december ünnep

A zsidó vallás legismertebb ünnepe a hanuka, a fények ünnepe. Maga a szó felszentelést, felavatást jelent: a hagyomány szerint a zsidók ekkor emlékeznek meg a makkabeusok győzelméről a görögök felett, a jeruzsálemi szentély megtisztításáról és újraavatásáról, valamint arról a csodáról, hogy a kevéske kóser olaj, ami mindössze egy napig lett volna elég, mégis nyolc napon keresztül égett a szentélyben. Innen ered az ünnep elmaradhatatlan kelléke, a hanukia is: a nyolc plusz egy ágú gyertyatartón minden este eggyel több lángot gyújtanak meg a kilencedik, úgynevezett szolgagyertya segítségével. Az utolsó napon az összes gyertya (és a szolgagyertya is) ég, így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig.

Hanuka: a fény ünnepe decemberben

A hanuka idén december 7-én (azaz a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-én) este kezdődik az első láng meggyújtásával, és december 15-én (vagyis tévét hó 2-án) ér véget: ekkor kell meggyújtani az utolsó lángot. A hanuka idején hagyományosan olajban sült ételeket fogyasztanak, Magyarországon leginkább a latkesz nevű burgonyatócsnit, fánkot, lángost, esetleg palacsintát.

Mint minden ünnep, a hanuka is számtalan régi szokással jár együtt. Hanukai dalokat énekelnek, a gyerekek ajándékot kapnak és együtt játszanak. Kedvelt játék ilyenkor a trenderli (más néven dreidel), azaz a pörgettyű: a jellemzően fából készült pörgettyű minden oldalán a héber ábécé egy-egy betűje található, és hanuka gelttel, arany- vagy ezüstfóliába csomagolt csokipénzzel játsszák. (A játék addig tart, amíg valaki meg nem nyeri az összes csokipénzt.)

Kwanzaa, az afroamerikai közösség ünnepe

Ez a különös nevű ünnep elsősorban az Egyesült Államok bizonyos részein jellemző, illetve szórványosan az afrikai kontinensen is. A kwanzaa szó szuahéli nyelven annyit tesz: „termés”, és nem titkoltan az afrikai betakarításünnepek szintéziséből hozta létre Maulana Karenga amerikai aktivista 1966-ban. Azóta az afroamerikaiak minden évben december 26. és január 1. között ünneplik – már azok, akik tartják ezt a viszonylag friss hagyományt. Karenga a fekete polgárjogi mozgalmak időszakában szeretett volna egy, kifejezetten afroamerikai ünnepet létrehozni a fekete közösség számára. Eleinte bevallottan ellenkarácsonynak szánta, később ez a nézőpontja finomodott: ma úgy gondolja, a kwanzaa nem a karácsony ellenpontja, hanem sokkal inkább a kiegészítője.

A kwanzaa máskülönben kifejezetten hasonlít a karácsonyra, és némiképpen a hanukára is:

az ünneplők feldíszítik a lakásukat, meghívják családtagjaikat és barátaikat, megajándékozzák egymást, meggyújtják a gyertyákat a hétágú gyertyatartón, majd a Karenga által lefektetett hét alapelvet vitatják meg.

A gyertyák meghatározott színei különböző dolgokat jelképeznek: a két piros gyertya az afrikai nemzetek vérét szimbolizálja, a két zöld a reményt, a középső fekete pedig az afrikaiak arcát. A kwanzaa résztvevői hagyományos afrikai ruhába öltöznek, afrikai népmeséket és dalokat énekelnek, majd elfogyasztják az asztalra felhalmozott zöldségeket és gyümölcsöket, köztük a kulcsfontosságú csöves kukoricát, majd isznak a díszes, közös borospohárból.

Szilveszter Japánban

Ázsiában nemcsak Buddha megvilágosodásának napját ünneplik decemberben. A japán szilveszter, az omiszoka kiemelten fontos a szigetország lakói számára. Az óév utolsó napját (ami egyben az új év előestéje) hagyományosan a leginkább szerencsének fordítható engi tisztelete járja át. A japánok szerint érdemes legkésőbb ezen a napon lezárni befejezetlen ügyeinket, hogy az óév szerencsétlenségeit ne vigyük át az új évbe.

Az új év istenei megkívánják, hogy rendezett körülmények fogadják őket, így a japánok hagyományosan takarítással töltik az esztendő utolsó napjait, közben átgondolják az elmúlt 12 hónap eseményeit és történéseit.

Egy kadomacu nevű, fenyőből vagy bambuszból készülő dekorációt helyeznek otthonaik elé, ami a hosszú életet jelképezi, emellett az új év isteneinek a lakóhelyéül is szolgál a hiedelem szerint.

Az óév utolsó napján egy tál tésztát (sobát vagy udont) fogyasztanak: a hiedelem szerint a tészta keménysége és hosszúsága hozzájárul az illető hosszú élettartamának és egészségének megőrzéséhez. Japánban az újévet sokan imádsággal köszöntik, amelyre az országszerte megtalálható sintó szentélyek valamelyikében kerül sor, ezek amazakéval, egy erjesztett rizsből készült alkoholos itallal várják a híveket. A buddhista templomok óriási, öntött harangjainak zúgását is sokan hallgatják: a 108 harangütés a 108, emberi szenvedést okozó földi vágyat szimbolizálja.