18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Amikor a felbőszült tömeg megette a miniszterelnököt

GettyImages-549548433

A történelem során számos uralkodót és államférfit ért dicstelen vég, annyira horrorisztikus sors azonban keveseknek jutott, mint amelyben Hollandia főminiszterét, Johan de Wittet részesítette saját népe: az országot korábban felvirágoztató, egy sikertelen háborúba mégis belebukott politikust és testvérét meglincselte és megcsonkította a feldühödött tömeg, egyesek állítólag még lakmároztak is a holttestekből.

Felvirágoztatta országát a tehetséges főminiszter

A brutális kegyetlenséggel kivégzett de Witt 1625-ben született, vagyonos és politikailag befolyásos család sarjaként: édesapja Dordrecht polgármestere volt, így első kézből tanulhatta meg a közélet és az államigazgatás rejtelmeit. A matematikus végzettségű, de hamar politikai pályára lépő fiatalember tehetségét és szorgalmát mutatja, hogy mindössze 28 évesen megválasztották az Egyesült Tartományok (más néven Holland Köztársaság) főminiszterének, amely pozíció a mai értelemben vett miniszterelnöki posztnak feleltethető meg.

Johan de Witt (1625–1672), Hollandia főminisztere
Johan de Witt (1625–1672), Hollandia főminisztereSepia Times / Getty Images Hungary

A bonyolult politikai berendezkedéssel bíró Hollandia kereskedelmi nagyhatalomnak számított, azonban folyamatos belviszályok nehezítették a kormányzást: az országban a királysághoz hű és a köztársaságpárti erők (de Witt és családja hagyományosan az utóbbiak táborát gyarapította) rivalizáltak egymással; míg előbbiek a hivatalosan helytartóként uralkodó Orániai hercegi családot látták szívesen a hét holland tartomány élén, ellenfeleik szabadon választott kormányzókat kívántak hatalomban tudni.

Miniszterelnökként de Witt mindent meg is tett az utóbbi cél érdekében, melyhez kapóra jött neki, hogy megválasztásakor Hollandia éppen háborúban állt Angliával: gyorsan békét kötött az Oliver Cromwell vezette szigetországgal, és a megállapodás egyik záradékába cselesen beleírta, hogy a holland tartományok a jövőben nem választhatnak maguknak az Orániai-házból származó helytartót. Az éppen aktuális régensjelölt, III. Vilmos mindössze óvodáskorú volt, így könnyen félre lehetett állítani, de Witt pedig a következő években király helyetti királyként, Hollandia voltaképpeni teljhatalmú vezetőjeként kormányozhatott.

A katasztrófa éve vetett véget az aranykornak

A tehetséges államférfi ráérzett a kereskedelem fontosságára, ezért a hadsereg fejlesztése helyett inkább az üzleti célú hajózás felvirágoztatására fordított jelentős összegeket: a befektetés megtérült, Hollandia hamarosan az ázsiai tengeri kereskedelem éllovasává és rendkívül gazdag nemzetté vált. Nem csoda, hogy de Wittet háromszor is újraválasztották, majdnem húsz évig tartó regnálása aranykorként vonult be a holland történelembe: egy váratlan fordulat azonban egy csapásra véget vetett mind a dicső időszaknak, mind a főminiszter karrierjének.

Cornelis és Johan de Witt halála: Jan de Baen 18. századi holland festőművész alkotása
Cornelis és Johan de Witt halála: Jan de Baen 18. századi holland festőművész alkotásaFine Art / Getty Images Hungary

1672-ben, miközben Hollandia ismét Angliával háborúzott, a XIV. Lajos vezette Franciaország váratlanul hadat üzent a vagyonos kereskedőnemzetnek: a franciák gyorsan felülkerekedtek a tengeri harcokban verhetetlen, szárazföldön azonban gyengének számító hollandokon, döntő győzelmeket arattak és megszállták az ország egyes területeit. A rampjaar, vagyis „a katasztrófa éve” néven emlegetett tragikus eseménysorozat bekövetkeztéért a közvélemény de Witt döntését, vagyis a hadsereg fejlesztésének elmaradását tette felelőssé – az időközben nagykorúvá vált és helytartóvá választott Vilmos híveinek több se kellett, hogy az államfő ellen hergeljék a dühös tömegeket.

Miután de Witt élete ellen merényletet kíséreltek meg, a miniszterelnök augusztus elején lemondott a hatalomról, míg testvérét, Cornelist a helytartó elleni összeesküvés és gyilkossági kísérlet vádjával letartóztatták és kínvallatásnak vetették alá. Augusztus 20-án a bukott főminiszter meglátogatta bátyját a hágai börtönben, tudtán kívül azonban halálos csapdába sétált bele: miközben a környéken még véletlenül sem tartózkodtak rendfenntartó erők, az épületet prédára várva körülvette a felhergelt, lázongó tömeg.

Johan de Witt szobra Hágában
Johan de Witt szobra HágábanLeonid Andronov / Getty Images Hungary

Szuvenírként árulták a testrészeket

A csőcselék kirángatta a két politikust az utcára, ahol a szemtanúk beszámolója szerint lábuknál fogva fellógatták, majd szó szerint darabokra tépték őket, az igazi horror azonban még csak ezután kezdődött: egyesek felszedegették és magukkal vitték a meglincselt fivérek testrészeit vagy a hullákról leszaggatott húscafatokat, bőrdarabokat, majd megfőzték és jóízűen elfogyasztották azokat. Mások szuvenírként árusították városszerte a két de Witt testvér darabjait, de olyan is akadt, aki – állítólag – Johan egyik szemgolyóját őrizte meg magának, miközben a beleket a kutyáknak adták csemegeként. A két felakasztott holttestet kasztrálta is a dühös tömeg, majd a néhai főminiszter ágyékában egy döglött macska tetemét helyezték el.

Nem tudni, Vilmosnak és az Orániai-ház híveinek mennyi köze volt a szégyenletes incidenshez, a résztvevők közül azonban senkit sem vontak felelősségre, ami – az őrség visszavonásával együtt – minimum gyanússá teszi az ügyet. A helytartó egyébként jól manőverezett, sikerült békét kötnie a franciákkal, Jakab yorki herceg lányával, Máriával kötött házassága révén pedig az angol és a skót trónt is megszerezte. Az utókor szemében a dicstelen véget ért Johan de Witt a holland történelem egyik legkiválóbb államférfijának számít, szobra napjainkban is az egykori börtön előtti téren áll Hágában.

Oszd meg másokkal is!
Mustra