A 2012-es olimpia hivatalosan is elkezdődött Londonban, mi pedig azoknak gyűjtöttünk össze egy válogatást, akik a szünetekben sem akarnak kiszakadni a hangulatból, és olyan filmeket szeretnének nézni, amik az olimpiáról szólnak. Szubjektív ajánló sok drámával és némi történelemmel.
Korlátok nélkül
Az életrajzi dráma a 1975-ben, 24 éves korában elhunyt Steve Prefontaine hosszútávfutó életét dolgozza fel. Az amerikai Prefontaine minden álma az volt, hogy az 1972-es müncheni olimpián aranyéremmel a nyakában térjen haza. Álma rögeszmévé vált, célja elérése érdekében könyörtelen és gátlástalan módon bánt mindennel és mindenkivel, de legfőképpen magával. Csak edzője – akit az ezért a filmért Golden Globe-ra jelölt Donald Sutherland alakított – értette meg igazán a fiatal hosszútávfutó motivációit. A müncheni olimpián épp Prefonatine versenyszáma előtti napon került sor a terrortámadásra, de másnap mégis megtartották a versenyt, ami a fiatal futó erőszakosságának is köszönhető. Prefontaine nem nyert érmet Münchenben, negyedikként ért a célba. Hazatérve folytatta az edzéseket, hét amerikai csúcsot tartott, ő futott a leggyorsabban 2000 és 10000 méter között az összes távon. Prefontaine 1975 május 30-án egy buliból hazafelé tartva autóbalesetet szenvedett, amelyben életét is vesztette, így nem jutott el a 1976-os montreali olimpiára. Érdekesség: Steve Prefonaine volt az első elit futó, aki Nike cipőben versenyzett.
Egyéni rekord
Az 1982-es film két atléta nőről – Toryról és Chrisről – szól, akik az 1976-os olimpián találkoztak először Montrealban. A két nő egymásba szeret, nem kis bonyodalmat okozva ezzel maguk körül és saját életükben is. Tory edzője nem látja szívesen Christ, aki az olimpia után Toryval akarja tölteni minden idejét. A hatalmas lelki és fizikai nyomás végül elválasztja őket egymástól, és csak hosszú idő után, 1980-ban, a moszkvai olimpia előtti selejtező versenyen találkoznak újra. Itt azonban már nem egy csapatban, hanem ellenfélként kell összemérni erejüket. Közös múltjuk rettenetes nyomással nehezedik mindkettejükre, így kell helytállniuk a versenyen, ahol így nekik már többről van szó, mint csupán a fizikai győzelemről.
München
A 2005-ben készült film az 1972-es müncheni olimpián történt terrortámadást dolgozza fel, amelyben 11 izraeli sportolót gyilkolt meg egy Fekete Szeptember nevű palesztin terorrszervezet. A Spielberg által jegyzett film – melynek egy részét Magyarországon forgatták – a terrortámadás utáni események, a Fekete Szeptember terorrszervezet utáni nyomozás rekonstruálása Eric Bana és Daniel Craig főszereplésével. A nemzetközi kritika a várakozásokkal ellentétben nem üdvözölte a filmet, több szakmabeli úgy véli, Spielberg Münchene összeroskadni látszik a történeti hűség és a rendezői üzenet nyomasztóan hatalmas súlya alatt. A közel háromórás filmben Spielberg visszatér az 1972-es mozgóképes formanyelvhez, a digitális technikát elrejtette a fiók mélyére. Állandó operatőre, Janusz Kaminski a koncepciónak megfelelően fényképez, így aztán a magyar néző örömmel azonosíthatja az Andrássy utat, valamint a többi Budapesten forgatott jelenetet is.
Tűzszekerek
Az 1981-es angol filmdárma két futó – Herold és Eric – történetét dolgozza fel. Az 1924-es párizsi olimpián ők képviselik hazájukat, ám ők nem Anglia dicsőségéért akarnak nyerni, vérre menő csatát vívnak egymással, a világ és saját maguk ellen is. Herold azért akar győzni, hogy elismerje a világ, a skót misszionárius Eric pedig Isten dicsőségéért akarja az aranyat. A két férfi ellentétes karakteréből, céljaiból táplálkozó feszültség a filmen úgy sörpör végig, mint a leggyorsabb rövidtávfutó, ám ennek ellenére a filmdárma hangulata sokkal kevésbé nyomasztó, mit mondjuk Spielberg Münchene. Az igazán kerek történet a sporton és a győzni akaráson túl szól a szerelemről, a barátságról és a hitről is. A film zenéjét Vangelisnak, a rendezést a drámákra szakosodott Hugh Hudsonnak köszönhetjük. A Cannes-i Filmfesztiválon 1981-ben a Legjobb férfi mellékszereplő díját a Sam Mussabinit alakító Ian Holm nyerte el, valamit ugyanezen a fesztiválon az Ökumenikus Zsűri díját a rendezo, Hugh Hudson kapta. A Tűzszekereket 1982-ben 3 BAFTA-díjjal, egy Golden Globe-díjjal és négy Oscar-díjjal jutalmazták.
Csoda a jégen
A sok futó, atléta és a terorrtámadás után ezúttal az amerikai hokicsapatnak az 1980-as téli olimpián elért elsöprő győzelméről szóló filmet ajánljuk. A 2004-es Csoda a jégen feldolgozza, hogyan készítette fel a Kurt Russel által alakított edző az amatőrökből verbuvált csapatot néhány hónap alatt a küzdelemre. Minden kétséget kizáróan a jégkorong történetének egyik legfantasztikusabb győzelme született 1980. február 22-én Lake Placidban. A február 14-én rajtolt téli olimpia utolsó előtti napján a házigazda Egyesült Államok csapata a torna négyes döntőjének első mérkőzésén 4-3-ra megverte a Szovjetuniót, és megnyerte az olimpiát. A győzelem felért egy csodával, az aranyérmes hokicsapat tagjait nemzeti hősként tisztelték az Államokban. Kurt Russel és Eddie Cahill főszereplésével Gavin O'Connor rendező méltó emléket állított filmjével az 1980-as amerikai győzelemnek.
Olimpia (I. A nemzetek ünnepe, II. A szépség ünnepe)
Lehet, hogy a fekete-fehér, főleg, ha még dokumentumfilm is, sokaknál nem annyira nyerő, de egy olimpiai filmeket összegyűjtő cikkből kihagyhatatlanLeni Riefenstahl rendezőnő klasszikusa, az 1936-os berlini olimpiát megörökítő Olimpia. A kétrészes dokumentumfilmre Riefenstahl több mint kétmillió márkát és szabad kezet kapott Hitlertől. A rendező ezúttal is teljesítette az elvárásokat: ugyan az utómunkálatok két évig tartottak, 1938. április 20-án, a Führer születésnapján bemutatták a két részes filmet, A Nemzetek ünnepe és A Szépség ünnepe című alkotásokat. Az Olimpia filmtörténeti szempontból is igen jelentős mérföldkő. „Tömény vizuálerotika” – írta róla Schubert Gusztáv a Filmvilág egykori rovatvezetője. A kor tecnikai újításait is felvonultatja: az Olimpia-filmben jelenik meg először a futók mellett száguldó kamera, a légi felvétel, a teleobjektív. Ez volt Riefenstahl utolsó közös munkája a nemzetiszocialistákkal. És hogy hogyan lett a rendezőnő Hitler propagandafilmese? Eredetileg táncosnő és színésznő volt, mikor Hitler felfigyelt rá, és az érdeklődés kölcsönös volt. A feltörekvő Riefenstahl 1932 májusában levelet írt Hitlernek, melyben hódoltatát fejezte ki a férfi iránt. Ezt követően találkoztak is, majd a rendezőnő több, filmtörténetileg szintén jelentős propagandafilmet forgatott Hitlerről, az NSDAP működéséről, a náci ideológiáról és eszményrendszerről.
