Svájcban szeptember 1-je óta már nem lehet babérmeggyet vásárolni, illetve eladni. A hazánkban is kedvelt dísznövényt az ökoszisztémát befolyásoló tulajdonságai miatt helyezték az alpesi országban tiltólistára.
A magyar kertek nagy részében is sövényként ültetett babérmeggy a rózsafélék családjába tartozó, Közép-Ázsiában őshonos növény. Mivel örökzöld, és lényegében érzéketlen mind a szárazságra, mind a hőmérsékletre, hazánkban is egyre kedveltebb a kertekben. A növény ráadásul igencsak gyorsan nő.
A hazai kertek éke nem kívánatos növény Európában
Az invazív fajok ökológiai, gazdasági és egészségügyi károkat okozhatnak, állapította meg a svájci kormány a babérmeggyel kapcsolatos, értékesítés tilalmáról szóló határozatában. Mivel olyan széles körben elterjednek, hogy kiszorítják az őshonos növényeket, megfosztják a rovarokat és más fajokat élőhelyüktől vagy táplálékuktól. Ez különösen azért veszélyes ezen növény esetén, mivel mérgező. Káros hatását azonban nem csak az állatok esetében fejti ki, ha véletlenül egy ember fogyasztaná el, hidrogén-cianid képződne a gyomrában.
Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Biodiverzitási Tanácsa (IPBES) jelentése szerint a babérmeggyhez hasonló, invazív fajok kulcsszerepet játszottak abban, hogy kihalt az állat- és növényfajok 60 százaléka.
Az invazív növényfajok megtelepedésüket követően egyre nagyobb területeket hódítanak meg, befolyásolják az őshonos fajokat is, azok kiszorításával pedig az őshonos állatvilág táplálékbázisát is csökkenthetik. Az Európai Uniónak is van listája az inváziós növényfajokról, amelyeket nem, vagy csak korlátozottan szabad kereskedelmi forgalomba hozni, azonban ezen egyelőre még nem szerepel a babérmeggy. Enek ellenére érdemes óvatosan bánni vele éppen az állat- és növényvilágra gyakorolt hatása miatt.
A sövényeket fajtájuk, viráguk, igényeik, gondozásuk és társításuk alapján különféle szempontok szerint lehet osztályozni. Kiszerelésüket tekintve három fő kategóriába sorolhatók, ami meghatározza ültetésüket is: van köztük konténeres, szabad gyökerű és földlabdás. Ezek közül a szakemberek az elsőre teszik a voksot, hiszen
a már meggyökerezett növény életbenmaradási esélyei a legnagyobbak, gyorsabban és hatékonyabban éli túl a beültetést, mint a másik két formában kapható.
Sövény más növényből
Az elmúlt évtizedek során a tujaféléket is többféle betegség érte el hazánkban, melyek gyors elhalással fenyegetik a növényeket, még abban az esetben is, ha mindent megteszünk túlélésük érdekében. Érdemes lehet ezért a kevéssé elterjedt fajták között is körbenézni, ha természetes határvonalat húznánk a birtokunk szélére.
Ilyen lehet például az évtizedekkel ezelőtt igencsak kedvelt, ám mára egyre ritkábbá vált kerti labdarózsa vagy a pompás jezsámen, amely nemcsak kiterjedt leveleivel, de színes virágával és illatával is elvarázsol. Az orgona – bár ritkásabb, de gyorsan nő, egyszerűen karbantartható – is látványos kerítéselem lehet. A lonc a beporzókat is a környékünkre csábíthatja, ültetésével sokat tehetünk a rovarok életben maradásáért is. Az örökzöldek közül a japán babérsom, a tűztövis és a borbolya is kiváló választás lehet a szakemberek szerint.
A fentiek egyike igazi szuperélelmiszer, ha ide kattintasz, megtudhatod, melyik.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés