Szó szerint kifordult a föld magából Granadában. Először dokumentáltak ilyet.
Megdöbbentő következményekkel járt a Granadában dokumentált szeizmikus aktivitás. A The Byte beszámolója szerint a 2010-es, Granada környéki földmozgás következményeképp egy teljes óceáni tábla fordult meg a szomszédos lemez alatt. A kutatók számára is unikális az esemény.
A Föld mozgása különös jelenséggel járt
A The Seismic Recordban közölt eredmények alapján a Gibraltár közelében húzódó Alboran-tábla teljesen megfordult. A kutatók szerint ez az első olyan eset, amikor ehhez hasonlót sikerült dokumentálniuk. A szokatlan geológiai jelenséget a hidratált magnézium-szilikátok okozhatták, melyek a felszín alatt, mintegy 600 kilométeres mélységben helyezkednek el.
Amikor a földkéreg egyik darabja, egy óceáni lemez a mellette lévő lemez alá süllyed, általában vízzel együtt merül alá. Most azonban a lemez nemcsak alámerült, hanem teljesen megfordult, és a felette lévő víz is különleges módon mozgott. Ebben az esetben a hidratált magnézium-szilikátok jelenléte kulcsfontosságú, ugyanis ezeknek a vegyületeknek köszönhető a jelenség.
Tudományos szenzáció
A kutatók számára több mint izgalmas események egy meglehetősen szerencsétlen, Granadát érintő földrengésnek köszönhetőek, mely még 2010 áprilisában történt. A 6,3-as erősségű földrengés elemzése során bukkantak a kutatók különleges eredmények kiváltó okára.
Daoyuan Sun, a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem szeizmológusa elmondta, eredeti céljuk nem az volt, hogy elmélyüljenek a földrengések mögött meghúzódó mechanizmusokban, ugyanis ezt a területet a korábbi kutatások alaposan feltárták. Puszta kíváncsiságból rajzolták meg azokat a hullámformákat, melyek a granadai szeizmikus aktivitás során életre keltek.
A vizsgálat során megfigyeltük ezeket a furcsa érkezéseket, beleértve a hosszú kódát és az extra fázist.
Az alacsony sebességű rezgések arra utaltak, hogy a szeizmikus hullámok megolvadt vagy folyékony anyagokon haladtak át. A szomszédos lemez alá merülő lemezek gyakran hordoznak magukon vizet, ami magyarázatként szolgálhat a megfigyelt jelenségekre, ugyanis a víz jelenléte lelassíthatja a hullámok sebességét, ami végül alacsony amplitúdójú rezgések formájában jelentkezik.
„Tekintettel a tengerfenék viszonylag fiatal korára a Földközi-tenger nyugati részén, ahhoz, hogy a tábla hűvös maradjon, a szubdukciós sebességnek meglehetősen gyorsnak kell lennie, például körülbelül évi 70 milliméteresnek” – magyarázta a szeizmológus.
Ez a sebesség pedig, bár lassúnak tűnik, de egy geológiai folyamathoz képest egészen gyors. A kínai egyetem munkatársainak tanulmánya pedig közelebb viheti az emberiséget a földtani folyamatok megértéséhez.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés