korhatár nyugdíj

2024. június 30-ig kellett volna bemutatnia a magyar kormánynak azt a nemzetközi nyugdíjjelentést, amely az első lépése volt az Európai Bizottságnak ígért nyugdíjreformnak. Ennek kapcsán készítette el az OECD azt a javaslatcsomagot, melyet most a Grantis tett közzé.

Az OECD jelentésének célja feltárni azokat a megoldásokat, amelyekkel a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartható marad hosszú távon, írja a szakportál.

A nyugdíjkorhatár növelése csak egy lehetőség

A nyugdíjkorhatárt a tervezet a várható élettartamnak megfelelően növelné, ez a 65 éven felülieket érintené, számukra 8 hónappal nőne az aktív időszak a nyugdíj előtt. Ezzel egy időben kialakítanának egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opciót alacsonyabb nyugdíjjal. A dolgozó így eldönthetné, hogy alacsonyabb nyugdíjat szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. A szervezet javaslata szerint a korai nyugdíjazás maximum két évvel előzhetné meg a korábbi nyugdíjkorhatárt, hogy az ne jelentsen extra terhet.

Ezzel a megoldással 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár, majd 2070-re 69 év, amennyiben elindulna a reform 2025-ben.

A NŐK40 sem maradna változatlan

A nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásának megváltoztatása is felmerült az OECD által készített tervezetben,  a szervezet szerint egy alsó korhatárt kellene bevezetni és/vagy a szolgálati éveket szükséges fokozatosan emelni.

A tervezet szerint indexálnák, azaz felső határral látnák el az esetleges 13. havi nyugdíjak maximálisan kifizethető összegét, amivel szintén spórolnának az államháztartásnak. Felmerült a valorizáció átalakítása is, miszerint kizárólag a keresetek helyett a keresetek és az infláció keveréke alapján történjen a nyugdíjak összegének megállapítása, de javasolják a nyugdíjskála átalakítását, továbbá a járulékok és kifizetések egymáshoz történő igazítását is.