A Cházár András utca névadója a siketek intézetének alapításával írta be magát a történelembe

Zuglóban neveztek el utcát a híres jogászemberről, akit igazi külöcnek tartottak, de az elesettek támogatásával mindig rengeteget tett a szegényekért. A pesti utcán kívül az általa alapított váci intézet is a nevét viseli.

A Cházár András utca a XIV. kerület, Istvánmező egyik jól ismert mellékutcája, amely az Ajtósi Dürer sor és az Istvánmezei út között húzódik. Itt található többek között az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium. Nevét Cházár (ejtsd: Császár) András jogászról, az elesettek és fogyatékosok szószólójáról, a váci siketnémák intézetének létrehozójáról kapta.

Jólészi Cházár András elszegényedett evangélikus vallású nemesi családban született a Rozsnyó környéki Jólész községben (ma Szlovákia része és a Jovice nevet viseli) 1745. június 5-én. Szülei a német nyelv elsajátítása végett Dobsinára küldték tanulni, később Eperjesen és Kézsmárkon tanult költészetet, ékesszólást és bölcseletet, végül a Pozsonyi Egyetem jogi karának lett hallgatója. Ügyvédbojtárként számos városban megfordult és a korszak több neves jogászának keze alatt dolgozott, mígnem 1767-ben ő maga is felesküdhetett ügyvédnek. Pesten Parnitzky irodájának volt a munkatársa, majd gyakorló ügyvédként Rozsnyón telepedett le, Torna, Hont és Abaúj megye táblabírájaként szolgált.

Amikor II. József császár elrendelte, hogy az ügyvédeknek latin helyett német nyelven kell a kereseteiket benyújtaniuk a bíróságon, Cházár tiltakozásként lemondott ügyvédi hivataláról. 1790-ben a rimaszombati megyei közgyűlésen főjegyzőként felszólalt a császári önkény ellen – tüzes szónoklatai nagy sikert arattak, háromszor választották meg Gömör főjegyzőjének. A legnehezebb ügyeket is szívesen képviselte, számos társadalmi kérdésben foglalt állást: az országgyűlés rendjeihez címzett egyik levelében például 44 pontban ecsetelte, miként lehetne javítani a „szántó-vető népesség” életkörülményein.

Cházár András portréja.
Cházár András portréja.Fotó: Wikimedia Commons

Az 1791-es pesti protestáns zsinaton a gömöri evangélikus esperesség küldötteként vett részt, két évvel később pedig, amikor I. Ferenc királyi jognak nyilvánította a könyvvizsgálatot, Cházár feliratban tiltakozott ez ellen. Egyszerre volt népszerű és ellentmondásos személyiség, politikai és személyes ellentétei miatt 1794-ben a rendek nem választották meg ismét főjegyzőnek, és ezután visszavonult a közélettől, gazdálkodással foglalkozott, sokat tett a burgonya magyarországi meghonosításáért. Legfontosabb tette azonban kétségtelenül a siketnémák intézetének megalapítása volt. Miután Bécsben járva megismerkedett az ottani siketek iskolájával és annak oktatási módszereivel, Cházár eltökélte, hogy idehaza is létrehoz egy hasonló intézményt.

Folyamodványt írt a bécsi udvarnak tervével kapcsolatban, amelyben eredetileg az szerepelt, hogy saját rozsnyói birtokán hozná létre az iskolát. A császári hatóság beleegyezett a tervezetbe, de azzal a feltétellel, hogy az intézet Vácott létesül, és őt bízta meg az anyagi feltételek előteremtésével. 1800-ban Cházár háromnyelvű kérvényt írt, melyet szétküldött az ország jelentős személyiségeinek, így két évvel később a 334 adakozótól összegyűlt pénzből megnyithatta kapuit az Országos Királyi Siketnéma Intézet. A megvalósításba azonban nem vonták be az alapító-kezdeményezőt, sőt még az átadási ünnepségre sem hívták meg, így Cházár csak 1803-ban láthatta, miként is valósult meg az általa megálmodott ötlet. Az iskola máig eredeti feladatát látja el, és 1990-ben felvette Cházár András nevét.

Cházár életének utolsó húsz évét visszavonultan töltötte rozsnyói birtokán. A környékbeli népek azt rebesgették, a művelt, sokat olvasó nemes úr az ördög cimborája. Kétszer nősült, de mindkét feleségét korán elvesztette, egyetlen fia született, akit közeli barátja, Magda Pál tiszteletes nevelt. 1816. január 28-án, hetvenévesen hunyt el Rozsnyón.

A zuglói utca 1879-ben a Bálint utca nevet kapta, 1923-tól Szent Domonkos utcára változott a neve. Ekkor még a VII. kerülethez tartozott, és az 1930-as években lett az újonnan létrehozott XIV. kerület része. 1953-ban kapta meg Cházár András nevét, amelyet máig visel.

Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a Kresz Géza utca névadójának kilétét fedtük fel.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.