Nem is olyan régen írtunk egy olasz faluról, amely létezik is, meg nem is. A Lucca tartományban található Fabbriche di Careggine a 20. század derekáig pont olyan település volt, mint az összes korabeli, aztán 1953-ban, amikor az ország középső részében elkezdték a völgyek duzzasztását, ez is áldozatul esett. A Vagli-tó rabságába került település magasabb épületei, így a Szent Theodor-templom is, ki-kikandikálnak a vízből, ám teljesen csak akkor látszanak, amikor lecsapolják a tavat.
Erre azonban már csaknem harminc éve nem került sor.
Ipari hulladék alatt fekvő falu Romániában
A Romániában található, erdélyi település, Szászavinc története ugyan merőben más, mint az olasz településé, abban azonban nagyon is hasonlítanak, hogy mindkettőt elnyelte a víz. Keleti szomszédunknál azonban még drámaibb módon.
A román nevén Geamanaként ismert falu egykor egy festői szépségű völgy mélyének ékszerdoboza volt, ma viszont 90 méter ipari hulladék alatt fekszik.
A falu sorsa 1978-ban, akkor pecsételődött meg, amikor a Nicolae Ceaușescu által vezetett kommunista rezsim arra kényszerítette a lakókat, hogy hagyják el az otthonaikat azért, hogy helyet adjanak a közeli rézbánya mérgező hulladékának.
Indiai palota a víz alatt
Az indiai Dzsaipurban található víz alatti palota, a Jal Mahal egy 1596-ban létrehozott mesterséges víztározó, a Man Sagar-tó közepén áll.
A Vízipalotaként ismert épület csupán egy emelet magasnak látszik, van azonban még négy szintje, csak épp a víz alatt.
Az eredetileg 1699 körül épült palota érdekessége, hogy nincs egyetlen lakható szobája sem, csupán egy kertje és egy terasza, alsóbb emeletei pedig a tó vízszintjének emelkedésével kerülnek víz alá.
Egy elárasztott spanyol falu
Az 1960-as években a katalán kormány úgy döntött, hogy tározót hoz létre egy hosszú évszázadok óta lakott faluban, San Romà de Sau helyén. A település elhagyására kényszerült emberek minden tőlük telhetőt megtettek, hogy magukhoz vegyék az értékeiket, mi több, még a halottaikat is exhumálták az elárasztás előtt. Nem maradt más utánuk, mint az épületek, amelyek tetejéből több csak alacsonyabb vízállásnál látszik. Szárazabb időszakban a templom mellett a falu egyéb romjai, köztük egy temető és más épületek alapjai is felszínre kerülnek.
Egy bazilika a hullámok alatt
Alig tíz évvel ezelőtt, légi felvételek készítésekor bukkantak a törökországi Iznik-tó partja közelében található 1600 éves bazilikára, amely aztán egyike lett a világ tíz legjelentősebb felfedezésének.
İznik és környéke egy földrengések által sokat tépázott vidék volt, amelynek sok épülete esett áldozatul.
A legismertebb katasztrófa i. sz. 740-ben történt, és valószínűleg ez pusztította el a bazilikát is, amely következtében romba dőlt az épület, a part menti oldal pedig víz alá került. A templomot később nem építették újjá.
A világ legrégebbi víz alatti városa
Listánk utolsó helyén a görögországi Pavlopetri áll, amelyet a világ legrégebbi víz alatti városaként tartanak számon. A régészek megállapították, hogy a tenger alá süllyedt ősi város több mint ötezer éves. A rejtélyes víz alatti világ utcákat, kőházakat és közösségi épületeket is rejt, amely kitűnően láttatja, milyen is volt az ókori kultúra.
Ha szívesen olvasnál még egy titokzatos helyről, figyelmedbe ajánljuk az Antarktisz alatt talált piramisról szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
