13 nyugdíj

Farkas András, a Nyugdíjguru szakértője legfrissebb írásában a nyugdíjasok várható anyagi nehézségeire figyelmeztet. Mint írja, az abszolút elszegényedés kockázata a nyugdíjas társadalom egyre nagyobb hányadát fenyegeti, emellett a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban is aggodalomra okot adó kérdést fogalmaz meg.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint minden harmadik nyugdíjas a szegénységi küszöbnél alacsonyabb nyugdíjat kap, minden hatodik nyugellátásban részesülő pedig a mélyszegénységi küszöb összegénél is kevesebb járadékra jogosult havonta. A nyugdíjszakértő úgy véli, hogy az aktív keresőkhöz viszonyított nyugdíjas elszegényedés a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjemelés eltérő alapelveiből és eljárásaiból fakad. Farkas András a fentiek mellett a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban is kifejezte aggodalmait.

Veszélyben a nyugdíjasok megélhetése a szakértő szerint

Farkas András emlékeztetett, hogy a magyar öregségi nyugdíj összege két tényezőtől függ, az elismert szolgálati idő teljes években meghatározott tartamától, illetve a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértékétől, és a számított, havi nettó életpálya átlagkereset összegétől. Utóbbit az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig elért, a nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítják ki.  

A nyugdíj összege tehát egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. Ez utóbbit a valorizációs szorzókkal igyekeznek az adott időszak átlagkeresetéhez igazítani, így tehát a 

nyugdíjba vonulást megelőző tárgyév bérszínvonala a referencia a későbbiekben is. 

Meddig finanszírozható a 13. havi nyugdíj?

Az utóbbi években azonban Farkas András szerint egyre erősebben érvényesül, és 2025-ben tovább erősödik majd az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában. Mint írja,

minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. 

Azt is hangsúlyozza, hogy a kizárólag az inflációhoz igazodó nyugdíjemelési eljárás az aktív keresőktől való leszakadáshoz vezet, ami hozzájárul a nyugdíjas társadalom belső szakadásához. A régebben megállapított nyugdíjak értékvesztése évről-évre halmozódik.  

Ezt némiképp ellensúlyozza a 2021-ben bevezetett 13. havi nyugdíj, azonban a problémát szerinte teljes mértékben nem oldotta meg, és egy újabbat is generált. A szakértő ezzel kapcsolatban megfogalmaz egy fontos kérdést:

Éppen ezért azt javasolja, hogy az elszegényedésben érintett nyugdíjasok és a náluk jóval értékállóbb összegű járadékban részesülő, nemrég nyugállományba vonult idősek egységes erővel lobbizzanak a nyugdíjemelési eljárás számukra kedvező reformja érdekében.