autó rendszám

Sosem készült statisztika arról, hogy hányan autóztak idehaza külföldi rendszámmal csupán azért, mert nem érte meg honosíttatni a négykerekűt. De az európai uniós csatlakozásunk után szembeötlő volt, hogy mennyire megszaporodtak útjainkon a szlovák és német járművek. Mármint amik csak annak néztek ki, holott valójában a magyar tulajdonos egyszerű számolgatás után döntött úgy, hogy érdemesebb megtartani a kint vásárolt autó eredeti rendszámát, mert akkor kevesebb adót kell fizetni, és még az itt kiszabott esetleges szabálysértési bírságokat is meg lehet úszni. Ennek a lehetőségnek azóta lőttek, az aktuális rendszámhasználati szabályokat a Totalcar tekintette át.

Jobban megérné az autózás külföldi rendszámmal

2004-es EU-társulásunk eufóriáját növelte, hogy az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgásának uniós alapelvei közé a leginkább mobilis autók is beletartoztak, így már nemcsak a Gorenje hűtőládát lehetett hazahozni külföldről az autó csomagtartóján, hanem magát az autót is a saját „lábán”. A szürke importban érkező járgányokat sokan még csak át sem rendszámozták, mivel a legtöbb uniós országban a rendszám a kocsihoz tartozik, nem a tulajdonos viszi tovább az újabb szerzeményére.

A külföldi autóvásárlás sok helyen eleve olcsóbb, hiszen egyes országok az idősebb járművek fenntartását emelkedő adókkal szankcionálják, így azok tulajdonosai rövid úton, akár ár alatt is szabadulnának kiszolgált jószáguktól. Persze a hazagurulásnak is tetemes költségei lehetnek hetedhét határon túlról, de például a szomszédos Szlovákia esetében nincsenek akkora távolságok, sőt, sokszor még a magyar autósoknak is megéri a benzinturizmus, mivel határaink túloldalán egy-egy tankolással gyakran súlyos ezreket lehet megspórolni az alacsonyabb üzemanyagárak és a kisebb adókulcsok miatt. 

Ilyen adók sújtják az autósokat

Ha az adóknál maradunk, azt látni, hogy szinte mindenben felülmúljuk az átlagot. Először is honosításkor (amit szintén a hátuk közepére sem kívánnak a járműtulajok) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé fizetni kell regisztrációs adót, amely függ az autó típusától, korától és környezetvédelmi besorolásától. Minél régebbitől szabadítottuk meg előző tulaját, annál jobban ránk jár a rúd. Azután jön a kötelező felelősségbiztosítás, aminek a díja ugyancsak magasabb nálunk, és végül ott a korábban súlyadóként az önkormányzatok által szedett sarc, amit most már nem is két részletben, hanem egyben kell letudni az adóhatóságnak, ráadásul ennek alapja a járműnyilvántartásban szereplő kilowattonkénti (kW) teljesítmény (ha az adatokat lóerőben adták meg, akkor 1,36-tal kell osztani, és egész számra kerekíteni):

• a gyártás évében és az azt követő 3 évben: 345 Ft/kW,
• a gyártás évét követő 4–7 évben: 300 Ft/kW,
• a gyártás évét követő 8–11 évben: 230 Ft/kW,
• a gyártás évét követő 12–15 évben: 185 Ft/kW,
• a gyártás évét követő 16. évtől: 140 Ft/kW.  

Talán mondanunk sem kell, hogy ilyet Szlovákiában egyáltalán nem kell fizetni, mint ahogyan cégautóadót sem. Emellett a szlovák cégek visszaigényelhetik az áfát az autóvásárlás és az üzemanyagköltségek után, ami nálunk csak áruszállítók, illetve bérautók esetén lehetséges. Az átírási költségek sem vészesek odaát, továbbá az időszakos műszaki vizsga és az eredetiségvizsgálat díja is alacsonyabb, mint nálunk, vagyis az autó fenntartási költségei mind kedvezőbbek. 

Így szabályozza a törvény az autók rendszámhasználatát

Ezek után bolond lenne, aki honosítással vesződne, gondolhatnánk, de a magyar hatóságok tettek arról, hogy ne egészen így legyen. A hazai szabályozás szerint magyarországi lakóhellyel rendelkező személy csak magyar forgalmival és rendszámmal ellátott járművel vehet részt a közúti forgalomban. Igazoltatáskor a rendőr ellenőrizheti, hogy a külföldi rendszámú jármű vezetőjének – állampolgárságra való tekintet nélkül – van-e magyarországi lakóhelye. Amennyiben van, akkor a sofőr csak úgy úszhatja meg a bírságot, ha

• szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van, amit külföldi hatóság által kiállított közokirattal kell igazolni,
• az autót Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja,
• fél éven belül 60 napnál kevesebbet autózik Magyarország területén, és ehhez az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult.

Ilyen bírságra számíthat az autós jogosulatlan rendszám esetén

Ha a mentesülési körülményeket az autós a helyszínen nem tudja igazolni, a rendőr bevonja a kocsi külföldi rendszámát közigazgatási bírság kiszabásának kíséretében. És hogy senki ne járhasson túl a jogalkotó eszén, azt találták ki, hogy az egyszer már igazoltatott, mentességre hivatkozó sofőrök adatait rögzítik a központi nyilvántartásban, így egy ismételt ellenőrzéskor már látják, ha az illető túllépte a maximálisan megengedett időkeretet. 

De miközben sokan cégkivonattal, ügyvezetői meghatalmazással és más bizonyító erejű okiratokkal autóznak, hogy elkerüljék ezt a hercehurcát, vannak, akik tesznek a fenyegetésre, és a markukba röhögnek, amikor sebességhatárokról, közteherviselésről vagy mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyekről van szó, mert úgy gondolják, hogy az itt elkövetett szabálysértések miatt külföldi rendszámmal nem érhetik őt utol a hatóságok. Nos, ők nagyot tévednek, miután az Európai Parlament éppen az előző magyar elnökség idején fogadta el azt a javaslatot, amelynek nyomán az egyes tagországok hatóságai hozzáférhetnek más országok nyilvántartásához, így a bírságcsekk akár a tulajdonos külföldi címére is eljut.

Előfordul azonban az is, hogy olyan kihágásért próbálnak kisajtolni belőled pénzt, amit el sem követtél, Ide kattintva erről is olvashatsz.