Csak találgatunk arról, hogy a digitális világ valójában milyen hatással van a gyerekekre, de nagyon kevés kutatási adat áll rendelkezésünkre. Az ELTE Etológia Tanszék Alfa Generáció Laborjában pedig többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ. Legfrissebb, még publikálás előtt álló kutatásuk szerint például a kütyüző ovis gyerekek inkább a részletekre figyelnek, valamint nehezebben azonosítják mások érzéseit és nézőpontját, szemben a digitálisan naiv gyerekekkel. Ezekről a kérdésekről és az ELTE-n hamarosan induló kutatásról írt vendégcikket a Díványra Konok Veronika tudományos munkatárs és Peres Krisztina tudományos segédmunkatárs.
Életünk egyre nagyobb részében hagyatkozunk gépek segítségére, amelyek lassan részünkké válnak, így egy kicsit mindannyian kiborgok vagyunk: olyan lények, akikben emberi és gépi összetevők egyesülnek. A mai gyerekekre, főleg a 2000-es években születettekre, az alfa-generációra ez különösen igaz lehet.
A filmekből jól ismerünk ilyen lényeket, például Darth Vadert a Csillagok Háborújából, de ma már ez egy általános jelenség, ami itt és most zajlik a valóságban. A gondolatokkal vezérelhető művégtagok, a műszív vagy a pacemaker egy-egy példája az ember-gép működési egységnek. Ezek a gépi megoldások egyre több ember életét könnyítik vagy hosszabbítják meg, és a jövőkutatók szerint a nem is olyan távoli jövőben mindannyiunk teste félig-meddig szintetikus és programozható lesz.
De nem csak a testünket turbózhatjuk fel gépi megoldásokkal: ma már szinte mindannyian gépi (digitális) eszközökre hagyatkozunk számos olyan feladat megoldásában, amihez korábban pusztán az elménket használtuk. Egyre kevesebb információt kell megjegyeznünk, mert mindenre rá lehet keresni az interneten (ez a Google-hatás), nem kell tájékozódnunk a térben, mert bármikor rápillanthatunk a GPS-ünkre, és nem kell figyelnünk a helyesírásra, mert kijavítja helyettünk a helyesírás-ellenőrző, sőt az automatikus kiegészítés funkció még azt is kitalálja, hogy mit szeretnénk írni.
Egyesek szerint emiatt egy újfajta, hibrid elme jön létre, ami elválaszthatatlanná válik a számítógéptől. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy bizonyos képességeink rendkívüli módon kiterjesztetté válnak. Mindenhol ott lehetünk és mindent láthatunk - egy időben. Ez szinte egy isteni, vagy –ha úgy tetszik – szuperhős képesség.
A hibrid elme azzal is járhat, hogy bizonyos emberi képességeinkre már nincs szükség olyan mértékben, mint korábban, ezért ezek a készségek elsatnyulhatnak. Kimutatták például, hogy az internetes keresés lehetősége miatt az emberek kevésbé jegyzik meg az információkat, tehát romolhat a memóriánk.
De a digitális eszközökön végzett tevékenységek fejleszthetnek is bizonyos készségeket. Egy tanulmány szerint 8 óra játék egy számítógépes játékkal javította a résztvevők térbeli teszteken nyújtott teljesítményét. Az érintőképernyő-használat hatására agyi szinten is mérhetően növekszik a középső, mutató- és hüvelykujj érzékenysége. Az ember tehát változik a gépek hatására, azonban ezek a hatások még alig ismertek.
A gyerekek már ebben nőnek fel
Ahogy a felnőttek is egyre inkább elválaszthatatlanok a mobiltelefonjuktól és a digitális világ adta lehetőségektől, úgy azt várhatjuk, hogy ez a hatás még erőteljesebb a gyerekeknél, akik életük korai szakaszától (sokszor születéstől) fogva résztvevői a digitális térnek. Az ELTE Etológia Tanszék kutatásaiból kiderült, hogy a gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el használni a mobileszközöket (okostelefont és tabletet). Az érintőképernyők könnyű kezelhetősége miatt a legkisebbek is hamar megtanulják elindítani a mesét YouTube-on, de a mobilos játékokkal is jól elboldogulnak.
A magyar szakemberek megállapították, hogy egyéves kortól már a gyerekek több, mint egyharmada kütyüzik, kétéves kortól már a felük, a 4 év feletti gyerekeknél pedig ez az arány már 60 százalék. Ez azért lényeges, mert ekkor az agy még nagyon plasztikus, fejlődésben van, és e korai élményeknek nagy hatása lehet a gyerekek fejlődésére, akár pozitív, akár negatív irányban.
Ahogy a nyelvtanulásnál, úgy a technikai készségekkel kapcsolatban is igaznak tűnik, hogy fiatal korban különösebb erőfeszítés nélkül, gyorsan tanulnak a gyerekek. Gyakran tapasztalni a fordított szocializációt, vagyis a fiatalabb generáció oktatja az idősebbet. A gyerekek tehát különösen fogékonyak a digitalizációra, és valószínű, hogy az ő esetükben még erőteljesebben jelentkezhet az a jelenség, hogy gondolkodásuk egy része átalakul: bizonyos készségek fejlődnek, mások gyengülnek, utóbbiak szerepét viszont átveszik a gépek. Az elme és gép hibridizációja tehát az ő esetükben még erőteljesebben végbemehet.
Várják a magyar önkénteseket!
A digitalizáció korai hatásainak feltárására az Alfa Generáció Labor számos további érdekes, játékos vizsgálatot tervez. Ha éppen 4-6 éves gyermeket nevelsz, és szívesen hozzájárulnál ahhoz, hogy jobban megértsük a digitális világ gyerekekre gyakorolt hatásait, jelentkezz gyermekeddel a https://www.alfageneracio.hu/reszvetel/ linken és vegyetek részt ebben a fontos és érdekes kutatásban!
