keverék nyelv

Nem lehetnek könnyűek a mindennapok a Nemzetközi Űrállomáson. Az egyik nagy nehézséget az jelentheti, hogy hogyan értik, értetik meg magukat egymással a különböző nemzetiségű űrhajósok. Az egy dolog, hogy elvileg mindannyian beszélnek angolul, hiszen ez az űrállomás hivatalos nyelve, és valamennyire oroszul is érteniük kell. Az viszont már más kérdés, hogy a mindennapi kommunikáció mennyire megy gördülékenyen ezeken a nyelveken. Ezért alakítottak ki az asztronauták egy keveréknyelvet, a runglisht – az egyáltalán nem állandó, folyamatosan változó nyelv orosz és angol elemeket is tartalmaz.

Az űrben az angol és az orosz a két legfontosabb nyelv

A Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) 2000 óta van állandó személyzete. Egy darabig kétfős volt, 2009 óta maximum 6-an lehetnek egyszerre az ISS-en. Noha a projektet nemcsak Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége indította, hanem részt vesznek benne más országok is (például az Európai Űrügynökség, illetve Japán és Kanada űrkutatásért felelős szervezete), ez a két ország a két nem hivatalos vezetője. Ráadásul a személyzet 2006-ig csak oroszokból és amerikaiakból állt – ekkor csatlakozott az első, más nemzetiségű asztronauta a legénységhez: Thomas Reiter német űrhajós. A többi között ezért is érthető, hogy az állomás hivatalos nyelve az angol. Ugyanakkor az orosz nyelv ismerete is kötelező, hiszen – mielőtt a SpaceX beszállt az ISS-szel kapcsolatos szállítási feladatok ellátásába – jó darabig alapvetően az Orosz Szövetségi Űrügynökség Szojuz űrhajói szolgálták ki a Nemzetközi Űrállomást. Így a fel és leszállással kapcsolatos üzenetek, utasítások, a kezelőfelületről nem is beszélve, mind-mind oroszul voltak.

Ennek ellenére a mindennapokban nem mindig megy gördülékenyen a különböző nemzetiségű űrhajósok között a kommunikáció. Ennek köszönhető, hogy létrehoztak egy saját nyelvet, amely részben angol, részben orosz szavakból, kifejezésekből, elemekből áll össze. „Különböző emberekből álló legénységeket vezettem. Attól függően, hogy ki mennyire profi a másik nyelvében, kialakítottunk egy közös nyelvet” – mondta Peggy Whitson, az első női űrhajós, aki kétszer is volt az ISS parancsnoka.

„Egyszer volt egy orosz űrhajós, aki mindig keverte a keddet és a csütörtököt, úgyhogy valahogy meg kellett különböztetnem a két napot. Végül kialakítottunk egy közös nyelvet, amit mindketten megértettünk”

– mesélte az űrhajós a Cambridge-i Egyetem blogján. (A kedd és a csütörtök angol szó hasonlít egymásra: Tuesday és Thursday – a szerk.) Peggy Whitson arról is mesélt, hogy első küldetésén egy idő után úgy gondolta, hogy elég jól beszél már oroszul, hiszen mindig megértette, amit az orosz parancsnok mondott neki. Hatalmas volt hát a meglepődése, amikor az ISS vezetője egy másik orosz űrhajóshoz kezdett beszélni, amiből az amerikai nő egy szót sem értett. „A vészhelyzetekre való felkészülésnél és a gyakorlatoknál nagyon fontos, hogy mindenki megértsen. Jól kell ismerni a legénységet ahhoz, hogy tudd, mikor kell oroszul is elmondani valami fontosat. Aztán egy idő után rájössz, hogy milyen nyelvezetet és szavakat ért meg mindenki” – mondta.

Így alakulnak ki a keveréknyelvek

Az olyan nyelveket, amelyek két, egymást nem értő népcsoport érintkezésekor spontán alakulnak ki, pidzsin nyelveknek nevezzük. A történelem során rengeteg alkalommal alakultak így ki nyelvek, és olyan is számtalanszor megtörtént, hogy ezek az ideiglenes, alkalmi érintkezést segítő, általában roppant egyszerű nyelvek megmaradtak. Onnantól, hogy egy pidzsin nyelv „állandósul”, és megjelenik az első olyan generáció, amelynek már ez az anyanyelve, kreol nyelvnek hívjuk őket.

A pidzsin nyelvre gyakran hozzák fel példaként az úgynevezett lingua francát, bár abban nem teljes az egyetértés a nyelvészek között, hogy ez valóban pidzsin-e. A keresztes hadjáratok idején alakulhatott ki, ám térnyerése későbbre tehető, arra az időre, amikor Velence és Genova kereskedői uralták a Földközi-tenger térségét. Egészen a 19. századig használták elsősorban arra, hogy az európai kereskedők arab és török üzletfeleikkel megértsék egymást. De ez volt az a nyelv is, amelynek segítségével francia diplomaták kommunikáltak az algíri és tuniszi elöljárókkal, illetve tengerészek és keresztény, európai származású rabszolgák is használták. A későbbi pidzsinekhez hasonlóan roppant kezdetleges nyelv volt, írott változata alapvetően nem létezik, ám egyes helyeken azért megjelent papírra vetve. Például Molière Úrhatnám polgár című komédiájában.

Segített a kereskedelemben

Tipikus példája az ilyen nyelvek kialakulásának a kínai pidzsin angol. Amikor a 17. században az angol kereskedők először értek el Kínába, komoly nehézséget jelentett a kommunikáció. Ahogy a kínai kereskedők angol üzletfeleiktől eltanultak bizonyos szavakat, kifejezéseket, és fordítva, lassan kialakult ez a furcsa keveréknyelv.

Még a pidzsin elnevezés is innen származik: a szó egyes nyelvészek szerint a business (üzlet) szó eltorzult kínai kiejtéséből eredeztethető.

A furcsa nyelvet egészen a 19. századig használták, amikor elkezdték Kínában az angol nyelvet tanítani az iskolákban.

Ennek ellenére a kínai pidzsin angol még nagy karriert futott be. A part menti vidékről, ahol elsősorban használták az angol hajósok, a szárazföld belsejébe is eljutott, egészen Szöul, sőt, Vlagyivosztok térségéig. Még az ázsiai kontinensen kívül is megjelent, például egy csendes-óceáni szigeten, Naurun, ahol egy 2007-es kutatás szerint máig beszéli a lakosság túlnyomó része a kínai pidzsin angol és más, helyi pidzsinek keveredéséből kialakult nyelvet. Arra is utalnak bizonyítékok, hogy Ausztráliába is eljutott, ahol jelentős változásokon esett át az ausztráliai angollal és más pidzsinekkel való találkozása révén.

Olvasd el, hogy étkeznek az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson, kattints ide!