Bár a prostitúció a nők elleni erőszak része, a gyerekprostituáltak száma teljesen ismeretlen számunkra, sőt, van álláspont, amely szerint ez az intézmény nem is létezik. Pedig az utak szélén többen állnak, mint gondolnánk - kezdte Bethlen Anna, a Magyarországi Női Alapítvány szakértője a gyermekprostitúció ellenes kampány sajtótájékoztatóját.
Amszterdamban híres a magyar prostitúció
Csak éppen nincs hazai kutatás, amivel fel lehetne mérni hány kiskorú prostituált van, nincs szociális védőháló, amely esélyt adna kiszállni a prostitúcióból, és nincsenek olyan igazságos törvények, amelyek az elkövetőket büntetné és nem az áldozatokat. Vannak helyette nemzetközi kutatások, amely sok euro- és dollármilliós emberkereskedelemből származó származó profitról szólnak. Miközben a nemzetközi sajtó arról ír, hogy az egyik vitrinsort "Nyíregyháza utcának" nevezték el, mert az amszterdami piroslámpás negyedben többségükben magyar nők árulják testüket. Az őket futtató, rajtuk élősködő szabolcsi kerítőket pedig a legerősebb bandák közé sorolják a holland rendőrök. És amíg külföldön a futtató üzletembernek számít, aki legálisan végzi tevékenységét, addig ebben a környezetben nyilván fel sem merül, hogy a nő áldozat lenne.
De, ha a rendőr végigsétál a "Nyíregyháza utcán" és gyanús kék foltokat lát a prostituált testén, vagy észreveszi, hogy fiatalkorú, akkor 3 hónapra menedékhelyre viszi a lányt, ahol elgondolkodhat, hogy együttműködik-e a rendőrökkel, és feladja futtatóit, vagy ha akarja, hazajuttatják.
Az első néhány erőszak a betörés időszaka
Persze, hova haza? Abba a családba, amely kiküldte őt oda? - kérdezi Bethlen Anna, aki hozzáteszi, hogy családi strukturák épülnek hazánkban prostitúcióra, mert más kereseti forrásuk nincs. Ezért a család kiállítja a nőt az utcára. Feleséget, lánygyermeket mindegy. Nemzetközi felmérés készült arról, hogy a fiatalkorú prostituáltak 85-90 %-a szexuális abúzus áldozata volt, ezért nagyon korán természetessé válik számukra, hogy testüket mások használják, és intimitás helyett a szexualitás az erőszakról szól, amelynek mindig ők az áldozatai.
Az első néhány erőszak ezért a betörés időszaka. Ezután gyorsan beindul a karrierjük. Papírjaikat elveszik, külföldre vagy más településre adják el őket, alkohol- vagy drogfogyasztóvá válnak, testüket falcolják - a feszültéget fizikai fájdalommal vezetik le -, korai abortuszokon mennek keresztül, vagy gyereket szülnek (sokan terhes prostitúcióra is vállalkoznak, bár védekezni sem tudnak ellene, nyelveket nem beszélnek). A lányok 14 évesen kerülnek szervezett prostitúcióba. Százak, ezrek élnek testükből Hollandiában és Svájcban, többségük hamis papírokkal. Zürichben például 16 éves koruk felett már legálisan dolgozhatnak. De tipikusan járható magyar út az is, hogy gyorsan férjhez adják őket azért, hogy megoldják nagykorúsításukat, így kikerülnek a gyámhatóság védelme alól, és tankötelezettségük is megszűnik.
"Nyugatról rendszeresen keresnek meg minket civil szervezetek, hogy kimenekített prostituáltatakat szeretnének hazaküldeni Svájcból. De Magyarországon nincs menedékhely, nincs szociális ellátószerv, amely biztonságot és ellátást nyújtana számukra."
„Ha naponta tízszer kellene szexelnem vadidegenekkel azért, hogy megéljek, vajon hányadik alkalom után fogna el a hányinger? Nyilván már a legelsőnél" - mondja egy fiatal férfiprostituált, aki egymás után, több különböző korú nőnek okoz örömöt, miközben kiszolgálásáért cserébe pénzt hagynak neki az asztalon. A videoklipet gondolatébresztőnek szánják, a szerepet szándékosan nem egy kislánnyal játszatták el.
Az Európai Női Lobbi új kampányfilmjében arra biztatják a nézőket, hogy képzeljék magukat egy prostituált helyébe, és ha ettől a gondolattól elég kényelmetlenül érzik magukat, akkor tegyenek végre a prostitúció ellen. "Mert a prostitúció a nők elleni erőszak és elnyomás része, amely minden nőt érint, és a nemek társadalmi egyenlőtlensége tartja ezt fenn, vagyis egyáltalán nem a tizenéves lányok természetes választása ez. A prostitúcióból való kiszállás, nem hogy gyermeknek, de felnőttnek sem könnyű akkor, ha a szociális ellátórendszer semmilyen segítséget sem nyújt - tette hozzá Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség alelnöke.
Nálunk nem a stricit, a prostituáltat büntetik
Érdekes, hogy Magyarországon bár 2007. óta bűncselekmény a fiatalkorú prostituáltak használata, mégsem ítéltek el még egyetlen ilyen klienst sem. Mindeközben időről-időre egyre több fiatalkorú prostituált állítanak elő a rendőrök, a Btk. szigorítása óta pedig 30 napra már el is zárhatják őket. Tavaly egy 17 éves miskolci lányt zártak el, akit előtte több mint százszor előállítottak (korábban 18 évesnél fiatalabbat szabálysértés miatt nem lehetett elzárni- szerk.) Azokat a férfiakat, akik használták őt, akik szobát vagy helyszínt biztosítottak az aktus lebonyolításához, valójában soha nem fogták el. Pedig bűncselekményt követtek el, megrontásért 3 évbörtönbüntetést kaphattak volna. Megrontásról beszélünk, holott a gyerek szexuális kizsákmányolásáról van szó, ahol nemcsak lányok, de a fiúk ugyanúgy áldozatok- teszi hozzá Bethlen Anna.
10 pontban a prostitúció ellen
Ezért az Európai Női Lobbi "Együtt a prostitúció nélküli Európáért" kampánya mindenkihez szól. Legyen az nő, férfi, magánember, civil szervezet vagy kormányzati szerv. Arra szólít fel, hogy tegyünk a prostitúció és a vele szorosan összefüggő emberkereskedelem ellen.
A petíció aláírói követelik, hogy a kormány végre kezdje el alkalmazni a törvény adta lehetőségeket, és a prostituáltak üldözése helyett a használókat, vásárlókat büntesse. Módosítsa a büntető-törvénykönyvet, és a mostaninál súlyosabb büntetéssel fenyegesse a kiskorú prostituáltak használóit. Kutassa föl, és büntesse meg a prostitúció haszonélvezőit, a bordélyosokat, a futtatókat, a kerítőket, kitartottakat, az emberkereskedőket. A prostitúcióval, illetve emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekből szerzett hasznot kobozzák el, és azt teljes egészében az áldozatok ellátására és támogatására fordítsák.
Hazánkban nincs is gyermekprostitúció
A petíciót több mint ezer magánember és 30 civilszervezet írta alá. Szerintük a prostitúció nem szabad választás, hanem súlyos kényszer. Az aláírásokat és a petíciót postán küldték el a Belügyminisztériumnak jelezve, hogy együttműködnek a helyzet javítása érdekében. A reakcióra már csak azért is kíváncsiak vagyunk, mert néhány hónapja Pintér Sándor belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy hazánkban nincs gyerekprostitúció, a lányok önként választják ezt, szó sincs kényszerítésről. Ezt arra az elmúlt öt év rendőrkapitányságokon végzett statisztikai adataira alapozta, amely szerint annyira kevés évente a 18 év alatti prostituáltak előállításának száma, hogy ezért, külön gyermekprostitúció ellenes akciócsoportok létrehozása teljesen indokolatlan. A belügyminiszter szerint ezek a számok azt mutatják, nincs gyermekprostitúció hazánkban.
