Türkmenisztán első számú turisztikai látványosságává vált a Darvaza-kráter, amelyről ötven éve még senki sem tudott. Egy balesetnek kellett ahhoz történnie, hogy felfigyeljen rá a világ, és tartósan, hosszú évtizedekig is rajta tartsa a szemét.
Kutatók munkája vezetett a gázkráter kialakulásához
A Karakum-sivatagban található Darvaza-kráter történetének kezdetét 1971-re datálják. Egy verzió szerint akkor szakadt be a föld, amikor a földgázban gazdag területen az olaj- és földgázkutatásokat végző szovjet geológusok egy barlang feltárásán dolgoztak, egy másik történet szerint viszont fogalmuk sem volt, hogy épp egy föld alatti barlang tetejét fúrják épp. A végeredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy is, hiszen ami történt, megtörtént: a munkálatok során egy 69 méter átmérőjű, nagyjából 30 méter mély kráter keletkezett.
Így akarták megakadályozni a katasztrófát
Szerencsére a balesetet mindenki sértetlenül megúszta, ám a fúrásokhoz tartozó eszközök, köztük a nem kis darab fúrótorony is eltűnt a mélyben. A szakembereknek nem volt sok idejük végiggondolni, hogy mit tehetnének azért, hogy a mérgező gázok ne szabaduljanak ki, így arra jutottak, hogy meggyújtják a földgázt. Ettől ugyanis azt remélték, hogy a lángok néhány napon belül majd elemésztik a barlangban található gázt, és minden elcsendesedik.
Ez azonban nem így történt.
Évtizedek óta lángol
A lángoknak nemhogy napokon belül, de heteken, hónapokon, éveken, sőt évtizedeken keresztül esze ágában sem volt elaludni. A kráterben még most, 53 évvel később is lobog a tűz. Egy cseppet sem lehet hát azon csodálkozni, hogy az azóta turistalátványossággá lett helyet a pokol kapujaként emlegetik.
Nem csak a látvány ijesztő, a hangok is
A szemtanúk szerint a lángoló kráterre tökéletesen illik ez az elnevezés, hiszen nemcsak a látványa, hanem a hangjai is ijesztőek. A területen minden táncoló láng mentén földgáz szivárog a falakból, a földből és a kráterben lévő törmelékhalmokból,
és amikor az kiszabadul, az oxigénnel találkozva újabb és újabb tűzcsóva pattan ki.
A kráterhez látogatók nemcsak a hőt, hanem az évtizedek óta tartó jelenség szagát is érzik, amely még inkább hátborzongatóvá teszi a képződményt.
Egyelőre senki sem tudja, meddig ég még.
Ismered azokat az úgynevezett no-go zónákat, amelyek fölött tilos repülni? Olvasd el az erről szóló cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
