#ÉLETEM

Szendi: A D-vitamin véd a ráktól

2013. december 27., péntek 19:12

Szendi Gábor azt vallja, a D-vitamin a rák ellen komoly védelmet nyújt, és a skizofrénia és a multiplex szklerózis is összefügg a hiányával. A paleo atyjával beszélgettünk új könyve megjelenése kapcsán.

Ha jól tudom, ön se gyógyszerkutató, se nem orvos?

Ez egy szokásos probléma, a kompetenciakérdés. Sokan azonosítják a kompetenciát a végzettséggel. Ha megnézünk az interdiszciplináris tudományokat, akkor azt gondolhatnánk, hogy mindenki végezzen el három egyetemet, és akkor jogosult szintetizálni. Egészen biztos vagyok benne, hogy ha maga holnap azt mondaná, hogy mostantól a vitaminokkal foglalkozik, és két évig mást sem csinálna, csak bújná a szakirodalmat, utánanézne annak, amit nem ért, kikeresné azokat a neveket, amelyek idegenül hangzanak, egy idő után ugyanúgy értene a vitaminokhoz, mint más szakértők.

A tudomány nem egy titokzatos dolog, hanem egy összefüggésrendszer, amit ha megért az ember, 8 általánossal is olyan szakértő lehet, mint doktorátussal. A „rendszeren” kívülről érkezőknek gyakran frisebb a látásmódja, mert nem kötik őket a tudományos dogmák.

Miért érezte úgy, hogy ezt a könyvet meg kell írni?

A K2 és a D-vitamin az a két vitamin, amelyek radikálisan képesek volnának megváltoztatni a népegészségügyi helyzetet. A vitaminokat pedig rengeteg, tudatosan is keltett téves mítosz lengi körül, ezt is helyre kell tenni. A D-vitaminról már írtam korábban egy könyvet, részemről egy következetes törekvés a dolgok rendberakása. Az én célom minden rosszindulatú feltevéssel ellentétben az, hogy informáljam az embereket. Nem akarok meggyőzni, téríteni, hanem azt gondolom, hogy a tudomány, melynek dolga volna, hogy mindig az aktuális és hiteles információt ossza meg az emberekkel, azt többszörösen nem teszik meg. Nem az aktuális információt osztják meg, hanem az aktuális dogmákat.És ha látjuk, hogy a nyugati világ milyen egészségügyi katasztrófa felé rohan, akkor tennünk kell valamit.

Mért kéne hinni Önnek?

Nem kell hinni. Én informálni akarok. Irodalmi hivatkozások vannak minden mondat végén ott van egy kis szám, vissza lehet keresni a hivatkozásokat. Az elvi lehetőség megvan. Nem az van, hogy én prófétaként kinyilatkoztatok valamit, és azt el kell fogadni. Ha valaki azt mondja, hogy nekem a Szendi nem tekintély, összehordott itt mindent, akkor ő válassza azt a forrást, amit ő hitelesnek tekint - például az MDOSZ állásfoglalását. Van egy kedvenc mondásom: az információ korában az evolúciós szelekció úgy működik, hogy ki tudja a jó információt megtalálni?

Itt valójában az életünkről van szó. Ha elhisszük, amit a hivatalos orvostudomány mond, akkor jó eséllyel cukorbetegek leszünk, az emberek 50 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, 25 százalék rákban. Az idősebb emberek 30 százaléka cukorbeteg. Mindez azért, mert az emberek hisznek a közegészségügyi ajánlásoknak. Szívük joga, mindenki eldöntheti, hogy korán, krónikus betegségben szeretne meghalni, vagy szeretne sokáig egészségesen élni. És akkor megjelennek a különböző emberek - köztük én is, és akkor mindenki eldönti megérzésre, pofára, hogy kinek hisz. Én senkit nem akarok megmenteni, nem is tudnék. Senkire nem lehet ráerőltetni valamit csak azért, mert szerintem az az igazság.

Mi eszközöm volna erre? Leírom a tudomány mai álláspontját, ahogy én látom, igyekszem utánanézni a dolgoknak. Ez egyébként a személyes motivációm, nekem ezek egyfajta továbbképzések. Mondjuk megkérdeznek arról, "Mi az igazság arról, hogy a nagydózisú intravénás C-vitamin hatásos a rákgyógyításban?" Szeretnék erre megalapozott választ adni, mert engem is izgatnak ezek a kérdések. Vannak, akik számára tekintély vagyok, szavahihető vagyok, és ők joggal elvárják, hogy tudjak választ adni bizonyos alapkérdésekre. Sok embert, engem is, az izgat, mi az igazság egy kérdésben. Az ilyen „szisztematikus utánanézéseknek” aztán egy ilyen könyv az eredménye. A zsírban oldódó vitaminok túladagolása a hivatalos álláspont szerint veszélyes.

Ön szerint van felelőssége abban, hogy ha valakinek baja lesz attól, hogy követi azt, amit leírt?

Akkor most álljunk meg egy pillanatra. Elvittek valaha is embereket bilincsben azért, mert túl alacsony ajánlást fogalmaztak meg a D-vitaminra (a hivataloson ajánlott napi beviteli érték 5 mikrogramm, azaz 200 NE), meg azt mondták, hogy nem szabad napozni? Most ott tartunk, hogyha megnézi a XIX. századot, ott 1 százalékos volt a rákos halálozások aránya, ma meg 25%-os. 10-15 D-vitamin szakértő írt egy levelet, hogy vonják vissza az Amerikában meghozott ajánlást a D-vitaminra, és állítsanak fel egy bizottságot, melyben kutatók vannak. A magyarok már fellázadtak, de erre fütyül az OEP, vagy aki illetékes. 14 magyar orvos társaság azt mondta, hogy hülyék ezek Amerikában, tízszer annyi D-vitamin kellene, mint a ma ajánlott. Óriási lépés, hogy ők ezt kimondták.

Nálunk ez nem tükröződik még a hivatalos ajánlásokban, ugyanúgy csak receptre lehet a patikában kapni, az orvosok ugyanúgy azt mondják, hogy nem írom fel, mert túladagolja. Ettől az orvosszervezettől is megkérdezi, hogy magukra vállalják a felelősséget, hogy ilyen nagy dózist ajánlanak, miközben az OÉTI csak 200 egységet ajánl?

Igen, de ez nem válasz a kérdésemre.

A válasz az, hogy a legújabb tudományos kutatások ezt mutatják, és ha több ezer cikk ugyanazt mondja, a felelősségem annyi, hogy én ezeket mind átolvastam, és ebből vontam le a következtetést, ahogy - hellyel-közel, kissé megkésve - ugyanezt tette a 14 orvos társaság konszenzusos konferenciája is. Persze hogy van felelősségem, de a felelősség közös azzal a sok ezer tudóssal, akik a témát kutatják. Sokkal nagyobb probléma az, hogy azok nem vállalják a felelősséget, akik 30-50 éve félrevezetik a társadalmat.

Mit okoz a D-vitamin hiány, és akkor Ön szerint mennyit kéne szedni ?

Egyrészt én azt szoktam ajánlani, hogy méressék meg a vitaminszintjüket, mert a „mennyit vegyünk be”, az nem elég egzakt. Mindannyian Afrikából származunk, kb. 50.000 éve jöttünk el onnan, azóta nem nagyon változtunk, csak a bőrszinünk. Ott a természeti népeknek 50-60 nanogramm/ml a vérszintje. De ha megnézzük a parathormon szintet, akkor is látjuk, hogy akkor a legalacsonyabb a vérben a parathormon (csontokból való kalcium felszabadulást serkentő hormon) szint, ha a D-vitamin szintje eléri a 50-60 nanogramm/ml-t.

Ha csontlebomlást minimálisra akarjuk csökkenteni, akkor a fent említett mennyiségre van szükségünk. Más irányból közelítve a dózis kérdését, az epidemológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy ha valakinek 50-60 nanogramm/ml a vérszintje, akkor a legkisebb az esélye a mell- és vastagbélrákra. Erre lehet azt mondani, hogy koherens adatok bizonyítják az 50- 60 nanogramm/ml szint szükségességét. Van aki 3000 egység szedésével elérte ezt. Van akinek napi 10.000 is kevés. Az a jó, ha valaki szed egy hónapig bizonyos mennyiséget, aztán megméreti, és annak megfelelően változtat az adagoláson.

A szakirodalmi adatok szerint a mérgezések egészen ritkák, és még maradandó károsodással sem járnak. Olyan eseteket írnak le, ahol emberek véletlenül heteken át 1 millió egységeket vettek be, csak aztán lettek rosszul. A kórházban aztán lenyomták a vér kalcium szintjét, és semmi bajuk nem maradt a betegeknek. Én azt szoktam mondani, hogy az embernek nincs annyi pénze, hogy D-vitaminból olyan sokat tudjon bevenni, amivel ártani tudna magának. A D-vitamin hiány viszont hajlamosít a rákra. A közegészségügy ezt tagadja, mert placebokontrollos vizsgálatokban még ezt nem igazolták.

Csakhogy a kutatásokban etikai okokból nem lehet több D-vitamint adni, mint a hivatalos ajánlás, ami viszont olyan alacsony, hogy ki s se lehet mutatni a vérben a hatását. Ez a 22-es csapdája. Ha valaki betartja a hivatalos ajánlást, akkor nem végezhet olyan vizsgálatot, ami bizonyítaná, hogy a D-vitamin véd a rák ellen. Ha viszont megnézzük az epidemiológiai adatokat, akkor látjuk, hogy délről északra haladva egyre nő a rákos halálozások száma.

Már a 40-es években kimutatták Amerikában, hogy Észak- Amerikában a déli államokhoz képest, két-háromszor gyakoribb a vastagbél- és a mellrák. Ezek ismert dolgok. Azóta már meg sem lehet számolni, hány vizsgálat igazolta ezt, vagyis értelmetlen várni a placebokontrollos vizsgálatokra. A D-vitaminnak van más szerepe is. Ha valaki csecsemőkorától kezdve 2000 egység D-vitamint kap, akkor 50 százalékkal csökken az esélye a cukorbetegségre. Ezek masszív irodalmi adatok. A magzati korban fellépő D-vitamin hiány skizofréniához, multiplex szklerózishoz, és más betegségekhez vezethet.

A D-vitamin ajánlott értékét azután változtatták meg, hogy az 50-es években Angliában elkezdték vitaminnal dúsítani az élelmiszereket, és néhány csecsemő meghalt. Akkor megnézték a vérükben a kalcium szintet, és az nagyon magas volt. És kikalkulálták, hogy 6000 nemzetközi egységet fogyaszthattak ezek a gyerekek. Ez tehát nagyon veszélyes - vélték. Később kiderült, hogy ezek a gyerekek Williams szindrómában szenvedtek, amit akkor még nem ismertek.

De a D-vitaminhiány magyarázza az influenzajárványokat is. Egy elmélet szerint, a herpesz vírushoz hasonlóan ott van bennünk az influenza vírus is, ám aki sok D-vitamint szed, az védett ez ellen. Ha a populációban egy bizonyos szint alá süllyed a D-vitamin szintje,akkor kitör az influenza járvány. Ha mindenki kapna mondjuk 2000 NE D-vitamint, az kerülne 15 milliárd forintba országos szinten, és cserébe 250 milliárd forintot takarítana meg a gyógyszerkassza és 2-3 évvel nőne a várható élettartam.

Ez a konszenzus konferencián hangzott el. Ekkora napi D-vitaminadag mellett 25%-kal csökkenne a rákos halálozás, ez Magyarországon évente 10000 emberui életet jelentene. Gondolkodhatunk emberéletben, anyagi kiadásban - mennyibe kerül ma Magyarországon 10000 embert a halálba kísérni, terápiázni? Ez irdatlan költséggel jár. D-vitamin ügyben hihetetlen vakságot tapasztalok, az egész közegészségügy olyan mint egy dinoszaurusz.

Miért lenne érdeke hatóságnak, hogy rossz ajánlásokat fogalmazzon meg?

Gary Taubes (író,újságíró) játszott el a gondolattal egy interjúban, hogy vajon az Amerikai Szívtársaság (AHA) - ők állnak ki masszívan a koleszterin hipotézis mellett, melynek lényege a zsírszegény és szénhidrátdús táplálkozás – megtehetné-e, hogy az érvek hatására egy nap azt mondja: "50 évig tévedésben tartottunk titeket, ami miatt egy csomó ember meg is halt, de mostantól már tudjuk, hogy az ellenkezője az igaz"? Taubes szerint nem, és szerintem sem állhat elő sem az AHA, sem senki más, hogy bocsi, tévedtünk. Máshogyan kommunikálva, igen. Ilyen nincs.

A gyakorlatban ez úgy szokott végbemenni, hogy amikor már mindenki tudja az igazságot, akkor elkezdik fellazítani a dolgokat, elkezdik mondogatni, hogy az „új eredmények szerint...”. Jó példa erre, hogy mesélte nekem az egyik vitamin forgalmazó, hogy 1000 mg-os C-vitamint akartak árulni. Nem engedték nekik, mert 60 mg az ajánlott (most már 80mg az ajánlott érték), örüljenek, hogy 500-at lehet. Elkezdtek legyűjteni tanulmányokat, a vége pedig az lett, hogy megengedték, hogy árulják. Vagyis ők szállították a tudományos cikkeket a vitaminpiacot szabályozó szervnek.

Hasonló a helyzet a D-vitaminnal. Egészen a mai napig napi 2000 NE felett szemet hunytak. Most egy barátom elkezdett D-vitamint árulni, és most végre engedélyezték neki az 5000 NE- s verziót. Abszurd, de azt kell mondjam, mázlija van. Nem gondolt arra, hogy közvetlenül próbálja a döntéshozókat befolyásolni? Eszembe sincs. Az a véleményem, hogy a változás mindig alulról indul. Értelmetlenség szélmalomharcot vívni. Még ha meggyőznék is egy hivatalnokot, az félrevonna és azt mondaná: "Nézze Szendi úr, én magával teljesen egyetértek, de öngyilkos lennék, ha ezt hirdetném, mert azonnal kitenének az utcára”. A szervezeteket és intézményeket nagyfokú változási tehetetlenség jellemzi. Egy dietetikus akkor jár a legjobban, ha nem is hagyja magát megingatni abban a hitben, hogy úgy jó, ahogy a hivatalos ajánlás állítja. Ha meginogna, akkor meghasonlana, hogy, úristen, én olyat ajánlottam az embereknek, amitől megbetegszenek. Ha pedig még hangot is adna annak, hogy szembe megy a hivatalos ajánlásokkal, akkor páros lábbal rúgnák ki.

Nézze meg ezt a Horvátot, aki csak annyit mondott, hogy a NAV-ban visszaélések vannak. Szerintem olyan hülye nincs, aki csak úgy blöffből mond ilyet. Ő nyilván tud valamit. Mégis az ő személyével foglalkoznak inkább, nem azzal, amit mondott. Én sokkal hatékonyabb vagyok száz felvilágosított emberrel, mint 10 év intézményekkel folytatott harccal.

Forradalmárokra is szükség van. Ott van Horváth, aki azért elért valamit.

A NAV működését csak intézményi szintű beavatkozással lehet hatékonyan megváltoztatni, az emberek életmódját viszont az egyes személyek informálásával lehet hatékonyan elérni, nem pedig a hivatalos ajánlások megváltoztatásával.

A kettő közt az a különbség, hogy Ön ezzel pénzt keres, ha pedig forradalmat csinálna, azzal nem keresne

Nem tudjuk, hogy a Horváth keres-e pénzt ezzel, de nem is ez a kérdés. Társadalmilag hasznos tevékenység esetén kicsit alantas érv, hogy az ember a felvilágosító könyveiért jogdíjat kap. A pszichiátriával, mint intézménnyel szemben én is folytattam harcot, ebből én hasznot nem húztam, csak egy 30 milliós pert akasztottak a nyakamba. Én ekkor értettem meg, hogy reménytelen az intézményeket kikezdeni, sokkal célravezetőbb az intézmények áldozatait informálni arról, hogy félre vannak vezetve. A könyvek jogdíján kívül nem folytatok kereskedelmi tevékenységet.

Még nem.

Kövesse a pályámat és meglátjuk.Paleo cuccokat miért nem árulok? Az volt az első, hogy mindenki azt mondta, húú öreg csinálj süteményeket, árulj ezt meg azt. Most is azt írta valaki nekem, hogy egy aranybánya előtt üldögélek. Azért nincs Szendi márkájú paleo étel vagy vitamin, mert onnantól hiteltelen lennék. Mint a Young házaspár a lúgosító termékeikkel. Támogatni minden jó dolgot támogatok, de azt bármikor visszavonhatom, ha rossz irányba fordulnának a dolgok. Az, hogy az ember jogdíjat kap a könyvéért, ez mindenkire érvényes, arra is, aki hazugságokat ír a könyvében. Az egy idealista elképzelés, hogy az az igazi hős, aki a levegőből él, és fő tevékenysége, hogy a betonfalba veregeti a fejét. Ez értelmetlen. Az egyes ember egészségét, nem kerülő úton kell befolyásolni.

Engem nem érdekel, hogy a hivatalos szervek miket nyilatkoznak. Most a K2 vitamin kapcsán például a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológia Társaság kiadott egy közleményt, amely olyan adatokra is támaszkodik, melyekre én is hivatkoztam, és ez alapján azt állítják, hogy a K2- vitamin senkinek az egészségét nem fogja megjavítani. Most kezdődik ugyanaz, ami a D- vitaminnal már javában folyik. A közlemény végén azt írták, hogy nekik viszont nagyon jó gyógyszereik vannak a csontritkulás megakadályozására. Ismerjük ezeket a gyógyszereket, az USA-ban több ezer per folyik az általuk okozott károsodások miatt. Ez az a közlemény, amit egyszer majd szégyellniük kéne, de nem fogják szégyellni. Az igazság pillanatában azt fogják mondani, hogy ők csak a tudományos álláspontot képviselték. Az egész hozzáállásukkal csak az a baj, hogyha van egy vitamin, melynek a szedése akármekkora dózisban sem okozna bajt, ellenben egy csomó vizsgálat azt mutatja, hogy a K2- vitamin megelőzi vagy megszünteti a csontritkulást és az érelmeszesedést.

Tudjuk, hogy a természeti népeknél úgy halnak meg 70 évesen az emberek, hogy nyoma sincs az érelmeszesedének, nálunk meg már 30 éves kortól kimutathatók a kezdeti jelek. A K2- nek óriási hatása lehetne az emberek egészségének megőrzésében. Ezzel szemben áll egy icipici kockázat, hogy talán holnapután kiderül, hogy mindenki, aki 15 éve kutatja a kérdést, az tévedett, és mégse úgy van, ahogy korábban gondolták.

De mivel a K2 hatását placebo kontrollos vizsgálatok igazolják, erre kicsi az esély. A hivatalos tudományban ez a fajta óvatoskodás jellemző. Azt mondják, “látjuk, hogy a rák az északra haladva gyakoribb, de lehet, hogy a hideg okozza, vagy mittudomén.” Amíg ők óvatoskodnak, addig emberek milliói halnak meg értelmetlenül.

Én meg azt mondom, hogy vállalom a felelősséget, hogy szedjenek feleslegesen D-vitamint, és ha holnapután kiderül, hogy a kozmikus sugárzás okozza a rákot, vagy genetikai mutáción esett át az emberiség, és azért van rák, ezt én mind vállalom. Szerintem hasznosabb embereknek veszélytelen, de nagy valószínűséggel előremutató tanácsokat adni.

Sokak számára kérdés, és vita tárgya, hogy mesterséges vagy természetes vitamint szedjünk-e?

Szerintem egyszerűen egy piac újrafelosztásról van szó. Amikor megjelentek a piacon új vitaminárusok, már telítve volt a piac. Az újak rájöttek, hogy ha azt mondják, hogy az övék természetes, és sokkal jobban hasznosul, akkor kihasíthatnak egy szeletet. Ezek olyan toposzok, amire az emberek harapnak. Vannak kulcsszavak. Egyszer beszéltem egy marketingessel, aki elmondta, hogy ezek a Q10-es meg mindenféle anyagokkal telepakolt arckrémeknél csak azt nézik, hogy milyen kulcsszavakra ugranak az emberek, és akkor annak megfelelően dobnak piacra új terméket. Fél év múlva el is felejtjük, akkor jön valami még szuperebb.

Némely esetben persze van különbség természetes és szintetikus között. Pl. az A-vitamin esetében a béta-karotin valóban szabályozottan szívódik fel, míg a preformált vitaminok - melyek az állatok májában is vannak - ezek a legolcsóbbak, ezért jórészt ezeket használják a vitaminokban - ezeket felszippantja a szervezet, és egy idő után túladagolás léphet fel. Vagy az E-vitaminok kapcsán a legtöbb E-vitamin az önmagában ártalmas alfa-tokoferolt tartalmazza csupán az E-vitamin csoport 8 vegyülete helyett.

Nem lehet kijelenti, hogy úgy ahogy van hülyeség a mesterséges-természetes szembeállítás, de kétségtelen, hogy a nem tudom miből kivont C-vitamin nem jobb, mint a szintetikus C-vitamin. Differenciálni kell, bár az emberek márkákra esküsznek. Engem is mindig kérdeznek, hogy melyik a legjobb márka, de én nem tudom megmondani, mert a számomra legrangosabb cégnek sem hiszek el feltétel nélkül mindent.

Ön pszichológusként a lélekkel foglalkozik, látszólag mégis fizikális szinten gondolkodik a betegségekről.

Hát nem egészen, egy csomó könyvem pszichológiai tárgyú. De az embert holisztikusan kell szemlélni. Sokan erről csak dumálnak, én pedig, ha szükséges, tudom a test-lélek problematikát megfelelően értelmezni. Például a Boldogtalanság és evolúció könyvem arról szól, hogy a depresszió egy gyulladásos természeti probléma, azaz a lelki stressztől a táplálkozásig minden a gyulladásszintet növeli a szervezetben, és ezáltal okoz depressziót. A rák lelki okairól én magam írtam 2005-ben egy fejezetet egy onkológiai szakkönyvbe, de már úgy látom, a rákot elsősorban a szénhidrátalapú táplálkozás és a D-vitamin hiánya okozza.

A lelki hatásoknak harmadrangú szerepe van. Én az egész emberben gondolkodom, és a problémákat mindig annak a tudománynak a nyelvén kell megfogalmazni, amilyen diszciplinában a válasz is rejlik. Két nagy veszély közt kell lavíroznunk: ne pszichologizáljuk el a szomatikus betegségeket, és ne szomatizáljuk el a pszichés problémákat.

Szendi Gábor
 Jaffa Kiadó, 2013 - 360 oldal
2618 Ft

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta