A Tigris és Eufrátesz folyók vidékén, a mai Irak déli részén található, a görögök által később Mezopotámiának, vagyis Folyóköznek elnevezett terület az i. sz. előtti 4. és 1. évezred között virágzó kultúrának adott otthont. A sumer civilizáció számos találmánnyal járult hozzá az emberiség fejlődéséhez: alapvetően változtatták meg azt, ahogyan építkezünk, számolunk vagy éppen kommunikálunk egymással – számol be a History írása.
A sumerek találékonysága részben hazájuk földrajzi adottságaiból fakadt – magyarázza Philip Jones, a philadelphiai Penn Múzeum babilóniai kiállításának kurátora. A folyóköz vidékén ritka volt a növényzet, emellett kőből és fémből is híján voltak a mezopotámiaiak. Ezért azt használták, ami rendelkezésükre állt – elsősorban az agyagot, melyet rengetegféleképp hasznosítottak. Másik nagy leleményük abban rejlett, hogy képesek voltak átvenni és tökéletesíteni más népek által kifejlesztett találmányokat.
Fazekasság
Más kultúrák is ismerték már az agyag megmunkálásának titkait, azonban a sumerek fejlesztették azt tökélyre. Ők találták fel a forgatókorongot, melynek segítségével képesek voltak a nedves agyagból könnyen és gyorsan edényeket formázni, lehetővé téve a tömeges előállítást. Ez igencsak megkönnyítette a dolgok tárolását és szállítását.
Írás
Történészek szerint valószínű – bár nem teljesen bizonyított –, hogy a sumer ékírás a világ első valódi írásrendszere. Annyi bizonyos, hogy a mezopotámiaiak már a Kr. e. 2800-as években írott formában kommunikáltak egymással, méghozzá nedves agyagtáblákba vésett szimbólumok segítségével. Az írás kezdetben a javak (haszonállatok, rabszolgák, termények) elszámolására szolgált. Idővel a különböző dolgokat jelölő piktogramokból hangok és szavak kifejezésére szolgáló absztrakt jelek alakultak ki. A sumerek által kifejlesztett írásrendszert kétezer éven keresztül használták szerte a Közel-Keleten.
Vízelvezetés
A sumerek voltak a világ első csatornaépítői – rájöttek, miként vezethetik el a Tigris és az Eufrátesz vizét, hogy azzal öntözhessék termőföldjeiket. Bonyolult öntözőcsatornákat építettek ki, nád, farönkök és sár felhasználásával pedig gátakat emeltek, melyekkel tetszőlegesen szabályozhatták a víz áramlását.
Szekér
Habár a kerék nem sumer találmány, az állatok által hajtott kocsi ötlete Mezopotámiából származik. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a folyóköz népe már Kr. e. 3000 környékén kétkerekű szekeret használt, melyet egyszerre több hátas jószág húzott maga után. Ezeket a kocsikat azonban nem utazásra, hanem főként ünnepségek és katonai akciók során használták, a talaj ugyanis túlságosan durva volt ahhoz, hogy biztonságosan közlekedhessenek rajtuk a népek.
Eke
A mezőgazdasági termelést is forradalmasította a sumer civilizáció. Ők találták ki ugyanis az ekét, melyhez még használati utasítást is gyártottak a földművelők számára. Sőt, külön imában fohászkodtak a mezei rágcsálók istennőjéhez, nehogy a kártevők megdézsmálják a termést.
Textilipar
A sumerek a ruhagyártásban is élen jártak. Habár korábban más ókori kultúrák is szőttek már gyapjúból ruhaszövetet, a mezopotámiaiak kezdtek el ipari méretekben foglalkozni a szövéssel. A templomok belsejében hatalmas szövőgyárakat rendeztek be, melyekben több nemzetség is összefogott, hogy közösen, minél több emberrel dolgozhassanak. Ez a munkamódszer a modern gyáripar elődjének tekinthető.
Téglagyártás
Mivel mind köveknek, mind faanyagnak híjával voltak, a sumereknek új építőanyagot kellett találniuk házaikhoz. Ekkor jött a képbe a mindentudó agyag, melyet téglaformára gyúrtak és a napon szárítottak meg (később az égetés is divatba jött). Mások már használtak korábban agyagot házépítéshez, a téglákból összerakott épületek ötlete azonban a sumerek fejéből pattant ki. Habár ezek a házak kevésbé voltak szilárdak, mint a kőépületek, jóval többet lehetett belőlük építeni, ami segítette a nagyobb városok kialakulását.
Kohászat
A sumer volt az egyik első nép, amely réz megmunkálásával állított elő különböző használati tárgyakat, például lándzsafejeket, vésőket és késeket. De nemcsak mindennapi eszközöket gyártottak rézből, hanem művészi alkotások is születtek már a korszakban, például különböző mitikus állatfigurák. A kohászok nádtüzelésű kemencét használtak, és kézzel vagy lábbal irányított fújtatók segítségével befolyásolták a hőmérsékletet.
Matematika
Nem csak az írásban, a számolásban is élen jártak Mezopotámia lakói. Korábban léteztek már primitív módszerek – például csontokba vésett vonalak –, melyeket számolásra használtak más népek, a sumerek azonban létrehozták a világ legelső számrendszerét, mely a hatvanas egységet vette alapul. Az egyes javakat ábrázoló szimbólumok mellett jelölni kellett azok mennyiségét is az agyagtáblákon, melyhez ki kellett találni egy megfelelő módszert. A sumer számtan letette a matematika megszületéséhez szükséges alapokat.
