romantikus film kamasz

Ijesztően hasonlít a szerelmes könyvek, filmek retorikája egy narcisztikus, bántalmazó kapcsolathoz – s ez nem is véletlen. Hosszú évszázadokon át gondoltuk azt társadalmilag, hogy a nő egy megszerzendő trófea, aki önmagában nem értékes, csupán egy férfi oldalán. Ha tartós kapcsolatot szeretne, akkor el kell tűrnie, hogy becsapják, félrevezetik, bántalmazzák. Ehhez annyira hozzászokott, hogy gyakran már nem is tartja férfinak azt, aki nem kezeli le, és hagyja figyelmen kívül az akaratát.

Ez így nagyon nyomasztóan hangzik, de ha figyelünk az apróságokra, a kamasz gyerekeinket óhatatlanul is tanító romantikus filmekre, könyvekre, sorozatokra, ez a minta rajzolódik ki. A férfi mindig vagy simlis (ezt viccesnek próbálják eladni), vagy arrogáns (azaz férfias, ugye). Előre megmondja, hogy ő csak kalandot keres, akár durván is, a nő mégis elmegy vele, abban a reményben, hogy ő lesz az az egy, aki majd megváltoztatja (ezzel beismerve, hogy lenne rajta mit változtatni). Másnap sírva jön rá, hogy nem, nem ő volt az. Mert a férfi vagy rádöbben, hogy egész eddig nős volt, vagy csak egyszerűen továbbáll. Még szex közben sem kedves, odafigyelő vagy készséges, esetleg önzetlen. A szerelmes füzetekben gyakran durva, csak elveszi, amit akar, a nők ettől mégis azonnal beindulnak, és életük orgazmusát élik át. A filmekben sem látunk kommunikációt, bénázást - egyáltalán magát a védekezést - , mindenki le van nyűgözve, mindenki magabiztos, és két perc ruhadobálás után, természetesen közös, behatolásos orgazmussal végződik.

A pornó és a romantikus filmek összefogtak a kamasz ellen

Nem hiszed? Nézz bele akármelyik, nőknek forgalmazott romantikus könyvbe, vagy romkomba, a séma némi variálással ugyan, de ugyanaz. A nő végül derűs mosollyal lép túl azon, hogy egészen addig megalázták, lekicsinyelték, bizonytalanságban tartották, féltékenyek voltak rá, birtokolni akarták, a férfi pedig ugyanúgy viselkedik vele tovább, sőt megígéri neki, hogy most már mindig vele lesz. Ez a narratíva legalább annyira káros, mint a jellemzően férfiakat célzó pornó. Utóbbi esetében a nő csak egy tárgy, aki készségesen élvez (de csak azért, hogy a férfi ettől még boldogabb legyen) bármit, amit partnere épp kitalál. A férfinak szinte erőfeszítést sem kell tennie, máris megkap mindent – de ugyanez történik a nőknek írt, kevésbé explicit könyvekben is. A nők pedig mindig hálásak, megbocsátók és odaadók – pont, mint a nagy szerelmet és az igazit kergető romkomokban. Mi pedig hagyjuk, hogy ezek határozzák meg a fiataljaink szemében, kinek hogyan kell viselkednie ebben a világban. 

Mit keresnek a férfiak a nőknek írt művekben? 

Egyrészt a szexjelenetet is tartalmazó filmek zömét máig férfiak rendezik: jellemzően ők írják a forgatókönyveket, ők a producerek, ők a könyvek írói is, náluk van a hatalom. Másrészt pedig a nők egy része annyira hozzászokott a durva bánásmódhoz, hogy ezt tartja normálisnak. Erre tanították nemének tagjait évezredek óta. A férfiak csak vadállatok, akiknek meg kell adni, ami jár, akiknek úgyis állandóan a szexen és a hódításon jár az eszük, ezért minden ilyen tevékenységük nemcsak megbocsátható, de társadalmilag elfogadott, sőt bátorított. A női vágyat a kezdetektől erkölcstelen, visszataszító, ördögi mételynek ábrázolták, így a magára valamit is adó, tisztességes nő nem vágyik a szexre, de hagyja, hogy hódolója kvázi erőszakot tegyen rajta, és ezt aztán már végtelenül élvezi, sugárzó, csodálkozó szemekkel nézve rá, hogy ezt így is lehet? Nagyon kényelmes felfogás, de a férfiak uralta világban minden lehetőség megvolt (és megvan) arra, hogy a nőkkel elhitessék, hogy a durvaság a szexi. Ez nagyon veszélyes, hiszen az esetleges áldozat akár fel sem ismeri, hogy bántalmazó vagy elhanyagoló párkapcsolatban él. Azok a férfiak pedig, akik odafigyelnek, akik figyelembe veszik a másik igényeit, akik egyenrangú partnerként kezelik, olykor labdába sem rúghatnak a randipiacon. Mert ők nem igazi férfiak. 

Mi lehet a megoldás?

Ha egy tini a szerelemről és a szexről szeretne többet megtudni, ahhoz fordul, ami az orra előtt van. Ez a pornó és a nőknek szánt erotikus füzetek, könyvek, filmek. Ezzel pedig bebetonozódik az, amit a szüleitől, nagyszüleitől látott, és eszébe sem jut, hogy ezt másként is lehet. A szex a kamaszok világában még mindig valami, amit kötelező csinálni, amin túl kell esni, amitől vagánnyá válik. Amíg nem kérdőjelezik meg a szexualitásukat az alapoktól, amíg el nem kezdenek azzal kísérletezni már egész korán, hogy nekik valójában mi esik jól, addig ne is várjuk, hogy ez megváltozzon. Hiszen folyamatosan támogatjuk a régi sémát a médián keresztül. Szerencsére a valódi egyenjogúság elkezdett teret hódítani: már vannak női rendezők, írók, akik szembe mernek menni az uralkodó sablonnal.

Filmek, amelyeket ajánlunk

Érdemes értő szemmel megnézni Jane Campion Oscar-díjas, Zongoralecke című darabját, vagy a frissen botrányt keltő Minden jót, Leo Grande című, nagyszerű alkotást Sophie Hyde rendezőtől. A fiataloknak a Szexoktatás című sorozatot ajánljuk jó szívvel, mert ebben kendőzetlenül jelennek meg az elvárások és a különböző, szexhez kapcsolt problémák is. Elizabeth Wood White girl című drámája szintén nagyon is valódi módon mutatja be a szexualitást, Erika Lust rendezőnő azért érdemel figyelmet, mert direkt nőknek készít erotikus alkotásokat, de valódi nőkkel teszi ezt, és ellenpontját képviseli a férfiszemnek készített filmeknek. Az a kamasz pedig, aki a szüzesség elvesztéséről szeretne valódi képsorokat látni, nézze meg Greta Gerwig díjnyertes Lady Bird című filmjét. 

A női rendezőknek azonban még most is sokkal több erőfeszítésükbe kerül sikeressé, népszerűvé válni, azaz bekerülni a tinik látókörébe. Nekünk, szülőknek is van befolyásunk gyerekünk jövőbeni szerelmi életére: beszélgessünk vele arról, milyen hazugságokat láthatnak a pornófilmekben és a romantikus komédiákban, és ehhez képest mi a valóság. Ne akkor döbbenjenek rá, amikor már késő…