Való önnek a gyümölcscentrifuga?

Biztosan mindenkinek eljön az életében az a pillanat, amikor úgy érzi, mindenképpen be kell szereznie egy gyümölcscentrifugát. Sokan ilyenkor azonnal cselekszenek is, a megvásárolt eszköz pedig három használat után felkerül a konyhaszekrény legfelső polcára. Szerencsés esetben évente egyszer-kétszer talán azért még előkerül.

stockfresh 1340751 mango-juice sizeM

De tulajdonképpen miért is akarjuk annyira azt a gyümölcscentrifugát? A legtöbben erre az alább felsorolt válaszok egyikét adják: mert a frissen, otthon facsart lé olcsóbb/egészségesebb, esetleg a fogyó- vagy tisztítókúrához kell sok levet inni és így egyszerűbb. Nézzük meg, mennyire igazak a válaszok.

Tényleg olcsóbb?

Megdöbbentő látni, hogy az elmúlt másfél év alatt a 100 százalékos gyümölcslevek két vezető márkájának ára 300 Ft-ról 400-450 közé emelkedett. Az biztos, hogy egy négytagú családban egy liter ilyen lé nagyjából azonnal elfogy, tehát a rendszeres fogyasztást ma már nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.

De olcsóbb-e a házilag facsart? Én rendszeresen használom a saját gyümölcscentrifugámat, és az általam készített lé alma, narancs és sárgarépa kombinációjából áll.

Két literhez kell mind a három összetevőből 1-1 kiló. Az alma kilója (és tavaly ez még az almaérési szezonra is igaz volt) 250 forint körül van, a répa általában 200, a narancs ára pedig nagyon változó, de számoljunk 200 Ft-tal. Ez azt jelenti, hogy a két liter ára körülbelül 650 forint, tehát 1 liter 325 Ft körülre jön ki, plusz a munka, amit belefektettünk. Valamennyit nyertünk tehát, de nem sokat.

Spórolni elsősorban azok tudnak vele, akik szeretik a zöldségleveket, mert a cékla, a káposzta, a zeller mind olcsóbbak valamivel (és mert ugyanezek lé formájában dobozolva viszont még a száz százalékos gyümölcsleveknél is drágábbak). Ezenkívül jól jöhet azoknak is a gyümölcscentrifuga, akiknél a kertben a gyümölcsfák olyan mennyiségben hozzák a termést, hogy marad felesleg.

Akik szeretik a zöldséglevet, többet spórolhatnak.
Akik szeretik a zöldséglevet, többet spórolhatnak.

Tényleg egészségesebb?

Igen, mindenki tudja, hogy a frissen facsart gyümölcslé egészséges. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni azzal, hogy a centrifugálás során éppen a legértékesebb anyagok, a rostok kerülnek ki a gyümölcsből. A vitaminokban és tápanyagokban leggazdagabb héj a péppel együtt a hulladéktartályban landol.

Tehát, bár nagyon egészséges a gyümölcslé, fogyasztása önmagában nem pótolhatja a zöldségek-gyümölcsök fogyasztását. Ilyen szempontból akkor már jobb, ha turmixgépben összekevert gyümölcspépet, azaz smoothie-t fogyasztunk, persze azt csak puha gyümölcsökből készíthetjük el.

Segíthet az is, ha a gyümölcsvelőt nem dobjuk a szemétbe, hanem felhasználjuk. Például muffinhoz, melynek receptjét a keretes részben olvashatják.

A maradék is felhasználható.
A maradék is felhasználható.

Lefogyhatunk tőle?

Elméletben igen, de a gyakorlatban szinte biztosan nem. A gyümölcsök cukortartalma viszonylag magas, tehát egy pohár gyümölcslé esetében körülbelül 150 kalóriával számolhatunk. Ha szigorú gyümölcslé-kúrába kezdünk, és egész nap csak ezt fogyasztjuk (mondjuk egy nap alatt 2 litert), akkor is 1000 kalóriát vettünk magunkhoz, de a rostok és a vitaminok hiánya miatt mind a jóllakottságról, mind a teljes értékű étkezésről lemondhatunk. A szervezet ezért úgy fogja érzékelni, hogy éhezés fenyegeti, és az első adandó alkalommal, amikor lehetősége lesz rá (azaz amikor újra elkezdünk normálisan enni), dupla tempóban kezdi el a zsírraktárait újraépíteni. A gyümölcslé-diéta tehát a jojó effektus egyik majdhogynem biztos módja.

Akkor meg miért?

Gyümölcscentrifugát azért érdemes vásárolni, mert aki egyszer megkóstolja az azzal készített friss levet, az rögtön tudni fogja, hogy amit az üzletekben 100 százalékosként árusítanak, az valami egészen más. Ez mézédes, nagyon finom, és még a répának is csodás íze van. És az is biztos, hogy nincs benne semmi olyan, aminek nem kellene benne lennie. (Igen, ilyesmi elméletileg a 100%-osokban sincsen, de ezt azóta nem hiszem el, amióta sokszor iszom az általam facsartat. Egészen más íze van).

Más okot igazából nem tudok felsorolni, nekem ez a kettő (finom és természetes) elég ahhoz, hogy gyakran előkerüljön a gép.

Technikai részletek, avagy lényomót, de milyet?

Aki úgy dönt, hogy vesz egyet, annak azt tanácsolom, hogy előbb kérje kölcsön azt, amelyik valamelyik rokon polcán kuksol használatlanul. Vagy ha ismerőse vett a közelmúltban, akkor asszisztáljon végig egy centrifugálást. Az első megoldás a legjobb, kiderül, hogy mennyire reális elképzelés a jövőbeni léfacsarás.

Amit mindenképpen érdemes vásárlásnál szem előtt tartani, az az, hogy a gépnek erős motorja legyen (szerintem minimum 700 W, de minél erősebb, annál jobb). Ez azért fontos, mert különben a keményebb húsú almákat, vagy a répákat már nem fogja bírni, márpedig (legalábbis nálam) ezek kerülnek bele a leggyakrabban. Az adagolónyílás legyen nagy, ez pedig azért nagyon fontos, mert abba egyben belefér egy közepes alma, sem magozni, sem hámozni nem kell, és ezzel rengeteg időt lehet megtakarítni. Jó az is, ha a gyártó nagyon büszkélkedik a csomagoláson, hogy a gép ilyen meg olyan nagy százalékát kinyomja a lének. Ha ugyanis a péptárolóba kerülő anyag nagyon folyós maradt, az egyfelől sok kárbament levet, másfelől macerásabb takarítást jelent.

A legfontosabb: erős motor és nagy adagolónyílás.
A legfontosabb: erős motor és nagy adagolónyílás.

Az időfaktor

Végül az egyik a legfontosabb kérdés: mennyi ideig tart a kétliteres adag elkészítése? Sajnos a frissen facsart lé hamar romlik, ezért – családmérettől függően – akkora mennyiséggel érdemes számolni, ami három nap alatt elfogy. Ez azt jelenti, hogy nem lehet egyszerre túlesni egy hónapi adag elkészítésén.

Maga a folyamat két liter esetében kb 20-30 perc, még akkor is, ha olyan jó gépről van szó, mint amilyen az enyém is, hogy az almák egészben, hámozás és magozás nélkül beleférnek. Én a répát sem hámozom meg, csak zöldségkefével alaposan lesikálom. A cékla dettó, de a narancsot vagy az ananászt azért persze már muszáj megpucolni, a cseresznyét és a meggyet pedig ki kell magozni. (Nem véletlenül nem szerepelnek nálam a lényomós gyümölcsök között.) Szóval a folyamat a három kilónyi gyümölcs megmosása, a narancs hámozása, maga a facsarás, és időről időre, ha megtelik a tároló, akkor a lé üvegekbe öntése kb fél óráig tart. Ehhez jön a takarítás.

A centrifuga nem-használat egyik oka pedig éppen ez. Épp ezért érdemes lehet olyan modellt választani, aminek az alkatrészei mosogatógépben elmoshatók, de szerintem ez annyira mégsem fontos, ugyanis az alkatrészek olyan nagyok, hogy jóformán megtöltenének egy mosogatógépet. Így aztán én mindig inkább a mosogatótálcában szoktam őket elmosni.

Nem áltatok senkit, ez bizony idő, kb. 8-10 perc csak a mosogatásra. Pedig nekem egyedényes, cserébe viszont nagyon nagy mosogatótálcám van, ezt szoktam teleereszteni vízzel, és beáztatva elmosni az alkatrészeket (két menetben belefér az összes), szóval a technikám tökélyre van fejlesztve. Még szerencse, hogy a gyümölcs nem zsíros.

A maradék gyümölcsvelő felhasználása

Az egyik megoldás, hogy megesszük, kiskanállal, úgy ahogy van. Ez azért nem szokott működni, mert nem valami gusztusos. De lehet belőle muffint is készíteni, ami állítólag csodafinom.

Leírom a receptet, most hallottam valakitől, de én sem próbáltam még ki, úgyhogy a sikert nem tudom garantálni. (12 hagyományos méretű muffinhoz)

2 csésze liszt

1 kávéskanál só

1 teáskanál fahéj

1 tk szerecsendió

2 tk sütőpor

¾ csésze barna cukor

12 dkg margarin/vaj

1 cs vaníliáscukor (vagy igazi vanília)

4 tojás

2 csésze almás-répás gyümölcspép

1 csésze tört dió, vagy mogyoró, vagy mandula, vagy vegyesen

tetszés szerint mazsola

A szokásos módon mindent összekeverünk, és a muffinokat 180-200 fokos sütőben kb. 20 percig sütjük.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek