Kétségtelen, hogy a világ egyik legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett művésze Hieronymus Bosch. A világhírű németalföldi festő jól ismert bibliai témájú tájképeiről, hátborzongató, fantasztikus elemekben gazdag mikroportréiról, melyeken rejtélyes hibrid lények, szörnyek, emberek és különféle állatok láthatóak, amikről sokan úgy gondolják, hogy az emberiség gyengeségeit és örök sorsát szimbolizálta a festő, megmutatva, hogy az esendő ember milyen könnyen válhat a gonosz martalékává.
Az 1450-es évek környékén született mester halálának idei, 500. évfordulója alkalmából számos online is elérhető program, kiállítás és film látott napvilágot, sőt idén még egy újabb Bosch festményt is azonosítottak a szakértők. A Mentalfloss szedte össze a legkülönösebb tudnivalókat a festő munkásságáról.
1. A művészettörténészek sem tudnak róla eleget
Kevés az olyan nagyra becsült, közismert, mégis titokzatos művész, mint Hieronymus Bosch, akiért karrierje csúcsán már Európa-szerte rajongtak és gyakran utánozták is a holland, spanyol, osztrák és olasz festők. Ennek ellenére a történészek meglepően keveset tudnak a festő életéről. Bosch ugyanis nem hagyott hátra maga után sem naplót, sem pedig leveleket vagy más dokumentumot, és még tovább bonyolítja a művészettörténészek dolgát az is, hogy mindössze csak 25 festmény és mintegy 20 rajz maradt utána szétszórva a világban. A festmények közül például 5 az Egyesült Államokban található, de van Bosch képe a frankfurti, a bécsi, a berlini, a madridi, a londoni, a velencei illetve a lisszaboni múzeumoknak is. Bosch maga is nehezítette az utókor dolgát azzal, hogy sosem dátumozta a munkáit, így sajnos nem tudni pontosan, mikor festette azokat, vagy ő maga hány éves volt a mű készítésekor.
Amit tudni lehet, hogy Bosch valószínűleg 1450-1455 között született a holland ‘s-Hertogenbosch nevű településen, és a feljegyzések szerint itt is élt egész haláláig. Bosch egy négy generációs festő családba született, a mesterséget űzte az apja, Anthonius van Aken, a nagyapja, Jan van Aken, a dédapja, Thomas van Aken, valamint több nagybátyja is. A wikipédia.org állítása szerint az Aken név arról árulkodik, hogy a család Aachenből származott, majd a festő nagyapja az 1420-as években s'Hertogenboschba költözött, ami akkor a Németalföld egyik legnagyobb városa volt.
A festő - apjához hasonlóan - csatlakozott az erősen vallásos Miasszonyunk testvérülethez, melynek 1488-tól a belső köreibe is beléphetett. Ebbe a körülbelül 60 fős elitbe tartozott a papokon és patríciusokon kívül például Szép Fülöp, III.Fülöp burgundi herceg illetve Habsburg Miksa és neje, Burgundi Mária is.
A művész az 1480-as évek elején vette feleségül az előkelő és tehetős családból származó patríciuslányt, a nála jóval idősebb Aleyt Goyaert van de Mervenne-t, akinek hozományából aztán szabadon festegethetett. Az általa gyakran látogatott gyülekezet feljegyzései szerint Bosch 1516-ban halt meg, nyilvános temetését pedig ugyanez év augusztus 9-én tartották a Szent János templomban. A szakértők azonban a mai napig nem tudják, hogy mi okozta Bosch halálát, ahogy annak pontos időpontja is vitatott.
Bosch tehát a holland közösségi élet egyik megbecsült, befolyásos és tehetős tagja volt, egy olyan művész, akinek kreativitását már életében is nagyra tartották.
2. Még a neve sem biztos
Boschnak nemcsak az élete körül vannak homályos foltok, de a nevén is évszázadok óta tanakodnak a művészettörténészek. Az elmúlt pár évszázad alatt ugyanis már volt Heironymous, Jheronimus, Jeroen, Jerom és Jerome is. A holland művészettörténész, Karel van Mander, aki Bosch első életrajzírója is egyben, a Ieronimus nevet használta 1604-ben. Körülbelül ugyanebben az időszakban egy 16.századi kritikus, José de Sigüenza Jerónimoként emlékezik meg a festőről.
Persze nemcsak a keresztneve, de a vezetékneve sem egyértelmű a művésznek,akinek szülővárosát, ‘s-Hertogenboscht a helyiek röviden csak Den Boschnak vagy Boschnak hívták, így feltételezhetően ezt a becenevet használta később vezetéknévként a festő. A történészek már számos családnévvel illeték Boscht, volt már Anthonissen, Anthoniszoon, van Aken illetve van Aeken is. A legtöbb mai forrás szerint a festő Jheronimus van Aken néven született, bár erre a tényre idén rácáfolt Nils Büttner művészettörténész, aki Hieronymus Bosch: Visions and Nightmares című könyvében azt állítja, hogy a festő a hivatalos jogi dokumentumokat Hieronymus van Aken néven írta alá, és a Miasszonyunk testvérület feljegyzései is erre a névre hivatkoznak. Többek szerint a festő Jheronimus Boschra változtatta a nevét, míg a családja és közeli ismerősei egyszerűen csak Joennek nevezték. Ma a legtöbb tudós egyszerűen csak Hieronymus Bosch néven említi a művészt.
3. Leghíresebb munkája a mai napig hatással van a művészetre
Annak ellenére, hogy a festő körülbelül 500 évvel ezelőtt hunyt el, időtlenné vált munkássága a mai napig hatással van a kortárs művészekre, zenészekre, tervezőkre, írókra és koreográfusokra, akik előszeretettel merítenek ihletet Bosch legismertebb művéből, a Földi Paradicsomként is ismert Gyönyörök kertjéből.
A brit rockbanda, az XTC például az 1989-es Oranges & Lemons című albumára énekelt fel egy számot “Garden of Earthly Delights” címmel, a Christian Dior egykori vezető tervezője, Raf Simons pedig egy teljes kollekciót szentelt a festménynek. A koreográfusként és rendezőként ismert Martha Clarke egy színházi táncos produkcióban, a Dr. Martens 2014-es tavaszi-nyári kollekciójában, míg Michael Connelly krimiíró egyik regényében emlékezett meg a világ egyik leghíresebb képéről és annak alkotójáról. A holland fotós és filmrendező, Anton Corbijn a festő képi világát használta fel a Depeche Mode Songs of Faith and Devotion című albumához a 90-es évek elején, Legéndy Jácint pedig a Menny és Pokol című versét ajánlotta Bosch emlékének. De azon sem lepődtünk meg, hogy már van Bosch tematikájú kifestőkönyv is a piacon.
Az 1510-1515 környékén készült triptichon hármas oltárkép feldolgozhatatlan részletgazdagsággal ábrázolja az emberiség útját, a Paradicsomot, a földi életet és annak gyönyöreit valamint a pokol kínjait. A műalkotás több szimbólumot is rejt, a rajzokon látható ember-állat páros jelenetek például az ember jellemében és lelkében megjelenő állati motívumokként értelmezhetőek.
4. Legtöbb művének nyoma veszett
Több Bosch festményről is azt gondolták, hogy azokat vallásos fanatikusok készítették, azonban voltak, akik felfedezték a németalföldi mester zsenialitását és bevásároltak a középkor zaklatott állapotát ábrázoló festményekből, melyek a mai napig zavarba ejtik a művészettörténészeket. A Gyönyörök kertje 1517-ben például a megszállott műgyűjtő hírében álló III. Nassaui Henrik orániai herceg brüsszeli palotájában lógott, sőt egyes szakemberek szerint maga a herceg rendelte meg a képet Boschtól. 1568-ban a festmény Spanyolországba, majd onnan 1591-ben II. Fülöp San Lorenzo-i magánlakosztályába vándorolt. Az uralkodó egyébként 36 képet szerzett meg a festő csekély életművéből. A sérült állapotban fennmaradt mesterművet a 2000-es évek elején restaurálták, és a legtöbb Bosch képhez hasonlóan jelenleg a madridi Pradóban látható.
Bosch egyedülálló művészete egyébként hosszú időre feledésbe is merült, leginkább a 20. századi szürrealista mozgalmaknak köszönhető, hogy a világ újra felfedezte magának a mestert. Pedig munkái már a kezdetektől felkapottak voltak, ezért sokáig nehéz volt beazonosítaniuk a műértőknek, hogy eredeti vagy hamis Bosch képről van e szó. Nemrég pedig a Kansas City-i Nelson-Atkins Museum of Art jelentette be, hogy a Szent Antal megkísértése című festmény, amiről eddig azt feltételezték, hogy csak a mester műhelyének egyik alkotása, valójában eredeti Bosch festmény.
5. Nem tudni, hogy nézett ki, de ott lehet a Gyönyörök kertjében
Bár sem mások által készített portréja, sem önarcképe nem maradt fenn, így nem tudni pontosan, milyen is volt valójában, de Hans Belting művészettörténész feltételezései szerint a Gyönyörök kertje harmadik táblaképén, repedt tojáshéj-emberként maga Bosch mosolyog ironikusan a nézőre. Nem Belting az egyetlen olyan szakember, aki belelátja a festőt a részletgazdag mesterműbe, Wilhelm Fraenger szerint ugyanis a középső táblaképen látható esküvői jeleneten bukkan Bosch. Az elemző szerint a tábla jobb alsó sarkában látható pár közül a férfi (az egyetlen, aki ruhát visel a meztelen tömegben) maga a festő vagy a kép megihletője. Ezt az elméletet azonban többen is vitatják.
6. Megszólal a 600 éves seggtetkó
Két évvel ezelőtt egy Amelia nevű Tumblr-ező éppen a Gyönyörök kertjéről tanult, mikor egy különös részletet vett észre a festmény egyik megkínzott bűnösének hátsóján. A felfedezett hangsorokat felnagyította és lejátszotta zongorán, majd valaki egy kísérő szöveget is írt hozzá, ami így hangzott: “We sing from our asses while burnin' in purgatory.” A blogger az egyszerű és tényleíró “The Music Written on This Dude's Butt” (A dallam, ami ennek a fickónak a seggére van írva) címet adta a dalnak, ami azóta bejárta az internetet. Amelia azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az eredeti dallam valószínűleg másképpen hangzott Bosch korában.
7. Szülővárosában évente megrendezik a Bosch Parádét
‘S-Hertogenboschban 2010 óta minden év júniusában megrendezik a Bosch Parádét a Dommel folyón, ahol a festményekről ismert furcsa járművek élethű másain hajókáznak a beöltözött helyiek. Az ingyenes rendezvényre több ezren kíváncsiak évente. A Youtube-ra feltöltött videók alapján pedig valóban nem mindennapi látványban lehet részük az oda látogatóknak.
