Bár manapság már sokan nevetnek ezeken a babonákon, mégis vannak, akik reflexből igazodnak hozzájuk. Vajon miért kísértenek minket a modern világban is?
Gyorsan kopogd le!
Valami túl jól hangzik? Gyorsan kopogd le! Ez az egyik legismertebb babona, amelyet sokan követnek anélkül, hogy igazán hinnének benne. Többféle változata van, az emberek általában úgy tartják, hogy az állukat vagy egy faasztalt kell használni hozzá. A szokás eredete egészen a pogány időkig nyúlik vissza: akkoriban úgy hitték, hogy a fák a szellemek lakhelyéül szolgálnak, így ha valaki kopogott a törzsükön, azzal elnyerhette jóindulatukat, vagy éppen elijeszthette a gonosz erőket.
A hiedelem a kereszténység elterjedésével átalakult, hiszen a „szent fa” már Krisztus keresztfáját jelképezte, amely a megváltás eszköze volt. A kopogás rituáléja így immár a keresztfa védelmét és erejét szimbolizálva élt tovább. Talán éppen azért él bennünk még ma is ez a babona, mert egyfajta biztonságérzetet nyújt.
Egy váratlan jó hír vagy esemény kapcsán a kopogás szimbolikusan nyújt „biztosítékot”, hogy semmi se változzon rosszra.
Egyes pszichológusok szerint a cselekedet segít megbirkózni a bizonytalansággal – mintha egy kicsit mi magunk is irányíthatnánk sorsunkat. Nem minden babona fonódott össze ugyanakkor a balszerencsével: vannak szimbólumok, amelyeknek jelentése kultúránként változik.
Fekete macska: szerencse vagy rossz ómen?
A fekete macskák számítanak talán az egyik legellentmondásosabb szimbólumnak a babonák világában: egyes helyeken szerencsét hoznak, míg máshol éppen a balszerencse hírnökei. A középkorban például a boszorkányokhoz társították őket. Úgy hitték, hogy maguk a boszorkányok lehetnek, akik képesek állati alakot ölteni, vagy gonosz szellemek földi megtestesülései.
A fekete macskától való félelem igazán a boszorkányperek idején csúcsosodott ki: az állat jelenléte elegendő volt ahhoz, hogy valakit boszorkánysággal vádoljanak, majd máglyán égessenek el. Bár a modern korban a babona sokat vesztett erejéből, még mindig vannak, akik kerülik a fekete macskákat – különösen, ha azok keresztezik útjukat. Ezzel ellentétben Japánban vagy Skóciában a fekete macskák éppen a szerencsét szimbolizálják.
Kiborult a só? Dobd hátra a bal vállad fölött
A sóval kapcsolatos babonák az egyik legősibb hiedelmek közé tartoznak, és számos kultúrában jelen vannak. A középkorban a só rendkívül értékes anyagnak számított, éppen ezért a kiborult só balszerencsének tűnt. A sót egyben mágikus anyagnak is tartották, amely védelmet nyújthatott a gonosz erőktől. Így ha valaki véletlenül kiszórta a sót, akkor elég volt hátradobnia a bal válla fölött, és ezzel már el is űzte a rossz szellemeket.
Bár manapság kevesen hiszik, hogy egy kis só kiborulása balszerencsét hozhat, a reflex ettől függetlenül egyesekben megmaradt.
7 év balszerencse ér, ha összetöröd a tükröt
Még ma is a balszerencse szimbóluma egy törött tükör, és a középkorban ez a félelem sokkal mélyebben gyökerezett.
Akkoriban ugyanis úgy hitték, hogy a tükör nemcsak az emberi arcot tükrözi vissza, hanem a lelket is. Vagyis, ha valaki összetört egy tükröt, azzal a saját lelkét is megrongálta, ami 7 év szerencsétlenséget vonhatott maga után – ennyi időre volt szükség ahhoz, hogy meggyógyuljon.
Ez a babona napjainkban is tovább él. Az összetört tükör balszerencsével kapcsolatos szimbolikája beépült a popkultúrába is: egy horrorfilmben a törött tükör szinte mindig valami rossz előjele szokott lenni.
Balszerencsét hoz, ha átsétálsz a létra alatt
A középkorban a falnak támasztott létrát, amely így háromszöget formált, a Szentháromság szimbólumának tekintették. Ha pedig valaki áthaladt ezen a háromszögön, azt szentségtörésként értelmezték, ami balszerencsét hozott magával.
Bár a vallási töltet a legtöbb ember számára elhalványult, a gyakorlati okok még ma is fennállnak: ha átmész egy létra alatt, az balesetveszélyes lehet. Éppen ezért ez a babona egyike azoknak, amelyet a józan észre is alapoznak.
De vajon miért élnek tovább ezek a középkori babonák?
Nemcsak a hitből fakadt a középkori babonák ereje, hanem abból is, hogy ezek a rituálék egyfajta biztonságérzetet nyújtottak az embereknek egy olyan világban ahol bizonytalanság és kiszámíthatatlanság uralkodott. Bár a modern korban a racionalitás és a tudomány került előtérbe, ezek a szokások pszichológiai okokból egyesekben tovább élnek. Talán éppen azért, mert mindenki szeretne egy kis kontrollt érezni az élete felett, még akkor is, ha az csak egy „lekopogás” vagy egy gyors mozdulat a bal váll felett.
Melyik lényektől féltek a legjobban a magyarok? Olvasd el erről szóló cikkünket ide kattintva.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
