A nyugalom teljes megzavarására bőségesen alkalmas tartalom következik, de annál hasznosabb, hogy tisztán lássunk, kikkel is élünk együtt és hányan vagyunk az ágyunkban, amikor este azt hisszük, hogy végre nyugodtan lepihenhetünk.
A visszataszító tények
Ha önmagában nem lenne elég rémisztő, hogy otthonunkon ilyen kis pókszerű micsodák millióival osztozunk, az mindenképp borzasztó, hogy az otthoni allergiát ezeknek a levegőbe jutott, elszáradt ürülékétől kapjuk. Ezt ugyanis, mi sajnos, belélegezzük a levegővel. Ráadásul, ezek a kis nemkívánatos atkák nem boldogulnak önmaguktól, kell nekik egy olyan élőlény, például, a penészgomba, ami előemészti számukra azokat az emberekről lehullott és elhalt hámsejteket, amiket a szőnyegen vagy a textíliákon találnak. Márpedig találnak bőven, mert naponta 1,5 gramm hám válik le egy emberről. Alig merem leírni, hogy ezzel 1 millió atka jól tud lakni, és sajnos nemcsak az igaz, hogy sok jó ember kis helyen is elfér, de bizony rengeteg kis atka is egész pici helyen képes összetömörülni. Egészen pontosan kétszázan is jól megvannak 1 gramm porban. Körülbelül azt a hőmérsékletet kedvelik (17–25 °C), amit a Homo sapiens is, szóval abban sem kell bízni, hogy egy alapos szellőztetés bármit megoldana.
A legrosszabb esetek
Leggyakrabban előforduló poratka-allergiás tünetek lehetnek az orr- és szemirritációk: viszketés, vörösség, szárazság. A poratka-allergiásoknál viszont akár asztmás rohamot is kiválthat az allergén, egyébként a bőrön ekcéma vagy csalánkiütés formájában jelenhet meg. Mindezt a Dermatophagoides pteronyssus és a Dermatophagoides farinae okozza, míg a vele rokon, a köznyelvben szintén atkaként emlegetett Sarcoptes scabiei egyenesen a rühért tehető felelőssé.
A rühös elváltozás már gyógyszeres kezelést is igényel. Ebben segít a chlor-ciclohexant tartalmazó zselé vagy emulzió, vagy a benzil-benzoát oldat (Linimentum scabicidum), melyek alkalmazásáról azok gyógyszertári beszerzésekor mindenki érdeklődjön patikusánál vagy dermatológus szakorvosánál. Mindenesetre, az apró vörös kiütésekkel és erőteljes viszketéssel járó betegség közvetlen érintkezéssel terjed emberről emberre. A viszketéssel azonban különösen vigyázni kell, mert az erősen vakart, roncsolt bőrfelületen keletkező sebek könnyen elfertőződhetnek.
Hogyan védekezzünk?
Ezeken az állapotokon elsősorban az segít, ha radikálisan csökkentjük ezeknek az apró állatkáknak előfordulási lehetőségeit a lakásban. Mivel főleg a textíliák nyújtanak kedvelt menedéket ezeknek a mikroszkopikus betolakodóknak, és azokon a helyeken lakmároznak legszívesebben, amelyek közvetlen érintkezésbe kerülnek az emberi bőrfelületekkel, az ágynemű, a díszpárna, a bútorszövet különösen forró zóna atkaszempontból. A szőnyegek és függönyök sem maradnak mentesek tőlük. Ezek gyakori mosása, tisztítása melegen ajánlott, akár 60 fok feletti programban, ha elbírja, mert azt az atka már annyira nem. A sűrűn ismételt porszívózás is lehet hatékony, de elsősorban akkor, ha HEPA-szűrős porszívóval indulunk hadba az atkák ellen, mert csak ez végez elég „aprólékos”munkát ahhoz, hogy tényleg elbánjon a visszataszító hívatlan vendégekkel.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
