Második otthonunk a munkahely, és azokat a szerencséseket leszámítva, akik otthonról dolgoznak vagy nincsenek sehová bekasznizva, ez sokszor jelent egy szürke üveg és beton kockát. Nem lehet kinyitni az ablakot, fullaszt a légkondi, egy ajtón sem lehet kártya nélkül bemenni, a biztonsági őr és még a recepciós sem mosolyog. Útvonalainkat és tevékenységeinket egy körülményes rendszer korlátozza, az ásványvizet ingyen adják ugyan, és talán egy szelektív gyűjtő is oda van biggyesztve a konyhába, de lássuk be, az általános kép szerint az irodák nem emberközpontúak, és a környezettudatosság sem a fő céljuk. A belső tér kialakításától kezdve, a hulladékmentes működésen keresztül, az iroda energia fogyasztásáig sok oldalról közelíthetünk a problémához. Alább egy áttekintés következik a kitörés módjairól; hogyan tehetjük az irodai környezetet zöldebbé és barátságosabbá.
Barkács-élmény
Aki teheti, ragadjon csiszoló papírt és ecsetet, és a megunt polcokat alakítsa át munkaasztallá. Egy kisebb iroda esetében ezt könnyen kivitelezhetjük, volt aki már kipróbálta, és sikerült is neki. Bizony jobb megoldás, mint kidobni egy egész garnitúrát, az élmény-és csapatépítő tényezőjéről nem is beszélve. Magam is közreműködtem egy lomizott laminált bútorlapokból készült burkolat kialakításában, a VIII. kerületi Zöfi irodában. Pusztán a csavarok és az önkéntes munkaórák jelentettek (volna) költséget, de jó szívvel ajánlom a barkácsolás élményét mindenkinek. Jó ellenszere egy munkakörnyezet ridegségének saját kezünk nyoma.
Hétköznapok zöld rutinja
Mint otthon, bent is élhetünk sok apró trükkel, amelyek minimalizálják fogyasztásunk és otthonosabbá teszik a munkahelyet. Sok helyütt evidenciának számít az újrahasznosított papír használata nyomtatáskor és fénymásoláskor vagy ezen tevékenységek mellőzése. Építész barátom például lelkiismeretesen elbiciklizett a kilométernyi tervekkel a közeli óvodáig, ahol a gyerekek boldogan rajzoltak a hatalmas ívek érintetlen hátoldalára. Ez is elkerülhető lett volna, ha ki sem nyomtatják a digitális formában is használható terveket.
Talán azt sem kell mondanom, hogy a rendszeresített bögre és a csapvíz megment a palackok és műanyagpoharak kidobálásától. Egy nagy irodaházban is láttam a büszke feliratot, ami a WC korlátozott öblítő kapacitását hirdette. Szép dolog a mindennapok hősének lenni (és csak egyszer megnyomni a gombot), emellett nem gondolom, hogy mindent a dolgozók erőfeszítéseire kellene bízni.
Egyéni és összetett
Éppen az ilyen apró trükköket és az átfogóbb szervezést egyesíti a Követ Egyesület évről évre megrendezett Zöld Iroda versenye. A nevező cégek három hónapot kapnak környezettudatos változtatások kieszközölésére, amelyben az egyesület szakértői is segédkeznek.
A hangulat ugyanúgy szerepel az általuk hangsúlyozott területek között, mint a visszafogott áramfogyasztás, és a menedzsmentnek is kínálnak tanácsokat a munkahely zöldítésére vonatkozóan. Közvetítésükkel egymástól tanulhatnak az ambiciózus irodák, és a csapatot is összefogja a konstruktív erőfeszítés.
Épület-zöldítés-égető feladat
Magyarországon a lakások és épületek az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel harmadáért, az energiafogyasztás terén pedig az EU-ban a fogyasztás 40%-ért felelősek lakó- és kereskedelmi épületek. Ugyanúgy, ahogy otthon is lekapcsoljuk a villanyt, még ebédidőben is érdemes kinyomni a monitort és a gépet. A Követ Egyesület számítása szerint például egy éven keresztül éjszaka is bekapcsolva hagyott számítógép 1 tonna CO2 kibocsájtásért felelős. A költséges és sok esetben még csak nem is komfortos légkondicionáló és fűtő rendszerek megzabolázására már tervezői és üzemeltetői szinten érdemes odafigyelni.
Ipari szinten
A szellőztetés és a zöldtető, a hűtő-fűtő berendezések ésszerű időzítése sok energiát spórolhat, hogy a napkollektorokról ne is beszéljünk.
Nem megkerülhető szempont viszont, hogy már a tervezéstől érvényesülniük kell a fenntarthatóság alapelveinek. Érdemes fejben tartanunk a kifejező statisztikát: az építőipar adja a teljes anyag- és árufelhasználás felét – harmadát, így a hulladéktermelés egyik legnagyobb ágazata is az építőipar (a bányászat mellett). Tehát már a felhasznált anyagok megválasztásánál kezdődik a környezettudatosság, a megújuló energiaforrások (napenergia, biomassza, geotermikus energia) alkalmazása, és a terület adottságainak megfelelő tervezés csak követi ezt.
Itthon ezen a téren elég nagy a lemaradás: gyakoribb az üresen tátongó betonmonstrum, mint a környezettudatos minősítés. Persze vannak reményt adó trendek: a Belső Udvar például tervezéssel és tanácsadással foglalkozik, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete a nemzetközileg akkreditált BREEAM és LEED minősítésekért felel. Geotermikus energia működteti a belvárosi Eszter házat, és további illusztráció egy teljesen zöld ökoház. Igaz, nem iroda, de megmutatja, hogy a következetesen környezetet-tudatos építkezés meghozza gyümölcsét, költséghatékony, és szép.
Jó példa
Csodák csodája, közelebbről megismerkedtem egy lelkesítően zöld és barátságos irodával a belvárosban. A korszerű technológia mellé friss gondolkodásmód, és kellemes hangulat párosul. A fűtést, a meleg vizet, és a szellőző rendszert talajvizes hőszivattyúk alkalmazásával a Duna vize működteti. Csupán 9 méterre kellett leásni ehhez az igazán környezetbarát energiaforráshoz, és elgondolkodtató, hány épület esetében lehetne még kihasználni e kincset. Megtudtam, hogy a többemeletes irodaépület úgynevezett geo áramot használ: ez a nagyfogyasztók által fel nem használt áram, amit az ELMŰ-től mikro-vállalkozások féláron kapnak. A bicikliző munkatársak számára kiépített zuhanyzókat már nem is kell említenem, hogy látszódjon, a LOFFICE elkapta a jövő szelét. Újítás még, hogy irodájukban a munkaállomások bérelhetőek, azaz bárki besétálhat, és végezhet irodai munkát egy szép, trendi, és zöld munkahelyen.
Jogunk a jó környezethez
A legtöbb épületzöldítő törekvés hangsúlyozza, hogy nemcsak a fogyasztás csökkentése a cél, hanem a minket körülvevő közeg élvezhető, emberi mivolta. Ugyanis időnk 90%-át valamilyen épületben töltjük, így a beltéri minőség kritikus szerepet játszik a betegségek megelőzésében, de kutatások mutatják ki az épített környezet más pozitív egészségügyi és munkaügyi hatásait is. Magunknak és a bolygónknak is jót teszünk hát, ha kikapcsoljuk a légkondit, telepakoljuk az irodát növényekkel, alakítjuk környezetünk. Sok esetben nyúlhatunk korszerű technológiához, de az apróbb lépések, és a környezettudatos szemléletmód is rengeteget nyom a latban.
