A darázs kiválóan fel van szerelve a közelharcra, elöl és hátul is megvan az alkalmas eszköze rá. Szájszerveivel képes belénk harapni, ami ugyan terjeszthet betegségeket, de semmiképpen sem jár méreganyag bejutásával. Kevésbé fájdalmas, kisebbre dagad, és a fájdalom is hamarabb múlik. Az állat hátsó felében azonban visszahúzható fullánk rejlik, amivel szúrni tud. Ez már túlmutat a viszketésen és a fájdalmon, allergiás reakció léphet fel, a szúrás helye dagad, pirosodik, és kifejezetten kellemetlen. Mivel a fullánk visszahúzható, darazsunk újra és újra képes szúrni vele, élete végéig.
Miből van a darázsméreg?
A fullánkkal átjuttatott méreganyag nagy részét acetilkolin alkotja, ami ingerületátvivő anyagként működik az idegrendszerben, és nem mellesleg stimulálja a fájdalomreceptorokat – innen az égő, viszkető érzés. A lúgos kémhatású méreganyagban a főszerepet mégis azok a fehérjék játsszák, amelyek a szervezetet azonnal kortizoltermelésre ingerlik, emellett elpusztítják a sejtmembránokat, gátolják a véralvadást és szaporábbá teszik a pulzust. A duzzanat azért alakul ki, mert a méreggel hisztamin jut a szervezetbe, ami mozgósítja az immunrendszert, az pedig gyulladással küzd az idegen anyag ellen.
A méhméreg ellentétes kémhatású
A méh esetében az első lényeges különbséget a fullánknál találjuk: cseppet sem visszahúzható, sőt gyakran a méregzsákkal együtt az áldozatban marad, az állat pedig elpusztul. A fullánk ugyanis a darázséval ellentétben fogazott, így ha egyszer beleszúrta valamibe, nem tudja kihúzni, ha akarja sem. Ezért a fullánkkal együtt leszakad a méh hasfala, fontos izmok, idegek sérülnek, sőt maga a bélrendszer is, így a rovarnak esélye sincs a túlélésre. A méreganyag persze így is bejut a szervezetbe, ám összetétele kicsit eltér a darázsétól. Olyan peptideket tartalmaz, amelyek kifejezetten arra lettek kitalálva, hogy az áldozatnak fájdalmat, gyulladást okozzanak, emellett véralvadásgátló és pulzusemelő hatásuk is van.
A méhméreg a darázséval ellentétben enyhén savas, kémiai értelemben egyfajta rokonságot mutat a kígyóméreggel. Érdekes, hogy az anyagot, az apitoxint az orvoslásban is használják reuma, sportsérülések vagy épp lumbágó ellen, a bőrgyógyászok pedig a botoxhoz hasonlóan ránctalanításra használják pácienseiknél. A mérget összegyűjteni persze nem könnyű, hiszen egyetlen csípéssel 0,1 mg méhméreg jut ki az állatból (megnyugtatásul: ma már olyan módszereket használnak e célra, amelyek nem ölik meg az állatot). A darazsak védelmében hadd mondjuk el, hogy az ő mérgük is hatékony lehet, mégpedig a rák kezelésében. Brazil és angol kutatók kísérleteiben bebizonyosodott, hogy a brazíliai darázs mérge az egészséges sejtek károsítása nélkül pusztítja el a tumorsejteket. A Polybia-MP1 toxint a jövőben a leukémia, a húgyhólyag- és a prosztatarák ellen is bevethetik.
Miért fáj jobban a darázscsípés?
A darazsak szúrása egyértelműen fájdalmasabb, mint a méheké. Justin O. Schmidt amerikai rovarász elhelyezte őket saját készítésű fájdalomskáláján: a méhek 0,5-2,5 pontot kaptak, míg a darazsak 0,5-4-es értéket (a listán a négyes a legmagasabb). A lódarázs szúrása például Schmidt megállapítása szerint olyan, mintha égő gyufát érintenének a bőrhöz, a déli papírdarázs hármas erősségű csípése már maró, égő és kegyetlen, míg a harcos és a tarantulaölő darázs mérge elmegy a falig, azaz négyes erősségű, érzetre pedig a pisztolylövésre hasonlít. Érdekes, hogy a lódarázs mérge ötvenszer gyengébb, mint egy méhé, mégis sokkal fájdalmasabb.
Miért utáljuk jobban a darazsat?
Miközben a méhekről mindannyian tudjuk, milyen hasznos munkát végeznek, beporozzák a növényeket, mézet készítenek, addig a darazsakat Arisztotelész óta szívből utáljuk és irtjuk. Tesszük ezt annak ellenére, hogy bár mézet nem gyártanak, éppúgy szerepük van a növények megtermékenyítésében, és a rovarirtó szerek hatására ők is tömegesen pusztulnak. Sőt, hasonlóan a szúnyogokhoz, náluk is csak a nőstények csípnek, a hímek anatómiailag képtelenek rá.
Miközben a gyerekek kuncogva élvezik Maja, a méhecske kalandjait, valahogy a darazsakról senkinek sem jutott még eszébe cuki mesét piacra dobni. Pedig nem azért köröznek a sörünk körül, mert mindenáron meg akarnak támadni – bár tény, hogy a német darázs és a kecskedarázs agresszív és kötekedő lehet –, hanem azért, mert eleséget akarnak vinni lárváik táplálása céljából. Nem árt tudni azt sem, hogy a többi rovarhoz hasonlóan a darazsakat vonzza a fény, illetve minden, ami édes. A hirtelen mozdulatoktól, mint például a hessegetés, fenyegetve érzik magukat, és támadásba lendülhetnek, főleg akkor, ha állandó lakóhelyük mellett ügyködünk. Egyetlen fészekben több ezer kis darázs növekszik, s ilyenkor, augusztusban és szeptemberben érik el a legnagyobb létszámot. Ha a kolónia a lakóhelyünk közelében található, ne álljunk neki egyedül elpusztítani, mert egy csapat igen dühös darázs támadásának tehetjük ki magunkat – inkább hívjunk szakembert.
Mikor van szükség orvosra?
Akár darázs, akár méh szúrt meg, első dolgunk legyen a seb átnézése és a fullánk eltávolítása, mégpedig annak összenyomása nélkül: ellenkező esetben még több mérget juttatunk a szervezetbe. Ezután már jöhet a borogatás, esetleg jegelés, és az adott testrész pihentetése. Ám ha a csípés az arcot érte, gyerekről van szó, vagy a duzzanat a test más részeire is kiterjed, azonnal hívjunk orvost. Mind a darázs, mind a méh mérgére jelentkezhet allergiás reakció, ami a légutak bedagadásával, hányingerrel, hasmenéssel, szédüléssel, ájulással járhat. Az allergiáért felelős IgE ellenanyagot egyébként laborvizsgálattal ki lehet mutatni, egy ilyen lelet birtokában pedig ellátnak egyszer használatos öninjekcióval, ami a combba szúrva megakadályozza az anafilaxiás sokk és az azzal járó fulladás kialakulását. Hosszú távon mindkét méreg ellen használnak vakcinakúrát, ami ugyan évekig tart, de cserébe deszenzitál, azaz hozzászoktatja a szervezetet a méreghez, így a legközelebbi szúrásnál nem várható súlyos ellenreakció.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Kisokos a megelőzéshez
Az első és legfontosabb teendő – s egyben a legnehezebb –, hogy akár darázs, akár méh kerül a közelünkbe, maradjunk nyugodtak. A csapkodás, ugrándozás, sikítozás csak támadásra ingerli az állatot. Mozogjunk lassan és megfontoltan, majd próbáljunk minél távolabb kerülni a veszély forrásától. Ha ehhez ott kell hagyni az asztalon a jégkrémet, akkor hagyjuk ott. Megelőzésképp érdemes az édes ételeket, italokat letakarni, kupakkal lezárni, akkor nem csalogatják oda a rovarokat. Fagyizás, dinnyeevés, cukros italok után a gyerekek arcát és kezét mossuk le, de magunkról se feledkezzünk meg. A parfüm, az élénk virágszínben pompázó ruházat és a fény is vonzza a rovarokat, ezeket is érdemes kerülni a szabadtéri programokon.
