károly király

Ritka volt abban az időben, hogy a nemesek az érzéseik alapján kössenek házasságot, ám Rhédey Klaudia, aki a tágabb rokonságában erdélyi fejedelemmel is büszkélkedhetett, azt követte, amit a szíve diktált. Sajnos csak rövid boldogság jutott nekik férjével, Klaudia tragikus halála korán özvegységre juttatta a herceget.

Rangon aluli frigyet kötöttek

Rhédey Klaudia Zsuzsanna 1812-ben született Erdőszentgyörgyön, és a család kastélyában nevelkedett. Ő volt Rhédey László és Inczédy Ágnes egyetlen gyermeke, aki megérte a felnőttkort, így nem meglepő, hogy a családban óriási volt a riadalom, amikor 17 évesen Klaudiát magas láz döntötte ágyba, és még vérszegénységet is megállapítottak nála. Így aztán szülei úgy döntöttek, Bécsbe utaznak, hogy a legjobb orvosok kezeljék lányukat. Szerencsére a fiatal nő hamar erőre kapott, és a szerelem is rátalált.

Az apa, Lajos Frigyes württembergi-tecki herceg azonban úgy érezte, fia rangon aluli frigyet készül kötni, és egyenesen megtiltotta, hogy házassági ajánlatot tegyen a grófkisasszonynak. Ez azonban Klaudia apjának is a fülébe jutott, és olyannyira feldühödött, hogy kijelentette, neki viszont olyan vő nem kell, aki nem tud magyarul, és részéről lezártnak is tekinti az ügyet.

Azon nyomban hazarendelte Klaudiát Erdőszentgyörgyre. Ám a fiatalok kitartottak; Sándor megtanult magyarul, hogy választottja apja megenyhüljön, aki végül halálos ágyán áldását adta a házasságra. 1835. május 2-án keltek egybe. Ám mivel a frigy ennek ellenére rangon alulinak számított, a herceg és utódai nem örökölhették a württembergi király címét, be kellett érniük a Hohenstein grófja titulussal. 

„Itt hagyott egyedül ezen a földön”

A korabeli beszámolók szerint a fiatalok igazi boldogságban éltek. Három év alatt három gyermekük született; 1836-ban Klaudina Henrietta, 1837-ben Ferenc Pál és 1838-ban Amália Jozefin. Klaudia 1841-ben negyedik gyermekükkel volt várandós, amikor az év szeptemberében Erdőszentgyörgyről Pettauba indult, hogy meglátogassa férjét, akit a helyi hadosztály parancsnokaként oda vezényeltek. Néhány kilométerrel Graz előtt azonban a Klaudiát szállító hintó beborult az árokba, és a grófnő erősen megütötte az oldalát. Ám azt mondják, akkor már annyira vágyakozott a férje után, hogy lóra ült, és így folytatta az utat.

Utolsó kívánsága az volt, hogy vigyék haza Erdőszentgyörgyre, és ott temessék el. A 800 kilométeres út másfél hétig tartott, és úgy tudni, férje egyetlen percre sem adta át a koporsót szállító kocsi gyeplőjét. A koporsóra Sándor ezt a szöveget vésette: „Itt nyugszik az a nő, aki soha bánatot nem okozott nekem, csak örömöt. Bánatot csak most az egyszer, amikor itt hagyott egyedül ezen a földön.” 

Károly király is járt Erdőszentgyörgyön 

Sándor anyósa, Inczédy Ágnes segítségével nevelte fel a félárván maradt gyermekeket, végig magyarul beszélt velük, és soha többé nem nősült meg.

Rhédey Klaudia fia, Ferenc, Teck hercege 1866-ban vette feleségül Mary Adelaide brit hercegnőt, aki III. György brit király unokája volt. Tehát Klaudia a néhai II. Erzsébet királynő ükanyja, III. Károlynak pedig a szépanyja volt.

Az angol királyi család többször is járt Erdőszentgyörgyön – unokája, Mária tecki hercegnő, a leendő trónörökös feleségeként 1905-ben járt itt, de 2008-ban III. Károly is, akkor még walesi hercegként ellátogatott Klaudia nyughelyére. Sőt, azt is többször kiemelte erdélyi és magyarországi látogatásai során, hogy bizony magyar vér is csörgedez az ereiben. 

Ha szeretnéd magad próbára tenni, hogy mennyire ismered az angol királyi családot, oldd meg kvízünket is.