„Az ipari kémkedés valós és növekvő fenyegetést jelent az üzleti életben” – nyilatkozta az Indexnek Tóth Béla információbiztonsági szakember, aki ismertetett egy, a témában frissen készült kutatást is.
Sok érintett nem is sejti, hogy lehallgatják a munkahelyen
„Évente több tíz milliárd forintra tehető a veszteség, amelyet a lehallgatások okoznak a cégeknek” – hívja fel a figyelmet Tóth Béla információbiztonsági szakember. Ugyanakkor a cégvezetők töredéke gondolja, hogy az offline térben is szükséges az érzékeny adatok és információk védelme. A Diracom adatai szerint
az átvizsgálásokat követően a magyarországi irodák 8 százalékában találnak lehallgatókészüléket vagy lehallgatásra utaló nyomokat.
A szakértő kifejtette: „Minden olyan személy, szervezet, vállalkozás potenciális célpont, amelynek vannak olyan információi, amelyek mások számára értékkel bírnak”. Tender árazása, akvizíciós tervek, új piaci szegmensbe való belépés, új termék fejlesztése, gyártása, vagy éppen értékesítése is állhat a háttérben, ahogy személyes (kinevezés, átszervezés) vagy családi konfliktus (öröklés, vagyonfelosztás) is.
„Ha egy cég 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik, akkor már elérte a lehallgatás belépési küszöbét.”
A legveszélyeztetettebb kategóriába a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők tartoznak. „Találkoztunk olyan esettel, amikor egykori alkalmazottak hozzáfértek az informatikai rendszerhez, amivel félmilliárdos kárt okoztak volt cégüknek, azonban köthető lehallgatáshoz meghiúsult cégrészöröklés is” – emlékszik vissza Tóth Béla.
Érdemes figyelni a lehallgatásra utaló nyomokat a munkahelyen
A lehallgatáshoz használt eszközök skálája széles, a civil terület előszeretettel alkalmaz különféle hangrögzítőket, kezdve az autonóm eszköztől a wifi/BT/GSM-technikát alkalmazó eszközökig.
Lehallgatásra utaló nyom lehet egy asztal alsó felületén lévő kétoldalú ragasztómaradék, amit UV-fény alatt jól lehet látni. De a határoló falfelület külső oldali sérülése – például falmikrofon felhelyezése miatt – is árulkodó lehet.
A vállalatoknál célpont lehet az első számú vezető, az ő helyettesei, titkársága, gazdasági vezetője, kereskedelmi vezetője, kutatás-fejlesztés vezetője. „Sokan még mindig James Bondként gondolnak az ipari kémekre, nem hiszik el, hogy ez létező terület, foglalkozás. Pedig amit el lehet lopni és értékesíteni lehet, azt el is lopják” – mondta Tóth Béla, aki szerint sokkal többet kellene tenni azért, hogy az információk eljussanak a vállalti vezetőkhöz, mert a többségük nem is sejti, hogy ipari kémkedés áldozata.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
