civil szereplők film hollywood dicaprio depp vinnie jones

Őrmester a filmvásznon

Stanley Kubrick 1987-ben bemutatott vietnámi háborús filmje, az Acéllövedék legemlékezetesebb karaktere az újoncokat válogatott sértésekkel megalázó, nagyhangú és cinikus humorú Hartman kiképző őrmester, aki az egyik szerencsétlen bakát öngyilkosságba és gyilkosságba hajszolja a folyamatos szekálással. Hartman alakja nem véletlenül sikerült ennyire hitelesre és meggyőzőre: a karaktert alakító R. Lee Ermey 11 évig szolgált az amerikai tengerészgyalogságnál, ahol ideje egy részét kiképző őrmesterként töltötte, leszerelése után pedig filmekben dolgozott katonai szakértőként.

Ugyan néhány aprócska szerep erejéig korábban már próbálkozott a színészettel, Ermey akkor váltott végleg hivatást, amikor Kubrick felismerte az eredetileg szakértőnek szerződtetett exőrmester zseniális karakterét és természetes tehetségét, és rábízta filmje egyik legfontosabb szerepét. Az Acéllövedék sikerét követően a 2018-ban elhunyt Ermey számos produkcióban tűnt fel, láthattuk például az X-akták egyik epizódjában, ő alakította Dr. House édesapját, sőt, még a Toy Story zöld játék őrmesterének is ő kölcsönözte a hangját.

Börtönviselt drogterapeutából akciósztár

A Machete karaktereként világhírűvé vált, kaliforniai születésű Danny Trejo nem csak a mozivásznon igazi keményfiú: a valóságban 11 évet húzott le a rácsok mögött leginkább drogokkal kapcsolatos bűntettek miatt, de fegyveres rablásért is elítélték, börtönévei nagy részét a legendás San Quentinben ülte le, ahol könnyű-, majd középsúlyú bokszbajnok volt. Szabadulása után Trejo drogrehabilitációs szakemberként kezdett dolgozni, így talált rá Andrej Koncsalovszkij rendező, aki megbízta őt, hogy az 1985-ös Szökevényvonat forgatásán segítsen az egyik, kábítószer-problémával küzdő fiatal színésznek.

Koncsalovszkijnak azonban annyira megtetszett a terapeuta keménykötésű karaktere és a börtönboksz világában szerzett tapasztalata, hogy felajánlott számára egy mellékszerepet a filmben: Trejo kapva kapott az ajánlaton, melyet hamarosan újabbak követtek, idővel pedig – különösen Robert Rodrigúezzel közös filmjeinek köszönhetően – a mexikói származású marcona színész jól ismert név lett Hollywoodban.

Gyári munkásból a neorealizmus arca

A második világháború utáni időszak legfontosabb filmes mozgalma, az olasz neorealizmus a szegényebb néposztályok sorsát, a hétköznapi, egyszerű emberek életét igyekezett minél érzékletesebben ábrázolni a mozivásznon, a rendezők éppen ezért gyakran választottak civileket filmjeik fontosabb szerepeire. Az irányzat legfontosabb alkotása, az 1948-as Biciklitolvajok – melyet később minden idők 12 legjelentősebb filmje közé választottak – munkanélküli főhősének megformálását a rendező, Vittorio De Sica egy gyári munkásra, Lamberto Maggioranira bízta, akit ugyan egy profi színész szinkronizált (olaszról olaszra) a filmben, természetes játékával és utánozhatatlan kisemberkisugárzásával mindenkit levett a lábáról.

A forgatás végeztével a férfi a valóságban is munkanélküli lett, hiába próbált ugyanis visszatérni állásába, a gyár vezetősége időközben elbocsátotta őt, arra hivatkozva, hogy másoknak nagyobb szükségük van a munkára, mint neki, aki „milliókat keresett a filmezéssel”. Az 1983-ban elhunyt Maggiorani később hiába próbálkozott színészként befutni, csupán apróbb mellékszerepeket kapott De Sicától és néhány pályatársától.

Közgazdász egyetemistát feszítettek keresztre

Az olasz film botrányhőse, Pier Paolo Pasolini 1964-ben rendhagyó műben dolgozta fel Krisztus életét: a Máté evangéliuma a nagyszabású díszletek helyett a vidéki Olaszország helyszínein, többnyire amatőr szereplőkkel ábrázolja az újszövetségi históriát, miközben Jézus alakját és az általa hirdetett eszméket áthallásosan a marxizmussal rokonítja a rendező. Pasolini a főszerepet is civil szereplőre, egy 19 éves spanyol közgazdaság szakos egyetemistára, Enrique Irazoquira osztotta, akivel egy politikai gyűlésen találkozott először.

A barcelonai születésű, anyai ágon olasz zsidó származású fiatalember korábban sohasem színészkedett, sokak szerint mégis az egyik legmeggyőzőbb Jézus-alakítást köszönhetjük neki – később ugyan párszor vállalt még kisebb-nagyobb filmszerepeket, Irazoqui élete más irányt vett, irodalomprofesszorként és a számítógépes sakkprogramok szakértőjeként vált ismertté.

Botrányfocista volt az angol film nehézfiúja

Vinnie Jones 13 évet töltött játékosként az angol futball élvonalában, megfordult többek között a Wimbledon FC, a Leeds United, a Sheffield United és a Chelsea színeiben is, azonban kevésbé góljai, mint inkább a pályán tanúsított botrányos viselkedése miatt maradt emlékezetes a szurkolók számára. Nevéhez fűződik minden idők leggyorsabb sárga lapja, 1992-ben ugyanis egy Sheffield–Chelsea-kupamérkőzésen mindössze három másodpercre volt szüksége, hogy a bírótól figyelmeztetésben részesüljön.

Hősünk futballkarrierje éppen leszállóágban volt, amikor Guy Ritchie felkérte őt debütáló nagyjátékfilmje, az 1998-as A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső egyik szerepére: a marcona és jellegzetes fizimiskával rendelkező Jones meglepően jól alakította Nagy Chris, a behajtó figuráját, és a kultfilmmé vált alkotást követően sikeres színészi karrierbe kezdett, amely máig tart (bár az utóbbi tíz évben már inkább csak alacsony költségvetésű B filmekben tűnt fel).

Sofőrből lett a leghíresebb szomáliai kalóz

Igaz történetet dolgoz fel a Tom Hanks főszereplésével készült, 2013-ban bemutatott Phillips kapitány, melyben egy amerikai teherhajót Afrika partjainál túszul ejtenek az éhezésből és a kilátástalanságból fegyverrel kitörni próbáló szomáliai kalózok. A film leghíresebb jelenete – melyben a kalózok vezetője közli a címszereplővel, hogy „mostantól ő a kapitány” – internetes mémmé vált, nem utolsósorban a karaktert alakító Barkhad Abdi egyedi arcberendezésének és meggyőző játékának köszönhetően.

A Minneapolisban élő, korábban sofőrként és eladóként dolgozó Abdi semmilyen színészi múlttal nem rendelkezett, amikor a helyi tévében látta, hogy szereplőket keresnek egy készülő hollywoodi produkcióhoz: próba szerencse elven ellátogatott a válogatásra, és ott annyira meggyőzően szerepelt, hogy néhány hónappal később az egyik legnagyobb hollywoodi sztárral nézhetett farkasszemet a vásznon. Abdi – aki egyébként a valóságban is szomáliai származású – később több más filmben, köztük a Magyarországon forgatott Szárnyas fejvadász 2049-ben is feltűnt.

Talk show-ban beszélt a problémáiról, filmszerepet kapott

Az 1993-as Gilbert Grape című filmdráma Johnny Depp és a fiatal Leonardo DiCaprio karrierjében is fontos állomást jelentett (utóbbit Oscarra és Golden Globe-díjra is jelölték alakításáért), de a kritikusok a két főszereplő kórosan túlsúlyos édesanyját alakító Darlene Cates játékáról is elismerően szóltak. A semmilyen színészi tapasztalattal nem rendelkező Catesre egy tévés talk show-ban figyelt fel Lasse Hallström rendező, ahol az asszony a kismedence-gyulladás következményeként fellépett súlyos elhízással vívott küzdelméről mesélt, megemlítve, hogy testsúlya miatt két évig ki sem bírt lépni a szobájából.

Hallström pont egy ilyen karakterhez keresett színészt, a texasi illetőségű hölgy pedig tökéletes választásnak bizonyult – a Gilbert Grape sikerének nyomán a 2017-ben elhunyt Cates később még kapott néhány szerepet pár tévésorozat-epizódban és B filmben, a nagy színészi áttörés mégsem jött össze neki.

Instagramon találta meg a rendező filmje kamasz hősét

Általában nem sok jó sül ki belőle, ha egy ismeretlen férfi filmszerepajánlattal bombáz egy tinilányt Instagramon, azonban amikor a 14 éves, litván születésű, New Yorkban élő Bria Vinaite hasonló üzenetet kapott Sean Baker rendezőtől, átverés helyett valóban a kamerák előtt találta magát, Willem Dafoe társaságában. Baker 2017-es Floridai álom című, meglepően nyers és realista filmdrámájához keresett szereplőket, így bukkant rá a lány fotóira a népszerű közösségi oldalon: Vinaite csupán egy néhány hetes színjátszástanfolyamon vett részt a forgatás előtt, alakítása mégis annyira meggyőzőre sikerült, hogy számos díjra jelölték, és azóta is a színészi pályán maradt.