Új trend hódít: sokan faként élnének tovább a haláluk után

GettyImages-1334575795

Közel nyolcmilliárd ember él a Földön, és közel hetvenmillióan hunynak el naponta. Az életmódunk az utóbbi évek természeti változásait tekintve nem éppen a legideálisabb a bolygónk számára. Nem is gondolnánk, de még a halálunk után is növelhetjük biológiai lábnyomunkat.

Életünk során kevésbé forog az agyunk azon, hogyan is képzeljük el saját temetésünket a halálunk után. Ez teljesen természetes, hiszen sokkal inkább az élni akarás, motivációink és ambíciónk hajtanak minket a céljaink felé, és a holnapon gondolkozva nem feltétlen a halálra számítunk. Arról nem is beszélve, hogy kultúránkban az elmúlás inkább tabutémának számít, így a vacsoraasztalnál sem feltétlenül hozzuk fel a témát a családunk körében. A haláltól való félelemmel szembeni megküzdésben igenis segíthet minket elmúlásunk tudatosítása, és akár az is, ha tudjuk, hogy saját döntésünk mentén búcsúztatnak el minket a szeretteink, miközben lépéseket tettünk azzal kapcsolatban is, hogy saját leszármazottjainkra mit hagyunk örökségül. A globális felmelegedés hatásait egyre gyakrabban érezzük a bőrünkön. Fontos lehet felelősséget vállalnunk nemcsak életünkben, de akár halálunkban is a Föld állapotáért, és egyre több opciónk van a zöldebb temetkezés irányába. Az Egyesült Államokban már 2017-ben az emberek több mint fele a környezetbarát temetést preferálta volna a hagyományos eljárásokkal szemben.

Hogyan lehet környezetszennyező a halál?

Azt gondolnánk, egy fakoporsó nem sokat árthat a környezetnek, hiszen lebomlik a földben, és kész. Sajnos azonban ez sem olyan egyszerű, mint ahogyan elsőre gondolnánk. Erre nem kellemes gondolni, de a holttestet a temetés előtt mindenféle vegyszerekkel kezelik, amik közül az egyik formaldehid, ami erősen rákkeltő hatású. Ezek az anyagok pedig a holttesttel együtt kerülnek a földbe. Ha a koporsót nézzük, akkor a fa képes a lebomlásra, azonban csak az USA-ban évente négymillió hektárnyi fát vágnak ki erre a célra. Az egyre értékesebb nyersanyag így hamar a földbe visszajutva bomlásra van ítélve. Egyre gyakoribb a hamvasztásos temetés választása, a rossz hír az, hogy nem sokkal környezetbarátabb ez sem. A hamvasztás felelős több millió tonna szén-dioxid levegőbe kerüléséért, nem beszélve az égetés közben keletkező egyéb gázokról és a szükséges energiamennyiségről, ami az ezer fok körüli hőmérséklet eléréséhez szükséges.

Nyugalmat keltő gondolat lehet, ha a halálunk után nem egy temetőben, hanem égbe magasodó fák között kerülünk örök nyugalomra
Nyugalmat keltő gondolat lehet, ha a halálunk után nem egy temetőben, hanem égbe magasodó fák között kerülünk örök nyugalomrathianchai sitthikongsak / Getty Images Hungary

Zöldutak a halál után

A könyezettudatosság a temetkezésben is megjelent, és egyre több opció közül választhatnak a zöldutat járók abban, hogyan is szeretnének elbúcsúzni földi útjuk legvégén.

Ezek az eljárások kímélik a környezetet, miközben sokkal kevesebb erőforrást igényelnek.

Az USA ezekben is az élen jár, és több államban is már alkalmazzák ezeket a módszereket, de Hollandia, Franciaország vagy Ausztria is egyre nyitottabb az alternatívák iránt:

  • A test mint táptalaj

2020 óta Washingtonban legalizálták a természetes szerves redukciót, amely során a testet mindenféle hozzáadott anyag és vegyszer nélkül, egy faforgács, lucerna és szalmával bélelt edénybe helyezve a mikrobák 6-8 hét alatt lebontják. Az így létrejött föld bármire felhasználható, akár fák, növények ültetésére és a kert gazdagítására is.

  • A holland módi

Hollandiában alkották meg a gombafonalakból készült koporsót, ami a ,,Living Cocoon” névre hallgat, és nemsokára Ausztriában is elérhető lesz. Ahogyan a koporsó a földbe helyezve talajvízzel érintkezik, a gombák segítenek lebontani a testet, miközben javítja a környező talaj minőségét.

  • Fa leszek, ha…

Egy Olaszországból induló vállalkozás, a Capsula Mundi ötlete alapján a földben elhelyezett test egy fa táptalajává válhatna. Ebben az eljárásban a testet magzati helyzetben egy hüvelyben helyeznék el a földben, a tetejére pedig az elhunyt vagy szerettei által választott fát ültetnék el. Ahogy a tojás alakú hüvely elkezd lebomlani, felszabadulnak a természetes anyagok a testből, amik táplálják a fa talaját is. Képzeljük csak el, hogy a jövőben a szürke, félelmetes temetők helyét erdők vennék át. Ez a fajta módszer még engedélyre vár, azonban a kistestvére már elérhető. Jelenleg biournákat ültetnek a fák alá, már több országban is.

Mit választhatunk itthon?

Magyarországon ezek az eljárások még kevésbé elterjedtek, de itt is már van lehetőségünk zöldebb utat választani. A lebomló ökournák például már itthon is elérhetőek, amik vízben és földben egyaránt lebomlanak. A Tata melletti Agostyánban létezik egy különleges hely, az Emlékerdő, ahol lebomló urnában helyezik el a halottak földi maradványait a kiválasztott emlékfa gyökereinél. Az elhunyt neve a kiválasztott fára egy kis emléktáblán kerül kihelyezésre. Itt nem szükséges számolni a sírhely újraváltásával, az emlékhely örökre szól, és sírkőre sincs szükség, mert egy égbe nyúló fa szimbolizálja az elhunytat.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek