A dunai gát kialakításával a cél a lakosság védelme, valamint a természetes élőhelyek megőrzése és helyreállítása volt.
A Dunán kialakult jelentős medersüllyedés és a klímaváltozás által okozott árvízszint-emelkedés komoly kihívást jelent a Mosoni-Duna mellett lakók számára. A károkozás csökkentése érdekében átfogó fejlesztéseket hajtottak végre a Mosoni-Duna alsó szakaszán, a gát építése nem csak az alkalmankénti védelmet szolgálja.
Az új dunai gát több, mint puszta építmény
Amint arról a Fejlesztési hírek beszámolt, a Mosoni-Duna alsó szakaszán a kis- és közepes vízszintek megemelésére, illetve a Duna megtámasztó hatásának megfelelő torkolati vízszint visszaállítására került sor, mindeközben pedig a vizes élőhelyek rehabilitációja is megtörtént a gátépítés során.
A Duna ezen szakaszán egy vízszintszabályozó műből, hajózsilipből, és a Mosoni-Duna hosszirányú ökológiai átjárhatóságát biztosító hallépcsőből álló komplexumot alakítottak ki. Ez utóbbi azért is különösen fontos, hogy a folyó élővilága a gát ellenére is szabadon mozoghasson.
A Mosoni-Duna torkolatát is áthelyezték
A projekt során áthelyezték a Mosoni-Duna torkolatát, mely részben a Farkasúsztatói ágon, részben pedig a Torda-szigeten keresztül, a korábbi torkolat felett mintegy másfél kilométerrel feljebb vezeti a Mosoni-Duna vizét a Dunába. A korábbi medret a Győr Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő felett töltötték át.
A tudósítás beszámolója szerint a védmű kialakítása példamutató abból a szempontból, hogy miként lehet ötvözni az árvízvédelmet a természetvédelemmel.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
