Annak ellenére, hogy a három fogalmat gyakran összetévesztjük, többnyire ugyanarra gondolunk, ez pedig nem más, mint népies nevén a hullócsillag. De pontosan mik ezek, és hogy kerülnek a látóterünkbe? Erre válaszol a The Conversation.
Kő és por
Meteoroknak valójában azokat a fényjelenségeket nevezzük, melyeket akkor fedezhetünk fel az éjjeli égbolton, amikor az űrben található kövek, porszemek, azaz meteoroidok bolygónk légkörébe lépnek. Ezek a kövek a repülők sebességénél nagyjából százszor gyorsabban zuhannak a Föld irányába. A sebesség hatására felmelegednek, akár több mint 1000 ℃-ra, így izzó állapotban válnak számunkra láthatóvá – hullócsillag formájában.
A legtöbb meteoroid egészen apró, és általában teljesen elégnek – a nagyobbak egyszerűen felrobbannak –, miközben a Föld felé tartanak. Vannak azonban, amik becsapódnak a Földbe, ezek a meteoritok, melyek olyan krátereket hagyva maguk után, mint amilyenek a Holdat borítják. Az így keletkezett kisebb lyukakat benövik a növények, elmossa az eső, de vannak nagyobb nyomok is, például a Barringer-kráter az Egyesült Államokban.
Egy kisebb csoda, hogy eddig nem esett senkinek a fejére egy ilyen kő sem, azonban 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok nem voltak ilyen szerencsések. Akkoriban egy London méretű kisbolygó zuhant a Földre, ezzel hatalmas szökőárat, majd pedig a dinók kihalását okozva.
De mik is pontosan a meteoritok?
Vajon a meteoritok ugyanolyan kövek, mint amiket itt is találhatunk a Földön? Igen és nem. Két különböző típusa ismert. Vannak a földi köveinkhez egészen hasonlók, ezeket nehéz is megkülönböztetni egymástól. Egy másik fajtája viszont olyan, mintha egy darab fém lenne, ezeket könnyebb felismerni. Azonban mindkét típusnak van egy külső rétege, ami a becsapódás során megégett, mintha csak a sütőből vettük volna ki.
Honnan jönnek?
Tudjuk, hogy sok kő, objektum a Földhöz hasonlóan kering a Nap körül. A legnagyobb ilyen a törpebolygónak minősített Ceres. A kisebbeket általában egészen addig nem látjuk, amíg el nem érik a Földet. Sokat aszteroidaként vagy üstökösként jellemzünk. Ezek általában a Föld kialakulása után, úgy 4,5 milliárd évvel ezelőttről maradt „morzsák”, de vannak, amelyek két bolygó összeütközésekor keletkeznek. A Hold is egy ilyen ütközéssel vált ki a Földből. Sok bolygót, köztük a Földet is, belül fémes, míg kívülről köves réteg borítja. Ez a magyarázat arra, hogyan keletkeznek a különbözőféle meteoritok.
Meteoritok a Marson innen és túl
Amikor egy nagyobb meteorit becsapódása miatt kráter keletkezik, újabb kövek jutnak az űrbe. Így lehet, hogy néhány meteorit a Holdról, míg mások akár a Marsról származhatnak. Ezt abból lehet megállapítani, hogy a meteoritok belsejében kis légbuborékok vannak. A marsi levegő nagyban különbözik az ittenitől, így könnyen meg tudjuk mondani, hogy honnan származik egy adott kő.
Vannak azonban olyanok is, melyek a Naprendszerünkön kívülről származnak. A csillagászok az első ilyen, száz méter széles sziklára 2017-ben figyeltek fel, ez akkor szerencsére elkerülte a Földet.
És vajon mi a közös a Földön élő állatokban, növényekben, valamint a meteoritokban? Hát az aminosavak! A tudósok még nincsenek tisztában azzal, hogy ez pontosan mit is jelent, vannak azonban, akik szerint ez bizonyíték arra, hogy a Földre az élet az űrből érkezett. Akkor viszont jogosan merül fel a kérdés: mindannyian idegenek vagyunk?
