Ha azt mondom, digitális valuta, biztosan rávágod, hogy kriptó vagy bitcoin. Csakhogy azok olyan decentralizált pénzek, amelyek mögött nincs központi hivatal vagy bank, amely irányítja a kibocsátásukat. Kereskedési platformokon adják-veszik őket, ennélfogva az árfolyamuk nagyon végletesen tud változni. Maguk a jegybankok is kiadhatnak azonban ilyen újfajta digitális pénzeket – akár eurót, akár forintot –, amelyek a fizetési rendszert támogatják, és a hagyományos fizetőeszközök alternatívájaként szolgálnak.
Digitális formában jön az új forint
A digitális jegybankpénz (Central Bank Digital Currency – CBDC) olyan új pénzügyi eszköz, amelyet a központi bankok elektronikus formában bocsátanak ki. Ez a modern pénzhelyettesítő nemcsak a hagyományos fizikai pénz (nálunk a forint) elektronikus megfelelője, hanem egyben az ország hivatalos pénznemének digitális formája is. Az alapvető működési elve, hogy a jegybank irányítása alatt áll, így biztosítva az állam pénzügyi stabilitását és a gazdasági rendszerek átláthatóságát.
A digitális jegybankpénz forradalmasíthatja a pénzügyi tranzakciókat, mivel lehetővé teszi a gyors és olcsó elektronikus fizetéseket mind belföldi, mind nemzetközi szinten. Az egyének és vállalatok könnyedén tárolhatják ezt a digitális valutát digitális pénztárcákban, amelyeket a központi bankok, kereskedelmi bankok vagy más hitelesített pénzügyi intézmények biztosítanak. Az elektronikus tranzakciók egyszerűsége és gyorsasága mellett a digitális jegybankpénz csökkentheti a készpénzhasználatot és ezzel együtt a pénzhamisítási kockázatokat is, növelve a pénzügyi rendszerek biztonságát.
A modern technológiák alkalmazása biztosítja a digitális jegybankpénz biztonságát. A központi bankok kidolgozzák a megfelelő szabályozási kereteket, beleértve a pénzmosás elleni intézkedéseket és az adatvédelmet, hogy a digitális pénzügyi rendszerek megbízhatók és átláthatók legyenek. Az előnyök mellett azonban kihívások is felmerülnek, például a technológiai infrastruktúra kiépítése és a felhasználói bizalom megteremtése.
Bár világszerte több mint 100 jegybank kutatja, tényleges széles körű bevezetés csak körülbelül 4–5 országban valósult meg, és azok sem mind sikertörténetek
– mondta el a Díványnak Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és a fintechszektor fejlesztéséért felelős ügyvezető igazgatója, aki szerint a jegybankok fő kutatási iránya jelenleg, hogy milyen célokat is szolgálhat ez az újszerű fizetési eszköz.
A lakossági digitális jegybankpénzkutatások aktuális állása szerint jó a fennálló piaci zavarok feloldására, ha a bankok vagy fintech cégek nem biztosítják a digitális azonnali fizetési lehetőséget a lakosság széles rétegei számára. Ez alapvetően pénzügyi bevonódási motiváció, és ott működik, ahol nincs még általánosan elérhető azonnali fizetési rendszer. Jó példa erre az egyik legelső digitális jegybankpénzt bevezető ország, a Bahama-szigetek.
A másik lehetőség, ha valamilyen jól definiált közpolitikai célt támogat a digitális jegybankpénz, így jól megkülönböztethető a piaci megoldásoktól. Ilyenkor alap, hogy ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen lehet hozzáférni. Erre a szakértő Szingapúrt hozta példaként, ahol
az állam – a jegybank közreműködésével – ingyen ad az állampolgároknak úgynevezett programozható digitális jegybankpénzt, amit csak és kizárólag oktatási, képzési célkora használhatnak fel.
A digitális euró esetében az Európai Központi Bank (EKB) 2023 októberében döntött úgy, hogy továbblép a kidolgozási szakaszba, amely várhatóan körülbelül három évig tart majd. Az EKB és az Európai Bizottság szándéka szerint a digitális euró kiegészítené a hagyományos készpénzt, biztonságos és rugalmas fizetési alternatívát kínálva. Az európai pénzügyi intézmények komoly szabályozási és technikai kérdéseket vizsgálnak, hogy megfeleljenek a bankok és a fogyasztók igényeinek. Jelenleg a törvényi keretek kialakítása folyamatban van, de a bevezetésről végső döntést csak később hoznak.
Ennél egy lépéssel előrébb jár az MNB a digitális forint fejlesztésében. Magyarországon 2022-ben elindult a Diákszéf nevű mobilalkalmazás, amely egy korlátozott felhasználású digitális jegybankpénz. Az applikációt a 8–14 éves korosztály számára fejlesztették azzal a céllal, hogy megismertesse a fiatalokat a digitális fizetések világával, mindezt az MNB által kibocsátott digitális forint formájában. Ez a kísérleti program lehetőséget biztosít a digitális forint gyakorlati alkalmazására, miközben értékes adatokkal szolgál a technológia működéséről és a fogyasztói igényekről. Ezzel az MNB felkészültebben tekinthet a digitális pénzügyi rendszerek és a digitális forint további fejlesztésére, amikor majd az egész gazdaság számára kívánja bevezetni azt.
A hazai viszonyok között egyelőre kísérletezünk, tanulunk a lakosság fejével gondolkodni, illetve az igényeire reagálni
– tette hozzá Szombati Anikó, rámutatva, hogy a bankok számára azért nem egyértelműen kedvező a digitális jegybankpénz, hiszen az ő betéteiknek támaszthat versenyt a jegybank által vezetett lakossági számlákon tárolt összeg.
Ez látszik abból is, hogy a bankok a legnagyobb ellenlábasai jelenleg a szomszédunkban zajló digitáliseuró-fejlesztéseknek.
Ha arról is olvasnál, hogy mennyibe kerül forintosítva a jólét Magyarországon, ide kattintva megteheted.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
