Az idealizált figurák célja az örömszerzés, a szép és az arányos formák szemet gyönyörködtetnek. A világ azonban ennél sokkal változatosabb, és egyre inkább elterjedőben van a játékok terápiás és érzékenyítő eszközként való használata is, gondoljunk csak a Down-szindrómás Barbie babára vagy a kórházi kezeléseket a gyermekekhez közel hozó mesékre.
Sok játékot veszünk: miért ne férjen bele a terápiás célú is?
Ma már nem számít különlegesnek, hogy minden kisgyerekes család lakása roskadozik a játékoktól. A játék lehet jutalom, motiváció, ajándék, könnyen leemelhetünk a polcról egy hatvanadik színes csomagot, ha családos barátainkat látogatjuk, vagy egyszerűen megtetszik valami, amire saját gyermekkorunkban vágytunk, és végre van lehetőségünk megvásárolni – akár attól függetlenül, hogy valóban szüksége van-e rá gyermekünknek.
Számtalan kacatot halmozunk fel az évek során a gyerekszobában, melyek sosem kerülnek majd elő.
Csábítóan hatnak a reklámok, fejlesztést ígérve, a gyermekközösségek menő figurái után pedig utódaink szíve sajoghat. Vajon mennyire tudunk szülőként tudatosak lenni a játékvásárlásban?
Hány játék kell egy gyereknek?
A mai kor anyái és apái a gyermeknevelési szemléletek között éppen úgy válogathatnak, mint a játékok között a boltok polcain. Szeretnénk mindent megadni csemetéinknek, és ezt ajándékozással fejeznénk ki? Vagy igyekszünk kevesebb ingerrel járó környezetet teremteni a Montessori-elvek alapján? Netán arra törekszünk, hogy csak természetes anyagok vegyék körül őket, mert a Waldorf-módszer a szimpatikus?
Egyszerű dolgunk van, ha egészséges gyermeket nevelünk, akkor ugyanis a miénk a döntés szabadsága mindenben.
Ha azonban fogyatékkal vagy súlyos betegséggel élő gyermekünk van, a játékokban rejlő szabadságot állapotuk javítására is felhasználhatjuk,
hiszen egyre több gyártó ismerte fel, hogy nem csak az ideális körülmények között élők vásárolnak a játékboltokban. Sok tervező él a kreativitással a játszva gyógyítás életminőséget javító hatására alapozva.
A mese orvosság a szívnek és a léleknek is, ezt ismerték fel leghamarabb a kortárs meseírók, és ma már minden elképzelhető betegséggel kapcsolatban találunk történeteket, amik segíthetnek a kis betegeknek átvészelni a kórházi történéseket, elmagyarázzák a rájuk váró vizsgálatokat, az apróságok szemszögéből megmutatva, mi is történik majd velük.
Amikor a terápia részeivé válik a játék és a mese
Bartos Erika kerek fejű figurái a három kisgyermek és a bogárkák történetéből jól ismertek, szinte nincs család, ahol ne lenne legalább egy gyerekkézbe való lapozgatója a könyvespolcon. Az ismerősen kialakított, sematikus figurák kalandjai elvarázsolják a gyermekeket. Az írónő azonban egy sokkal komolyabb projektet is papírra vitt az elmúlt évek során.
Bátorságpróba című mesekönyve a rákbeteg kisgyermekeknek, családjaiknak és a kórházi személyzetnek egyaránt segít abban, hogy gyereknyelvbe tudják ültetni a kis betegekre váró eseményeket. A könyv közforgalomban nem kapható, az Érintettek Egyesület és az író karitatív kiadványa, melyet ingyen kapnak az érintett családok a kórházban.
Hasonló küldetést vállalt magára dr. Fröhlich Georgina, az Országos Onkológiai Intézet fizikusa és gyermekei, akik legókockákból alkották meg annak a lineáris gyorsítónak a pontos mását, mellyel az intézményben sugárterápiát végeznek a 3–14 év közötti gyermekeken.
Évente mintegy 80-100 daganatos gyermek kerül sugárkezelésre Magyarországon, ebből 40-50 gyermek az Országos Onkológiai Intézetben kapja a kezelést. Számukra még ridegebb és félelmetesebb a kórházi közeg, ráadásul nem feltétlenül értik meg, hogy mi fog velük történni. Ez sokszor olyan ijesztő számukra, hogy a kezelés sikeressége érdekében el kell őket altatni a besugárzás idejére, mert nem tudnak együttműködni a kezelést végzőkkel, nem tudnak mozdulatlanul feküdni a kezelőasztalon – áll küldetésük leírásában.
A kis betegek nemcsak a kockakészletet kapják kézhez a kezelés kezdetekor, de egy kisfilmmel be is mutatják Bátor, a kis figura kezelését, és a gyógyulási folyamatot is.
Nem csak a kézzel fogható játék gyógyíthat
Az idősebb, daganatokkal élő betegek számára hasonló célból alkottak egy számítógépes játékot. A Re-mission felhasználói a játék közben megismerkedhetnek az emberi szervezet és a tumoros sejtek működésével. A játék célja egy fiktív világban kifejlesztett nanorobot segítségével felszámolni a rákos daganatokat.
Mire a kis nanorobottal végighaladunk a pályán, melyet a véráram, a gerinc és a tüdő alkot, kiirthatjuk az összes rákos sejtet és más baktériumot, ami a szervezetben addig lázat, fájdalmakat és hányingert okozott.
A gyerekek a rákspecialisták és pszichológusok segítségével kialakított pályákon testközeli élményt szerezhetnek gyógyítási folyamataikról, így könnyebben megértik, mi zajlik a testükben. Az ingyenes programot megalkotó HopeLab más betegségekre is igyekszik hasonló lelki terápiás segítséget nyújtani, például az elhízásra, a vérszegénységre vagy az autizmusra. A játék használata a felhasználók 80 százalékánál mutatott egyértelmű javulást a kedélyállapotukat tekintve saját kezelésük közben.
A játék, legyen bármilyen korú gyermekünk, természetes nyelv, nem véletlen, hogy a gyógyítás során is egyre nagyobb szerepet kap. Ha szükséges, bátran élhetünk a különféle betegségek során is a játék érzéseket felszabadító, nyugtató, bátorító hatásaival.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
