Élettartamunk hossza szorosan összefügg azzal a sebességgel, amelyben sejtjeink genetikai mutációkon mennek keresztül. A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a különböző fajok életük során feltűnően hasonló számú mutációt halmoznak fel, az élettartamot az határozza meg, hogy milyen gyorsan történnek ezek a genetikai változások a szervezetben.
Mi határozza meg az élethosszt?
Az emberek általában túlélnek más emlősöket, például zsiráfokat, oroszlánokat és a háziállatokat, ahogy a biológusok már azt is régóta feltételezik, hogy relatíve hosszú élettartamunkat a sejtjeinkben bekövetkező mutációk sebessége okozza.
Köztudott, hogy az öregedés során a szervezet testének minden sejtjében végbemennek ilyen változások, és bár sokuk ártalmatlan, némelyik zavarhatja a sejtek működését, vagy akár rákot is okozhat.
Bár logikus feltételezni, hogy a halálozás valószínűsége egyre nő, ahogy ezek a mutációk idővel felhalmozódnak, egy ilyen hipotézis nem ad választ a Peto-paradoxon néven ismert ellentmondásra. Ha a halál a szomatikus mutációk felhalmozódásától függ, akkor a nagyobb fajoknak, amelyeknek több sejtjük van, több mutációt is kellene felvenniük, és ezért rövidebb lenne az élettartamuk is.
![A különböző élőlények sejtjeiben, eltérő számú mutáció történik](http://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4317/43172/431721/43172182_5a3a4dd0652179a4a40d2ec79b57c4ed_wm.jpg)
Mégsem így van?
Ez azonban nem így van, mivel sok nagy testű állat tovább él, mint a kisebb fajok, és meglepően alacsony a rákos megbetegedések aránya is esetükben. Egyes tudósok ezért azt feltételezik, hogy
a nagyobb fajok olyan mechanizmusokat fejleszthettek ki, amelyek csökkentik a szomatikus mutációk előfordulási sebességét, ezáltal meghosszabbítják élettartamukat.
A vizsgálathoz a kutatók 16 különböző fajhoz tartozó 56 egyed bélrendszeréből gyűjtöttek sejteket. Miután elemezték a sejtekben található DNS-t, felfedezték, hogy a mutációk száma, amelyeket az egyes fajok az életük során szereztek, nagyjából azonos volt, annak ellenére, hogy az élettartam és a testtömeg terén hatalmas különbségek mutatkoztak.
Mennyire gyorsan?
Más szóval minden állat hasonló számú mutációval fejezi be az életét, ami azt jelenti, hogy az élettartam attól függ, hogy ezek a genetikai változások milyen ütemben következnek be. A szerzők például felfedezték, hogy az emberi sejtek évente átlagosan 47 helyettesítési mutáción mennek keresztül, ami 83,7 évnyi átlagos élettartamot eredményez.
Az oroszlánok eközben sokkal gyorsabban elérik a határt, évente 160 ilyen mutáció történik a szervezetükben, és átlagosan mindössze 20,6 évig élnek. Az egerek esetében évente 796 mutáció történik, így nekik mindössze 3,7 évük marad.
„Meglepő volt, hogy a genetikai változások hasonló mintázatát találtuk olyan különböző állatokban, mint az egér és a tigris” – magyarázta a tanulmány szerzője, dr. Alex Cagan egy nyilatkozatban. „A tanulmány legizgalmasabb aspektusa azonban annak megállapítása, hogy az élettartam fordítottan arányos a szomatikus mutációs rátával. Ez azt sugallja, hogy a szomatikus mutációk szerepet játszhatnak az öregedésben.”
![A zsiráfok átlagosan 24 évig élnek, míg az oroszlánok csak 20,6 évig](http://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4317/43172/431722/43172208_e26a580e94929ad12f4b440203a59a21_wm.jpg)
Megoldatlan paradoxon
Érdekes módon azonban a kutatóknak nem sikerült megoldaniuk a Peto-paradoxont, mivel nem figyeltek meg összefüggést a testtömeg és a szomatikus mutációk felhalmozódásának sebessége között.
Ezt jól illusztrálja, hogy a meztelen vakondpatkányoknál azt állapították meg, hogy évente mintegy 93 mutáció történik a szervezetükben, és 25 évig élnek, míg a zsiráfok – amelyek súlya mintegy 23 ezerszer nagyobb, mint a meztelen vakondpatkányoké – évente 99 mutáción mennek keresztül, és átlagosan 24 évig élnek.
„A vizsgált fajok változatos élettörténete ellenére – beleértve az élettartam mintegy 30-szoros és a testtömeg mintegy 40 ezerszeres eltérését –
az élettartam végén az egy sejtre jutó becsült mutációs terhelés csak mintegy háromszorosan változott az egyes fajok között”
– írják a szerzők.
Az azonban továbbra is rejtély, hogy a nagyobb állatok milyen mechanizmusok segítségével nyomják el a mutációs rátát az élettartamuk meghosszabbítása érdekében. Vajon fény derül erre valaha?
![Miért élünk tovább, mint az őseink? Ez döntötte el a kérdést, nem a pénz](http://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4290/42908/429089/42908974_3275248_8079ca167920e29a6b072cdbe97b3d25_wm.jpg)
A gazdagoknak nem feltétlenül volt kiváltsága korábban, és most sem az a hosszú élet: ezért élünk ma tovább, mint egykor!
Tovább olvasom![](https://kep.index.hu/1/0/5970/59705/597054/59705465_e23a9415b985c63913fec687fae97681_wm.jpg)
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés