Édesanyja figyelmeztette: ne viccelődjön a fehérekkel
Emmett Till 1941-ben született Chicagóban, ahová édesanyja családjával a Mississippi-delta vidékéről települt át a gazdasági világválság okozta mélyszegénység és a feketéket sújtó durva megkülönböztetés miatt; a fiú a „szeles város” északi külvárosában nőtt fel, egy főként színes bőrűek által lakott munkásosztálybeli környéken és szegregált általános iskolába járt. Családja és barátai jó kedélyű, vicces természetű fiúnak ismerték Emmettet, aki folyamatosan tréfákon törte a fejét, annak dacára, hogy a 6 éves korában átvészelt gyermekbénulás miatt nehézkesen, dadogva beszélt.
Nem sokkal Emmett 14. születésnapja előtt a fiú anyai nagybátyja, Mose Wright meglátogatta a családot és mesélt a Mississippi-delta vadregényes világáról, ami lenyűgözte a kiskamasz fantáziáját, ezért rábeszélte a bácsit, hadd utazzon el hozzá vakációra a nyár folyamán. Az augusztus végén nyélbe ütött látogatás előtt édesanyja, Mamie figyelmeztette Emmettet, mindig viselkedjen tisztelettudóan a fehér emberekkel, és ne próbáljon tréfákat űzni velük szemben, hiszen saját tapasztalataiból ismerte a Délen uralkodó körülményeket, és tudta, fiára egy teljesen más világ vár Mississippiben.
Be akarta bizonyítani pajtásainak, fel tud szedni egy fehér nőt
A fiú augusztus 21-én érkezett meg a Money nevű, alig 100 lelkes kis faluba, ahol nagybátyja és unokatestvérei idénymunkásként dolgoztak – jó kedélyével hamar megkedveltette magát a helyi fekete gyerekekkel, és szívesen besegített rokonainak a munkába a gyapotföldeken. Viccből azt mesélte pajtásainak, odahaza Chicagóban rengeteg fehér haverja van, sőt, egy fehér lány a barátnője, amit azok természetesen erős kételkedéssel fogadtak, és arra biztatták Emmettet, bizonyítsa be, képes elcsavarni egy fehér nő fejét.
„Célpont” gyanánt a helyi kisbolt tulajdonosának felesége, Carolyn Bryant szolgált: Emmett zokszó nélkül vállalta a kihívást, és bement cukorkát venni az üzletbe, majd távozásakor hetykén odaszólt a kasszánál tevékenykedő hölgynek: „Mit szólnál egy randihoz, bébi?” A 21 éves nő később vallomásában azt állította, a fiú megragadta és fogdosta őt, hiába tépte ki magát többször is a karjaiból, illetlen ajánlatokat tett neki és füttyögéssel jelezte, mennyire odavan érte – a boltban azonban kettőjükön kívül senki sem tartózkodott, a kint várakozó gyerekek pedig csak az említett mondatot hallották, amikor Emmett kilépett az ajtón.
Órákon át verték, kínozták, majd agyonlőtték
Néhány nappal később hazatért üzleti útjáról a nő férje, a 24 éves Roy Bryant, aki feldühödve hallgatta végig, mi történt felesége és egy „színes kölyök” között; a férfi és féltestvére, J. W. Milam úgy döntöttek, elégtételt vesznek a sérelemért. Augusztus 28-án éjszaka a két férfi furgonba ült és Emmett nagybátyjának házához hajtott, ahol erőszakkal, a család tiltakozása közepette kirángatták a fiút és betuszkolták a kocsiba; hosszú autózgatás után hajnalban Milam otthona felé vették az irányt, majd túszukat a ház melletti szerszámoskamrába hurcolták.
A kamrában elrabolói órákon keresztül ütötték, verték, kínozták Emmettet és az egyik szemét is kivájták, majd egyetlen golyóval agyonlőtték, a holttestet a közeli Tallahatchie folyóba dobták egy súlyos acélventilátorhoz kötözve, hogy gyorsan és mélyre elsüllyedjen. A gyilkosoknak azonban nem volt szerencséjük, a test 3 nappal később felszínre bukkant, a rendőrség pedig azonnal nyomozást indított – Emmettet nagybátyja kizárólag a monogramos gyűrűje alapján tudta azonosítani, arca annyira eltorzult.
A bíróság felmentette a tetteseket, akik később mindent beismertek
A hatóságok azt szerették volna, ha a fiút minél hamarabb, Mississippiben eltemetik, Mamie azonban máshogy döntött: ragaszkodott hozzá, hogy Emmett holttestét hazaszállítsák Chicagóba, ahol nyitott koporsós temetést rendezett neki, hadd lássa az egész világ, mit műveltek egy ártatlan 14 éves kamasszal a rasszista gyilkosok. A koporsó 5 napon keresztül volt közszemlére téve a templomban, ahol több ezren látogatták meg, a holttestről és a temetésről készült sokkoló fotók bejárták a helyi, majd az országos sajtót, így a gyilkossági ügy nagyobb nyilvánosságot kapott; két héttel később pedig el is kezdődött a két vádlottal szembeni bírósági eljárás.
A vád azonban gyenge lábakon állt, ugyanis Emmett nagybátyján kívül alig akadtak néhányan, akik azonosítani tudták volna Bryantet és Milamot mint a fiú elrablóit – Wright saját életét kockáztatta a tanúvallomással, hiszen színes bőrűként ő is könnyen lincselés áldozatává válhatott, bátor kiállása azonban hiábavalónak bizonyult. A kizárólag fehérekből álló esküdtszék elégtelen bizonyítékra hivatkozva minden vád alól felmentette a két férfit, ami óriási felháborodást keltett Mississippi államban és az ország más részein egyaránt.
A súlyos igazságtalanság feltüzelte az afroamerikai közvéleményt, és hatalmas löketet adott az akkoriban még gyerekcipőben járó polgárjogi mozgalomnak; országszerte tüntetések, megmozdulások kezdődtek, a feketék belátták, kizárólag hangos követelésekkel érhetik el a jogegyenlőséget. A felháborodás még nagyobb méreteket öltött, amikor egy évvel később a két elkövető interjút adott a Look magazinnak, melyben a kettős kockázat elve által védve – mely kimondja, hogy egy személy kétszer nem ítélhető el ugyanazért a tettért – beismerték bűnösségüket, és részletesen elmesélték az emberrablás és a gyilkosság körülményeit.
Sohasem szolgáltattak igazságot az ügyben
Később Milam testvére, Leslie a halálos ágyán beismerte, ő is segédkezett a két férfinak tettük elkövetésében, 2004-ben pedig az FBI újranyitotta az ügyet, és részletes vizsgálatokkal, melyek során Emmett holttestét is exhumálták, korábban nem ismert részleteket is felderítettek. Az ügy utolsó életben lévő érintettje, Carolyn Bryant 2017-ben az Emmett Till vére című könyv szerzőjének beismerte, hazudott a vallomásában, a fiú egyáltalán nem fogdosta és zaklatta őt, és – mint állítja – semmilyen módon nem szolgált rá a sorsára.
A jelenleg 88 éves, rákbeteg nőt idén júniusban, közel 7 évtizeddel Till halála után emberrablással és gyilkossággal vádolták meg, ugyanis előkerült egy egykori letartóztatási parancs, melynek értelmében férjével és sógorával együtt bűnrészesként őt is törvény elé állították volna, a seriff azonban önkényesen megtagadta a fiatalasszony letartóztatását, mondván „nem akar zaklatni egy kétgyerekes édesanyát, akinek amúgy is elég sok gondja van jelenleg”. Az áldozat hozzátartozói abban reménykedtek, végre igazságot szolgáltatnak az ügyben, Mississippi állam bírósága azonban néhány héttel ezelőtt elutasította a Bryant elleni keresetet.
Szintén idén, márciusban Joe Biden elnök aláírta az Emmett Till Lincselésellenes Törvényt, melynek értelmében a lincselés ezentúl szövetségi bűncselekménynek számít az Egyesült Államokban, és elkövetői akár 30 év börtönre is ítélhetők.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés