg a cég jó hírnevét, vagy nem mondhatunk olyan információt róla, ami sérti a gazdasági érdekeit. Ha ez kiderül, azonnali elbocsátás követheti.
„Azt hallottam, hogy...”
A törvénybe foglalt egyik fontos pont a titoktartási kötelezettség. Ez előírja, hogy amilyen üzleti titok a munkánk során a tudomásunkra jut, azt nem közölhetjük illetéktelen személlyel. De ugyanez érvényes a személyes adatokra is, például egy kórházi dolgozó nem beszélhet idegeneknek a betegek állapotáról, még akkor sem, ha közszereplő, közismert ember a kezelt személy. De például egy sok embert érintő, tervezett nagy változást sem hozhatnak nyilvánosságra egy multicég munkatársai a nyilvános bejelentés előtt, még egy baráti beszélgetés közben sem.
A könnyelmű vagy szándékos csacsogás miatt bizony kirúgás járhat, és a kezelt adat kiszivárogtatása miatt akár még egyéb büntetés is. Ez alól csak a törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén van kivétel.
Ha érdekel, mit érdemes tenned miután elbocsátottak, olvasd el ezt a cikkünket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
