Kell-e a gyereknek angolt tanulni az oviban?

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Aki kimarad, lemarad? Szülőként egyre többször érezzük a nyomást: fel kell vennünk a versenyt, ha azt szeretnénk, hogy gyerekünk a legjobb lehetőségekből választhasson, mikor felnő. Fejlesztő játékok babakorban, alternatív iskolák és idegennyelv-tanulás – akár már az óvodában? Tényleg pótolhatatlanok ebből a szempontból a korai évek, vagy felesleges strapa a korai nyelvtanítás, ami a valódi gyerekkortól veszi el az időt?

A gyereklélektan szakértőinek véleménye egyöntetű: az óvodás évek legfőbb tevékenysége a játék, és ebben az életkorban abból tanul és attől fejlődik a legtöbbet a gyerek, ha szabadon tevékenykedhet. Az ovi-angolt pártolók viszont úgy látják, pótolhatatlan ez a nagyon fogékony időszak a nyelvtanulás   szempontjából is, ráadásul ebben az életkorban az angolozás is játékos formában történik: a gyerek észre sem veszi majd, hogy tanul.

(Cikkünkben az óvodáskori nyelvtanulás kérdését járjuk körbe, és bár természetesen más nyelven is elérhetőek a kicsiknek szóló foglalkozások, az egyszerűsítés kedvéért végig az angol nyelv felől közelítjük meg a kérdéskört.) 

Heti kérdésünk így hangzik: kell-e angolt tanulni az oviban?

Oviangol

Napjainkban egyre több intézmény kínál – már kiscsoportos, sőt bölcsődés kortól – szervezett formában angol nyelvi foglalkozásokat gyerekeknek. A magánovikban ez már alapelvárás, de az állami intézményekben is egyre nagyobb az igény erre. A folyamat pedig öngerjesztő: egyre több óvoda kínál ilyen lehetőséget, a szülő így tudatosan keresni is kezdi ezeket a szolgáltatásokat. Az ovis nyelvtanulás versenyelőny lesz az intézmények és a versengő szülők számára is.

Az ovis angol nyelvi foglalkozások alatt persze mást kell érteni, mint az iskolai angolórákon. Sokféle módszer létezik, de a játékosság a legtöbben közös: ebben az életkorban elsősorban angol gyerekdalokkal, körjátékokkal ismerkednek a gyerek. Legtöbbször heti egy-két alkalommal van erre lehetőség, de a speciális „tanrendű” óvodákban sokszor minden nap van angol nyelvű foglalkozás, és olyan intézmény is létezik, ahol az egyik pedagógus az egész nap folyamán idegen nyelven beszél a gyerekekhez. Utóbbi rendszerrel elsősorban a nemzetközi, két tannyelvű iskolákhoz kapcsolódó illetve nemzetiségi óvodákban találkozunk.

Miért?

Az óvodai angolfoglalkozások versenyelőnyt jelentenek az egymással konkuráló fizetős óvodáknak, de a nem fizetősök között is kedveltebb lehet az, ahol van óvodai nyelvoktatás. A szülők ráadásul igyekeznek lehetőségeikhez mérten a legtöbbet megadni a gyereküknek, az pedig, hogy az idegennyelv-ismeret kulcsfontosságú lesz majd felnőttkori boldogulásukhoz, nem is kérdés.

Az óvodai angolozás pártján állók kiemelik, hogy a 3-6 éves kor közötti szakasz olyan szenzitív periódus, amikor a gyerekek a későbbi erőfeszítéseknél jóval kisebb munkával tanulhatnak, és hogy például a helyes kiejtés megtanulásában később nem is lesz még egy ilyen érzékeny szakasz.

Örömmel tanulnak
Fotó: Hill Street Studios / Getty Images Hungary

Tényleg könnyebb?

A korai angolozást (vagy bármilyen más idegen nyelv tanulását) pártolók nemcsak úgy vélik, de kutatásokra is hivatkoznak azzal kapcsolatban, hogy kisebb életkorban könnyebben megy a nyelvelsajátítás, mint később; elsősorban kétnyelvű gyerekek nyelvelsajátításának jellemzőire hivatkozva érvelnek. Kiemelik, hogy ebben az életkorban nagyon gyorsan, az anyanyelv-elsajátítás módjára és stresszmentesen tanulható az idegen nyelv, ráadásul ilyenkor még alakulóban vannak a hangképző szervek is: így sokkal könnyebben elsajátítható azoknak a hangoknak a kiejtése, amik felnőttkorban már komoly nehézségeket okoznak. Az egyszerű gyerekdalok sokat segítenek a helyes ejtés elsajátításában.

Azok, akik nem sürgetnék a kicsik tanulását, viszont arra emlékeztetnek, hogy ezek az előnyök csak valódi kétnyelvű környezetben érvényesülnek, vagyis, a hatáshoz rendszeres, napi szintű és hosszabb időtartamú inger és anyanyelvi beszélő szükséges. Ezt a mennyiségű és minőségű impulzust sem a heti néhány foglalkozás, sem az otthon „erőlködő” nem anyanyelvi szülő sem tudja megadni. Ők nem javasolják, hogy nem anyanyelvi beszélőként angolul kommunikáljunk a gyerekünkkel, inkább arra buzdítanak, hogy magyar nyelvtudását tökéletesítve (rengeteg verssel, mesével, mondókázással, illetve választékos, igényes beszéddel) alapozzunk meg a későbbi idegen nyelv elsajátítását. 

Gátol?

A korai nyelvtanulást ellenzők egy része szerint az óvodás vagy bölcsődés életkorban való „angolozás” többet árt, mint használ, legalábbis egyes esetekben. Ők úgy vélik, hogy az idegen nyelv tanulása megzavarhatja a még nem lezárult anyanyelv-elsajátítási folyamatot, lassítja a magyar szókincs bővülését és a nyelvileg pontos kifejezésmód kialakulását. Azok ugyanakkor, akik a kétnyelvűség előnyeit emelik ki, emlékeztetnek, hogy ha lassabb is a szókincs bővülése a két párhuzamosan tanult nyelv esetében, ezt a lemaradást egy idő után behozzák a gyerekek, és az általuk így szerzett előny már valóban behozhatatlan lesz a későbbiekben.

Az ellenzők ugyanakkor kiemelik, hogy ezek a hosszú távú előnyök nem feltétlenül jelennek meg azoknál a gyerekeknél, akik csak kisebb intenzitással találkoznak a nyelvvel, és azok a gyerekek, akiknek az anyanyelv elsajátításában valamilyen nehézség vagy meglassulás tapasztalható, egyáltalán nem profitálnak abból, ha „túl korán” találkoznak egy másik nyelvvel is. Logopédus szakemberek javaslata szerint, ha azon gondolkodunk, hogy gyerekünket kétnyelvű oviba írassuk-e, érdeklődjünk szakembernél azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan hatna az anyanyelvi beszédfejlődésére.

Ebből többet tanul
Fotó: Sally Anscombe / Getty Images Hungary

Tanulás?

A korai angolozással kapcsolatban sokan vetik ellen, hogy a „két tannyelvű” és az „angoltanítás” (még ha játékos is) kifejezések eleve az óvodapedagógiával összeegyeztethetetlen fogalmak, ebben az életkorban direkt, célirányos tanításra még nincsen szükség. A korai angoltanulást pártolók viszont sietnek megjegyezni, hogy itt nem is valódi tanulásról van szó. Ők úgy vélik, a cél inkább az ismerkedés, ezek az angolos foglalkozások lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek egy másik nyelv hangzásvilágával megismerkedjenek, hogy természetesebb legyen a számukra, hogy idegen nyelven is meg tudjanak szólalni.

Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület vezetője szintén a játék fontosságát emeli ki, és inkább óvatosságra int: hiba, ha az óvodáskori angolozástól túl sokat várunk. Ő úgy látja, hogy az egyre több óvodában elérhető, heti néhány alkalommal történő angolozás nem hagy igazán mély nyomot a gyerekekben, a hosszabb nyári szünet alatt legtöbbször teljesen kiesnek a tanult szavak, és ha nincs otthon rendszeres gyakorlási lehetőség (anyanyelvi szülővel, nagyszülővel) a nevelési év során sem feltétlenül épülnek be a megtanult szavak.  

Ráadásul a közoktatási intézmények alaptantervében első osztályban még nincs benne az angoltanulás, így ha máskor nem is, az első iskolás év alatt biztosan kiesnek a nem gyakorolt ismeretek. Úgy véli ugyanakkor, hogy a játékos formában történő (egy-egy idegen nyelvű dal, játék megtanulása) nyelvi inger az egészséges nyelvi fejlődésű gyerekeknek nem jelent problémát, és ha élvezettel vesznek részt a foglalkozásokon, akkor biztos, hogy profitálnak is belőle.

A figyelmet a szakember is arra hívja fel, hogy ebben az életkorban még nagyon kevés gyerek beszéde teljesen tiszta, sokaknak problémás még a hangképzésük, sokan selypítenek vagy pöszék. Az ő esetükben mindenképpen érdemes addig várni az angolozással, míg helyesen elsajátított magyar nyelvre épülhetnek már az új nyelv információi. Mint mondja, érdemes végiggondolni, vajon mennyi a gyerek valódi érdeke, és mennyi a társadalmi nyomás a szülő végső döntésében.

Csak a pénz?

Két tannyelvű óvodába járni, vagy külön angol nyelvi foglalkozásokért fizetni nem kis összeg, nem is engedheti meg magának mindenki. Vannak, akik úgy gondolják, ezek a foglalkozások a szülők pénztárcáján mélyebb nyomot hagynak, mint a gyerekekben, és olyanok is vannak, akik úgy gondolják, ugyanazt a hatást ingyen is elérhetik, ha gyerekükkel heti néhány alkalommal angol nyelvi mondókákat hallgattatnak, vagy angol nyelvű meséket néznek meg.

A korai tanulás pártján állók viszont úgy vélik, hogy a gyerekek nagy örömmel vesznek részt a foglalkozásokban és végső soron ezek az alkalmak is csak a gyerek személyiségfejlődését szolgálják, ez pedig megér némi anyagi ráfordítást.

És te mit gondolsz? Kell angolt tanulni az oviban?

A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Balázs Barbara
Balázs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?

Testem

Nyári csípések: ha ezt látod, azonnal fordulj orvoshoz

A melegebb hónapok a szabadtéri programokról, a vízparti pihenésről és a hosszúra nyúló estékről szólnak, ám a felhőtlen kikapcsolódást bármikor tönkreteheti egy-egy kellemetlen rovarcsípés. Míg egyes szúrások csupán múló bosszúságot okoznak, mások komoly egészségügyi kockázatot hordoznak. Nem mindegy, hogy mi csípett meg minket, ahogyan az sem, hogyan reagál rá a szervezetünk. De honnan tudhatjuk, hogy mikor elég egy kis otthoni hűsítés, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Testem

Nincs mindig jele a korai vesekárosodásnak, pedig roppant veszélyes

A krónikus vesebetegség csendben, szinte láthatatlanul hódítja meg a világot. Egy friss globális elemzés megdöbbentő adatot közölt: 2023-ban már mintegy 788 millió ember élt valamilyen fokú vesekárosodással. Ez azt jelenti, hogy ma a világon minden hetedik felnőtt érintett a problémában.

Offline

Cr, Si, He – tudod minek a vegyjele?

Legújabb kvízünk az iskolapadba repít vissza, azokba az időkbe, amikor a kémiaórán a periódusos rendszerről tanultál – kiderül, mennyire emlékszel az ott elhangzottakra.

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.