A BM Országos Katasztrófavédelem Főigazgatóság statisztikái szerint 2023-ban 1132-szer riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. Ezeknek az eseteknek a során 261 ember szenvedett mérgezést, 15-en pedig életüket vesztették. Az összesítésből az is kiderül, hogy az érintett ingatlanok 85 százalékában volt felszerelve szén-monoxid-érzékelő.
Ahol ilyen készülék működött, ott nem történt haláleset.
Ami az idei évet illeti, 2024. november 13-ig 887 esetben riasztották a tűzoltókat a szén-monoxid miatt, 105 ember szenvedett mérgezést, és 6-an vesztették életüket – tudta meg a Dívány a katasztrófavédelemtől.
Így keletkezik a szén-monoxid
A nyílt lánggal működő berendezések üzemeltetéséhez, vagyis az égéshez nélkülözhetetlen az oxigén. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetése például tíz köbméter levegőt igényel. A nyílt égésterű berendezések a helyiség levegőjét használják az égéshez, és a szellőzőkön, illetve az ajtók, ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez.
Mivel a szén-monoxid-mérgezések száma megemelkedik a téli időszakban, így azt tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, holott az év egészében jelen lévő veszélyről van szó.
Az, hogy a szén-monoxid veszélyes mennyiségben halmozódik fel a lakás levegőjében, a katasztrófavédelem szerint alapvetően három okra vezethető vissza:
- Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása.
- A nyílt lánggal égő berendezés környezetében nem biztosított a levegő-utánpótlás.
- Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása vagy a kéményseprés.
Ezt teheted ellene
Ha beltérben nyílt láng ég, mindenképp gondoskodni kell a szellőzésről a szén-monoxid létrejöttének kockázata miatt. A katasztrófavédelem arra figyelmeztet, hogy ehhez nem elegendő néha kinyitni az ablakot: állandó és automatikus légbevezető kell oda, ahol nyílt láng van.
Az ilyen helyiségekbe tanácsos szén-monoxid-érzékelőt helyezni.
Mint írják, a mérgezéses esetek körülbelül negyede a fürdőszobában következik be, amikor működése során a vízmelegítő vagy a kazán elhasználja a helyiség levegőjét. Éppen ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről is gondoskodni. Olyannyira, hogy ha letakarod a szellőzőt, az életveszélyes állapotot teremthet.
Nem árt tudni, hogy a fürdőszobai gázüzemű készülék működését jelentősen befolyásolja, ha használatával egy időben a konyhában vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Ebben az esetben ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű levegő a készülékhez, visszaáramlik az égéstermék, és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének.
A szén-monoxid-mérgezés tehát több, légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés együttes használata miatt is kialakulhat.
Vannak más épületgépészeti berendezések is, amelyek jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését. „A konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű működése mind szerepet játszhat a gyilkos gáz keletkezésében” – hívja fel a figyelmet Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettese.
Ha pedig az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezeknek az berendezéseknek az egyidejű működtetése elegendő ahhoz, hogy megforduljon a kéményekben az áramlás iránya, így a lakásban szén-monoxid képződhet. Az épületgépészeti berendezéseket ezért tehát együttesen kell kezelni, rendszerként kell rájuk tekinteni, és nem egymástól független fűtő-, főző-, melegítőeszközökként. „Az egyik akadályozhatja a másik levegő-utánpótlását, együttes üzemeltetésük halálos gázkoncentrációhoz is vezethet. Beszerzésük, felújításuk, az épület szellőzésére kiható átépítés során minden esetben konzultáljunk szakemberekkel!”
Nagyon nehéz észlelni
A szén-monoxid azért is olyan veszélyes, mert színtelen és szagtalan, így nagyon nehéz észrevenni. A mérgező gáz belégezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, de tünetei – a rosszullét, a szédülés, a fejfájás, a hányinger és a fáradtság – könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek jeleivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, néhány percen belül halál is beállhat.
A kémény szabálytalan műszaki kialakítása, vagy elhanyagolt állapota szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy szén-monoxid keletkezzen. Ahogy arról a Dívány is beszámolt, a családi házakhoz nem megy ki automatikusan a kéményseprő. A kéményellenőrzés ugyan ingyenes, de elvégzéséhez időpontot kell foglalni. Amennyiben pedig valahol új fűtőeszközt kötöttek be, új kéményt építettek, vagy a meglévő kéményt átalakították, ott használata előtt meg kell rendelni annak műszaki átvételét. Ez magánszemélyek és cégek számára is egyaránt kötelező.
Fontos a szén-monoxid-érzékelő eszköz megfelelő elhelyezése
A szén-monoxid-érzékelőt a katasztrófavédelem szerint a nyílt lánggal üzemelő berendezéstől 1-1,5 méterre érdemes elhelyezni. Beszerelését a használati útmutató szerint kell elvégezni – ha szükséges, szakember segítségével.
Ha több helyiségben van több nyílt lánggal üzemelő készülék, akkor több érzékelő fogja garantálni a lakók biztonságát.
Fontos, hogy szén-dioxid-érzékelőt csak megbízható forrásból vásárolj. Ez azért is lényeges, mert így a gyártói garancia is érvényesíthető. Minden készüléknek van ugyanis szavatossági ideje, ami a gyártótól függően 5-10 év között alakulhat.
Ha fával fűtesz, van még egy hiba, amit jobb, ha nem követsz el. Ide kattintva megtudhatod, mi az.
