James Joyce: Ulysses
„Az Ulysses először az amerikai The Little Review című újságban jelent meg folytatásokban 1918 és 1920 között, majd 1922-ben könyv alakban is kiadták.”– olvashatjuk a Wikipédián. Ma a modernista irodalom egyik legjelentősebb műveként tartják számon a nyugati kultúrkörben, korábban közel sem örvendett ekkora népszerűségnek. A főszereplő, Leopold Bloom egyetlen napjáról szóló művet máglyára vetették többek között az USA-ban, Kanadában, Írországban és Angliában, számos más államban is be is volt tiltva. A vád a trágárságig menő erotika volt, magát Joyce-t pedig istenkáromló és pornográf írónak nevezték.
Salman Rushdie: Sátáni versek
Salman Rushdie könyve számos országban lázadásokat robbantott ki, mert sokan az iszlám hit istenkáromlásának tartják, ugyanis a műben Rushdie Mahound-nak nevezte Mohamed prófétát, ami az ördögöt jelenti. 1989-ben öt ember halt meg Pakisztánban, Indiában pedig hatvanan megsérültek a köveket dobáló tömeg dühétől. Annak ellenére, hogy Rushdie később bocsánatot kért, az akkori iráni szellemi vezető, Khomeini ajatollah hivatalosan is halálra ítélte az indiai-angol írót, és egymillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. (1989-ben lépett életbe a Rushdie elleni fatwa.) Míg válaszul az európai országok nagyrésze visszahívta a diplomatáit Teheránból, egyes muszlim írók – mint például a Nobel-díjas Naguib Mahfouz – kiálltak Rushdie mellett és intellektuális terrorizmussal vádolták Khomeinit. Elsőként Indiában tiltották be a könyvet. A két legnagyobb amerikai kereskedőlánc, a Walden Books és a Barnes&Nobles is több halálos fenyegést kapott, ezért levette a polcokról Rushdie könyveit. A kiadói jogokat birtokló Viking Penguins pedig, bár ellenállt a fenyegetéseknek és cenzúrának, saját biztonsága érdekében mégiscsak arra kényszerült, hogy átmenetileg bezárja New York-i irodáját. Az író maga közel egy évtizedig élt a brit hatóságok segítségével rejtőzködve, mígnem Khomeini halála után a következő iráni kormány hatályon kívül helyezte a fatvát – írta a Time Magazine.
Vladimir Nabokov: Lolita
Az 1955-ös regény pedofil Humbert Humbert életéről szól, ami nem lenne botrányos, csakhogy azt is részletezi, hogyan szeret bele a felnőtt férfi a 12 éves Dolores Haze-ba. A francia hatóságok obszcenitása miatt betiltották a regényt, csakúgy mint Angliában, Argentínában, Új-Zélandon és a Dél-Afrikai Köztársaságban. Mára a „Lolita” kifejezés a szexuálisan túlfűtött tinédzser lányokra utal. Jeremy Irons fantasztikusan alakította a pedofil irodalomtanár szerepét az 1997-es adaptációban.
Aldous Huxley: Szép új világ
Az 1931-ben íródott mű Huxley leghíresebb és legmaradandóbb alkotása. A 26. századi Londonban játszódó történet világában a szaporítás, a genetika és a hipnózis hatalmas fejlődést mondhat magáénak, és ezek együtt teljesen megváltoztatják az emberi társadalmat. Huxley 1932-ben megjelent regényében a szexualitás, a drogok és az öngyilkosság témái sokak számára igen hangsúlyosak voltak, ezért nagy ellenállást váltottak ki. A regény H.G. Wells Az istenek eledele című utópikus művének paródiája, Huxley megvetését jelzi a piac által vezérelt amerikai kultúra iránt. A rágógumi, ami azóta az amerikai tinédzser fogyasztók szimbólumává vált, úgy jelenik meg a könyvben, mint a nemi hormonok hordozója és az aggódó felnőttek legyőzője. Huxley XXVI. századi víziójában Henry Ford az új isten, akit a hívők imájukba foglalnak. A könyvet legutóbb 1993-ban egy csoport kaliforniai szülő be akarta tiltatni, arra hivatkozva, hogy túlzottan negatív hangvételű - írja a Time Magazine.
Voltaire: Candide
A Voltaire által 1759-ben írt francia szatíra kigúnyol mindent, ami szent volt abban a korban – hadsereget, templomokat, filozófusokat és magát az optimizmust is. A „lehető legjobb világ” keresésekor Voltaire örök reménykedő főhőse hihetetlen kalandokba keveredik. A könyv egyik mondata – „Együk meg a jezsuitát. Faljuk fel!” – azonnal szállóigévé vált. A Genevai Nagytanács és Párizs vezetősége nem sokkal a megjelenése után betiltotta a regényt, ennek ellenére egy év alatt 30 ezer példányt eladtak, így a mű gyorsan bestsellerré vált. 1930-ban az amerikai vámhatóság elkobozta a Harvard példányait is, majd 1944-ben a U.S Post Office követelte a Candide kivételét a legnagyobb könyvkereskedés, a Concord Books katalógusából is.
Stephenie Meyer: Twilight-sorozat
A Guardian az ötödik helyre sorolta Stephenie Meyer Twilight-sorozatát. A tinik által bálványozott regényfolyamban egy kamaszlány és egy vámpír románcát követhetjük nyomon. Meyer regénye 2010-ben került a tiltott könyvek listájára. A vámpírkönyveket előszeretettel tiltják be szerte a világon, mert a vámpírok és egyéb természetfölötti teremtmények teóriája több vallási szemponttal is ütközik. A Twilight-sorozat is többek között ezért került a tiltott listára, de szexuális tartalma miatt sem kívánatos az iskolák könyvtáraiban.
Adolf Hitler: Mein Kampf
Hitler 1924-ben a sörpuccs utáni büntetését töltve fogalmazta a Mein Kampf első részét, a landsbergi fogdában. A második részt szabadulása után akkori helyettesének, Max Amannak mondta tollba. A kétkötetes mű célja az akkori nemzetszocialista mozgalom leírása és fejlődéstörténetének megrajzolása volt. Az első kötet végül 1925. július 1-én, a második 1926. december 11-én jelent meg. 1933 után milliós példányszámra nőtt a kereslet, 1933-ban még vakoknak is készült speciális kiadvány belőle, 1936-tól pedig, a házasság megkötésekor a Biblia helyett már egy Mein Kampf kötetet kapott az ifjú pár, mindezt az állam által finanszírozva. A nácik a Mein Kampf-ot valóban szent könyvnek tartották (a neonácik a mai napig annak tartják). 1933 és 1938 között angol, dán, svéd, spanyol, magyar és francia nyelven vált hozzáférhetővé a mű. 1945 után a német nyelvterületet kivéve továbbra is számos országban adták ki, újkeletűbb fordítások pl. a héber és az indiai is. Oroszországban, 1992-ben a kiadói tilalom megszűnése után szintén fellendülés érzékelhető, a török fordítást 2004 végén egyszerre 15 kiadó dobta piacra, és 2005-ben a bestseller listák élére került – a népszerűséget a kurd-zsidó párhuzam felerősödésével is összefüggésbe hozzák az elemzők. Svédországban a sok utánnyomás ellenére a mai napig nem tisztázott a szabad nyomtatás kérdése. Az internet új növekedést hozott a kiadásokat tekintve, ami finoman szólva nem minden szakember által üdvözölt tendencia, hiszen nem ellenőrizhető. Az iTunes Store 2009-ben spanyolul is letölthető verziójának korhatára mindössze 9 év volt; ezt végül ki is cenzúrázták az internetről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy 2006-os felmérését követően megállapítható, hogy ma is sokan keresik a könyvtárakban, 2009-ben hatalmas összegért kelt el egy Hitler által sajátkézűleg dedikált példány.
A könyv több országban évtizedeken át be volt tiltva. Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható. Az eredeti mű szerzői jogai ma (miután a kiadó Eher-Verlagot államosították) a bajor szövetségi állam tulajdonában vannak 2015-ig, a jogvédelem lejártáig – olvashatjuk a Wikipédián.
Stephen Chbosky: The Perks OF Being A Wallflower
Stephen Chbosky levélregénye a Guardian listájának harmadik helyén áll. 1999-ben jelent meg az MTV gondozásában, itthon nem adták ki. Főszereplője Charlie, aki levelek formájában meséli el életének egyes szakaszait, a leveleket egy névtelen, ismeretlen személynek címezve. A történet Pittsburgh egyik külvárosában zajlik az 1991-1992-es tanévben, Charlie pedig egy autista középiskolás gólya, így másképp gondolkodik, mint kortársai: félénk és nem túl népszerű fiú. A szerző a Zabhegyezőt nevezte meg, mint inspirációs forrást, sőt a könyvben is megemlíti Charlie-nak angol tanára ajánlja elolvasásra. A könyvet az USA egyes könyvtáraiban 2009-ben betiltották, mert túlságosan szabadon fogalmaz a drogról, a homoszexualitásról, a szexről és az öngyilkosságról.
Mark Twain: Huckleberry Finn kaladjai
1885-ben a massachusetts-i Concord Könyvtár betiltotta az akkor egy éve megjelent könyvet közönséges nyelvezete miatt. 1905-ben a New York-i Brooklyn Közkönyvtár követte a Corncord példáját és levette a polcairól a regényt. Szerencsére a rajongókat hidegen hagyták a bírálatok: „Ez a legjobb könyv, amit valaha olvastam” – mondta Ernest Hemingway – „Az amerikai irodalom alapja. Előtte nem létezett semmi. És azóta sem volt semmi, ami felülmúlta volna.”
Ennek ellenére a könyv minden idők egyik legnagyobb ellenállást kiváltó műve volt egészen a közelmúltig. Legutóbb 1998-ban, egy tempei középiskolai diák szülei perelték be a helyi gimnáziumot, amiért az felvette a kötelező olvasmányok sorába a könyvet. Az ügy egészen a szövetségi bíróságig eljutott, végül a szülők elvesztették a pert.
J.K. Rowling: Harry Potter és a Bölcsek Köve
Az ausztráliai Queensland államban elrendelték, minden könyvesboltból el kell tüntetni a Harry Potter történeteit elbeszélő könyveket, mivel azokban túl sok az erőszak. Ez irányba az első lépéseket egy iskola tanárai tették, akik úgy vélték, nincs jó hatással a gyerekekre az a sok szörnyűség, ami a könyvekben van. Az egyik iskola igazgatója kezdeményezésük jogosságát azzal igyekezett alátámasztani, hogy a legutóbbi Harry Potter regényben túl sok, szám szerint négy gyilkosság történik. A Harry Potter és a Bölcsek Köve rengeteg vallási közösség bírálatát vonta magára, és számos országban betiltották, azzal az okkal, hogy népszerűsíti a boszorkányságot. Ausztrálián kívül még Ukrajnában, Romániában, és néhány amerikai városban is tilos árusítani. 2001-ben egy csoport lewistoni szülő könyvégetést szervezett: felgyújtották a Harry Potter sorozat könyveit – mondván a sorozat az erőszakot, a boszorkányságot és az ördög tevékenységét hirdeti. - indokolja a Time Magazine.
Ön melyik könyvet tiltaná be?
James Joyce: Ulysses
Az Ulysses először az amerikai The Little Review című újságban jelent meg folytatásokban 1918 és 1920 között, majd 1922-ben könyv alakban is kiadták. A monumentális művet (kiadásoktól függően 644 és 1000 oldal között mozog a terjedelme, 250 000 szó szerepel benne) 1999-ben ugyan a huszadik század legjelentősebb regényei közé sorolták, korábban közel sem örvendett ekkora népszerűségnek. A főszereplő Leopold Bloom egy napjának történetét máglyára vetették többek között az USA-ban, Kanadában, Írországban és Angliában, számos más államban is be is volt tiltva. A vád a trágárságig menő erotika volt, magát Joyce-t istenkáromló és pornográf írónak nevezték - pedig aki olvasta az Ulyssest, az jól tudja, hogy ez közel sincs így.
Salman Rushdie: Sátáni versek
A könyv szerte a világon lázadásokat robbantott ki, mert sokan az iszlám hit istenkáromlásának tartják. (A könyvben Rushdie Mahound-nak nevezte Mohamed prófétát, ami az ördögöt jelenti.) 1989-ben öt ember halt meg Pakisztánban, Indiában pedig hatvana megsérültek a köveket dobáló tömeg dühétől. Annak ellenére, hogy Rushdie később bocsánatot kért, az iráni szellemi vezető, Khomeini ajatollah hivatalosan is halálra ítélte az indiai-angol írót és egy egymillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Míg az európai országok nagyrésze visszahívta a diplomatáit Teheránból, egyes muszlim irók – mint például a Nobel-díjas Naguib Mahfouz – kiálltak Rushdie mellett és intellektuális terrorizmussal vádolták Khomeinit. Időközben a venezuelai hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy 15 hónapos büntetést szabnak ki bárkire, aki elolvassa a könyvet, vagy rendelkezik egy példányával. A japánok pedig megbüntetnek bárkit, aki angol nyelven terjeszti az országban a könyvet – egy fordítót leszúrtak, mert bebizonyosodott, hogy köze volt a versek fordításához. A két legnagyobb amerikai kereskedőlánc, a Walden Books és a Barnes&Nobles bevette polcairól a könyvet, miután több halálos fenyegetést is kapott. S habár a kiadói jogokat birtokló Viking Penguins eddig ellenállt a fenyegetéseknek és a terrorizmus sugallta cenzúrának, saját biztonsága érdekében mégiscsak arra kényszerült, hogy átmenetileg bezárja New York-i irodáját.– olvashattuk a Time Magazine-ban.
