narcizmus Donald Trump

„Trump sok tekintetben politikai anomália. Gyakran megszegte az íratlan szabályokat. Az, ahogyan beszél és viselkedik, a történelem legtöbb politikusa számára azt jelentette volna, hogy megy a süllyesztőbe, lehetetlenné tette volna egy ilyen magas tisztség elérését. De nem Trumpnak, aki a saját pártja több normáját és eszméjét is megsértette eddigi pályafutása során. Innen nézve egészen megdöbbentő, hogy mennyien támogatják” – nyilatkozta a PsyPostnak a tanulmány egyik szerzője. 

Joshua Hartot, a Union College pszichológiaprofesszorát elsősorban azok a pszichológiai tényezők érdeklik, amelyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy valaki Trump neve mellé tegye az X-et. Emellett természetesen számos történelmi, társadalmi és gazdasági oka van annak, hogy az emberek egy része vonzódik a Trump által hangoztatott üzenetekhez, de ezek nem képezték a mostani kutatás tárgyát. A választók személyisége annál inkább.

A narcizmushoz van köze. De hogyan? 

Korábbi tanulmányok kezdeti bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy a narcizmus mint személyiségvonás, amelyet a személy önnön fontosságának felnagyítása és az empátiára való képesség hiánya együttesen jellemez, összefügg Trump támogatásával. Az azonban nem volt egyértelmű, milyen más tényezőkön keresztül fejti ki a hatását. Éppen ezért Hart és kollégái egy útmodellt igyekeztek tesztelni a kutatásban, hogy fel tudják vázolni a narcizmus, a konzervativizmus és Trump támogatásának összefüggéseit.  

Kérdőíves kutatásukba 302 főt (20–72 év közöttieket) vontak be, akik mind az USA-ban éltek. Mérték a narcizmusukat, a politikai meggyőződéseiket, a gazdasági és társadalmi nézeteiket, valamint a bevándorlással kapcsolatos hozzáállásukat. A tesztek két személyiségkonstrukciót is körüljártak, amelyek mindegyike kapcsolódik a politikai konzervativizmushoz. Az egyik az ún. jobboldali tekintélyelvűség volt. Ezen a skálán azok a személyek kapnak magas pontszámot, akik hajlamosak feltétlen engedelmességet mutatni a tekintély iránt és gyakran ellenségesek külső csoportok tagjaival. A másik konstrukció az ún. társadalmi dominancia orientáció volt. Azok, akikre ez jellemző, nem az egyenlőséget támogatják, hanem a hierarchiát, amelyben bizonyos társadalmi csoportok uralkodnak mások felett. 

Ezeket az eredményeket kapták

Először is, az adatok megerősítették, hogy a magasabb szintű narcizmus, a magasabb szintű konzervativizmus és az erősebb bevándorlásellenesség mind jelentős előrejelzői Trump támogatásának. A kutatás további izgalmas része volt annak elemzése, hogy a különböző személyiségbeli és ideológiai változók hogyan függtek össze egymással. Kiderült, hogy a bevándorlásellenes attitűdök közvetítették a kapcsolatot a narcizmus és Trump támogatása között. Tehát minél narcisztikusabb volt valaki, annál jobban ellenezte a bevándorlást, és annál inkább szimpatizált Trumppal. Két további út a jobboldali tekintélyelvűség és a társadalmi dominancia orientáció szerepét is igazolta. A narcizmus egyrészt a jobboldali tekintélyelvűségen és a társadalmi konzervativizmuson; másrészt a társadalmi dominancia orientáción, a gazdasági konzervativizmuson és a bevándorlásellenességen keresztül is kifejtette hatását, és fokozta Trump népszerűségét.   

A lehetséges pszichológiai folyamat

Fontos hangsúlyozni, hogy Hart és kollégái kutatása keresztmetszeti volt, azaz egy adott időpillanatban vizsgálta különböző változók szimpla együttjárását, tehát a modelljük nem alkalmas oksági viszonyok megállapítására. Ennek ellenére a szerzők mégis leírnak egyfajta pszichológiai folyamatot, mert amellett érvelnek, hogy a személyiség kialakulása megelőzi az ideológiák melletti elköteleződést, és nem az ideológia okoz személyiségbeli változásokat. Bár ennek a felvetésnek a tisztázása további kutatásokat igényel, érdemes megismerkednünk a hipotetikus elmélettel. 

Eszerint minden a narcizmussal kezdődik. Ha valaki magas szintű narcizmussal jellemezhető, általában bizonytalan (felfújt énje mögött korai sérülések állnak), így megnyugtató lesz számára olyan világnézetek felé fordulni, amelyek a hatalmat és az irányítást emelik ki (ilyen a fent említett jobboldali tekintélyelvűség is). Ugyanakkor a narcizmus grandiózus aspektusa arra is készteti a személyt, hogy olyan egoerősítő nézeteket fogadjon el, amelyek másokhoz képest magasabb értéket tulajdonítanak neki (ld. bevándorlásellenesség, „régi szép USA” iránti nosztalgia). Ezek az ideológiák aztán hozzájárulnak a társadalmilag és gazdaságilag konzervatív vélekedések átvételéhez, amelyek tovább erősítik a külső csoportokkal szembeni ellenségeskedést. Ez a bevándorlóellenes hozzáállás pedig ahhoz vezet, hogy az illető kívánatos vezetőnek tekinti Trumpot. 

„A narcizmus egyébként akkor is mérsékelten összefügg Trump támogatásával, ha minden más, általunk mért változót számításba veszünk – mondta Joshua Hart. - Érdekes lenne tudni, hogy az eredményeink kiterjednek-e más politikai vezetők népszerűségének alakulására is” – zárta gondolatait a szakember. Magyarországon is nagyon jó lenne látni egy ilyen kutatást Orbán Viktorral kapcsolatban, tehetnénk hozzá mi.

A coverfotó csak illusztráció. Semmit nem tudunk a srácok Trump iránti szimpátiájáról, a narcizmusukról pedig pláne nem.