Invazív, ehető rákféle lepte el a magyar városok vizeit

ehető rák
Olvasási idő kb. 5 perc

Az érdi Sulák-patakban fotóztak a napokban invazív rákokat. Mint kiderült, nem csak ott fedezték már fel őket. Az ehető, édesvízi rákok az ökoszisztémára is hatással vannak.

A Magyar Madártani Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Facebook csoportjában jelezte egy tag, hogy az érdi Sulák-patakban békalesre menet többszáz vörös mocsárrákot talált. A poszt alatti kommentek között olvasgatva az is kiderült, hogy például Békásmegyeren is észlelték már az ehető rákokat. Ezzel a fajjal együtt összesen nyolcféle, tízlábú, invazív rák él már hazánkban. 

A vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) a világ egyik legelterjedtebb rákféléje. A Magyar Természettudományi Múzeum blogja szerint hazánkba akvaristák által került be. Az idegenhonos, invazív rákfajta a 21-27 fokos lassú folyású, vagy állóvizeket kedveli. Az ehető rákokat eredeti élőhelyükön valóban meg is eszik, ráadásul Európába is élelmiszeripari okokból kezdték el őket betelepíteni. A magyar folyókban megtalálható rákpopulációk elfogyasztása nem csak a vízminőség miatt nem ajánlott, a rákászat maga is törvényben tiltott, az őshonos fajok védettek

Ugyan a mocsárrák ehető, de laikusok könnyen összekeverhetik a védett, őshonos rákokkal
Ugyan a mocsárrák ehető, de laikusok könnyen összekeverhetik a védett, őshonos rákokkalzhihao / Getty Images Hungary

Az ökoszisztémára is hatással vannak az ehető rákok

A vörös mocsárrák éjszaka aktív, mindenevő állat. Nem csak vízi növényekkel, és moszatokkal táplálkozik, de elfogyasztja a gerinctelen élőlényeket, a dögöket és korhadt növényi részeket is. Ahol túlságosan elszaporodik, ott drámaian csökkentheti a vízi növények és állatok számát, és sokféleségét egyaránt. Jelenléte azonban más módon is hatással van az édesvízi ökoszisztémákra. A vörös mocsárrák ugyanis szereti a felásható talajt és a sötét, zárt búvóhelyeket.

Ennek érdekében átalakítja a fizikai környezetét, és ezzel befolyásolja egyes erőforrások elérhetőségét más fajok számára. A szakemberek ezért az ilyen típusú fajokat ökoszisztéma-mérnököknek nevezik.

Egyre nagyobb problémát jelentenek az invazív fajok

"A természetközeli élőhelyeket veszélyeztető tényezők között napjainkban az egyik legjelentősebb és egyre nagyobb problémát az idegenhonos, inváziós fajok terjedése jelenti, ami a biológiai sokféleség csökkenését, az ökológiai folyamatok átalakításával az élőhelyek elszegényedését eredményezi. Az inváziós fajok terjedését elsősorban a növény- és állatfajok szándékos betelepítése, véletlen behurcolása okozza, továbbá a klímaváltozás helyi folyamatai is elősegítik. Külön veszélyt jelentenek azok a hobbiállatok, melyek a természetes élőhelyekre kijutva parazitáik, betegségeik terjesztésével az őshonos fajok legyengülését, esetleg elhullását okozzák. Az inváziós fajok jelenlétének hátterében sokszor a megunt házi kedvencek jó szándékkal történő helyi élőhelyre juttatása áll" – összegezte a múzeum szakembere a blogon.

Az invazív rákfajta 2016 óta kizárólag engedéllyel tartható Magyarországon az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozó uniós rendelet alapján.

A már invázisóként ismert rákokat az 1970-es években telepítették be Spanyolországba, élelmezési célokból. Tíz évvel később azonban már Portugáliában is észlelték őket, azóta többek közt Cipruson, Olaszországban, Mallorcán, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban is élnek vörös mocsárrákok a természetben.

Magyarországon 2014-ben fedezték fel először. 2015-ben már számos, a Dunába torkolló Pest megyei patakban találtak stabil állományokat az MTA-ÖK Duna-kutató Intézet munkatársai, akik a halfaunisztikát monitorozó vizsgálataik során megállapították, hogy azokban a patakokban, amelyekben az ehető mocsárrák előfordul – torkolati szakaszok kivételével – a patakok halfajegyüttesei eltérnek azoktól a vizektől, ahol előfordulása nem igazolt.

Egyes Duna menti állományok esetében az invazív vörös mocsárrák megjelenése és elszaporodása után már tapasztalható az őshonos kecskerák és a korábban megjelent szintén inváziós cifrarák állományok drasztikus visszaszorulása is a rákféléket vizsgáló dr. Weiperth András, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Természeti Erőforrások Megőrzése Intézet Halgazdálkodási Tanszékének kutatója szerint. 

A Nyugat-Európában végzett hasonló kutatások eredményei is azt igazolják, hogy az inváziós fajok megjelenésével együtt az általuk elfoglat vizekben élő halfajták megváltoznak. A behurcolt, invazív rákfajok ráadásul sok esetben rákpestissel is fertőzöttek, ami az őshonos rákállományt is megbetegítheti.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek