Évente legalább ötvenmillió fenyőfa költözik be az európai háztartásokba, fokozandó a karácsonyi hangulatot - de mi lesz velük azután, hogy véget ér az ünnep? 
Nagyjából négyféle megoldás létezik, ha akarunk valami zöldet karácsonyra: a vágott fenyő, a gyökeres, a fenyőágakból összeállított kompozíció, és a műfenyő. Utóbbi környezettudatos lehet, persze csak akkor, ha nem valami különösen olcsó és szalonképtelen műanyagból, festékből meg ragasztóból gyúrják össze. További szépséghibája, hogy a legritkább esetben szép, továbbá nincs illata, pedig az majdnem olyan lényeges összetevő, mint a látvány.
Aki környezettudatos, vehet gyökeres fenyőt – de ez a megoldás is csak akkor "zöld", ha a fa túléli az ünnepeket, sőt, sikerül úgy elültetni utána, hogy az jó legyen neki.
Az ültetéssel mindenképp várjuk meg a fagyos hónapok végét, és ellenőrizzük, hogy a föld felengedett-e. Addig a gyökeres fácskát tartsuk hűvös, de nem fagyos helyen és hetenként langyos vízzel öntözzük meg. A fenyő nagyon szereti a vizet. A fa helyének kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy mekkorára fog nőni. A fenyőnek nagy tér kell, a ház falához vagy a kerítéshez túl közel nem ültethetjük, és persze figyelembe kell venni a kert már meglévő fáit is. A fenyő alatt - és a közvetlen környezetében- szinte semmilyen virág nem él meg, ezzel is számolni kell.
Ha valaki vágott fenyőt vásárolt, helyezze a lecsupaszított fát a gyűjtőhelyre. Családonként változó szokás, hogy mikor szedik le a karácsonyi dekorációt. Van, ahol több hónapig díszlik a fa. Ha azonban elkezd hullani a fenyő, már azzal sem lehet megállítani ezt a folyamatot, ha vízzel gyakran spricceljük.
Nem kell a lépcsőházban a lehullott tűleveleket takarítania annak, aki alternatív megoldásra szavazott, és fenyőfa helyett zsurlót, zanótágat, mezei vesszőt vagy csipkebogyós ágakat szerzett be az ünnepekre. Ezek ráadásul maradhatnak egészen tavaszig.
A legszebb dekoráció mindenkor a virágos növény: a karácsonyi kaktusz, jácint vagy más évelő, illetve később a kertbe kiültethető hagymás növény okos és szó szerint is zöld gyakorlat, hiszen a gondosan kezelt növény többször is megörvendeztet bennünket szépségével.
Ne dobd ki, ami nem kell, hanem vidd a rászorulókat segítő second handbe – legalábbis Svédországban megteheted: a lelkes skandinávok heti hét tonna holmit adnak le, fiatal designerek pedig direkt ezek átszabására szakosodtak.
