Az első karácsonyfát Magyarországon egy grófnő, Brunszvik Teréz állította 1824-ben: a hazai óvodák alapítójaként is tisztelt grófnő természetesen osztrák befolyás hatására. Az 1860-as években már tartottak karácsonyfavásárokat is hazánkban, mostanra pedig az számít extrém kivételnek, aki semmiféle módon nem díszít fenyőt az ünnepekkor.
A szokások persze változóban vannak. Akadnak, akik már napokkal vagy akár hetekkel a szentestét megelőzően felállítják és feldíszítik a fát a nappaliban, hogy az minél tovább díszítse otthonukat.
A kisgyerekesek közt akad, aki családi körben díszíti a fát, míg másoknál mind a mai napig az angyalkák hozzák azt is – ahogyan az ajándékokkal rakásig megpakolt Jézuska mítosza is él sokaknál. Kattints a lenti galériába, utazz egy kicsit a múltba!
A divatok is jönnek-mennek: ma már nem ritkaság, hogy valaki évről évre megváltoztassa, milyen színárnyalat uralja a fenyő díszítését, léteznek különböző fadíszítési stílusok. Az azonban jól látható a galériában is található képeken, hogy vannak dolgok, amelyek állandóan. Lehet, hogy aranyhajjal már nem szórjuk oly bőven a fát, mint egykor, de az biztos, hogy a legtöbb háztartásban kerül arra szaloncukor, és az üvegdíszek is reneszánszukat élik.
Ha szívesen nézegetnél hasonló képeket, tekintsd meg ezt a galériát is, melyben azt mutatjuk be, milyen volt a karácsony 1944-ben az ostromlott Budapesten!
(Borítókép: Nagy Imre unokájával, Fortepan / Jánosi Katalin)
