Hogyan lesz egy kisfiúból modern férfi, aki toleráns, tiszteli a másikat, és elfogadja az érzéseit? A kulcs a mi kezünkben van.
Amikor Csernus Imrével beszélgettünk, ő azt mondta, hogy az anyák nevelnek puhapöcsöket a fiaikból. Mondjuk a doki ezt már mondja egy ideje, meg azt is, hogy a szülő kasztrálja a gyereket, nagy felháborodás is övezi a nézeteit. Viszont egy dolog biztos, szülőként valóban miénk a felelősség, hogy milyenek lesznek a jövő férfiai. Mi, itt a Dívány szülőség rovatában olyan fiúkat szeretnénk nevelni, akik tisztelik a nőket, szeretik a családjukat, elfogadják azokat, akik különböznek tőlük. Szeretnénk, ha mernének segítséget kérni másoktól, és azt is, hogy ne féljenek az érzéseiktől. Hogyan tudjuk ezt elérni? A Today.com csokorba szedte Esther Perel New York-i pszichoterapeuta tanácsait.
#1 Minden család más
Adjunk neki lehetőséget arra, hogy megismerjen más kultúrájú családokat! Ha sok időt tölt más családokkal, akkor megtanulja, hogy a dolgok több félék lehetnek, és nem minden úgy zajlik, ahogy nálatok. Az emberek sokféleképpen élhetnek, ehetnek, szerethetnek és játszhatnak.
Lehet, hogy másnál az apa van otthon a gyerekekkel és ő a család főszakácsa, az anyából lehet mondjuk mérnök is. Szélesítjük a látókörét és nyitott, toleráns felnőttet nevelhetünk belőle, ha már gyerekként megtapasztalja a multikulturalizmust is. (Ez nemcsak a fiúknál, de a lányoknál is fontos!)
#2 Játék a lányokkal
Biztassuk, hogy ne csak fiúkkal, hanem lányokkal is játsszon! A közös játékból a gyerekek nagyon sokat tanulnak a másik nemről.
Ne engedjünk a sztereotípiáknak! A lovaglás nem csak a lányok sportja, a foci pedig nem csak a fiúké. Sok sportról gondoljuk, hogy az inkább csak az egyik nemnek való, de ez egyáltalán nincs így. Segítsünk neki, hogy megtalálja azt, ami az ő személyiségéhez a leginkább illik. Lehet, hogy a labdajátékokban ügyetlen, és inkább az úszás az ő sportja.
#3 Társalgás a felnőttekkel
Vonjuk be a közös beszélgetésekbe! Persze, fontos, hogy gyerek legyen, de engedjük, hogy megismerkedjen a felnőttek világával! Ha vendégeket hívunk, akkor ne ültessük külön, hanem a felnőttek asztalához terítsünk neki is. Ha kérdése van valakihez, bátorítsuk, hogy menjen oda hozzá. Hozzunk létre egy közösséget, amelyben megtanulhatja, hogy nem csak a szüleitől kérhet segítséget, hanem bátran fordulhat másokhoz is.
#4 Támogató környezet
Szülőként gyakran megijedünk attól, hogy a gyerekünk más, mint a többiek. Egyszerre szeretnénk azt, hogy különleges legyen, de azért ne lógjon ki túlságosan a sorból, hogy ne érezze magát egyedül.
Különösen az apák hajlamosak arra, hogy megpróbálják keményebbre nevelni a fiaikat, ha azt látják, hogy foci közben nem olyan bátor, és nem küzd úgy, mint a többiek. Szégyenkeznek és aggódnak, hogy a gyerekük gyenge lesz, és terrorizálni fogják a többiek. Ilyenkor a legnagyobb segítség, ha megtaláljuk azokat a szülőket, akiknek a gyereke a miénkhez hasonló. Így könnyebb legyőzni a saját aggodalmunkat és félelmeinket.
#5 Az ölelés fontossága
3-4 éves kor után általában másként kezeljük a fiúkat, mint a lányokat. Ritkábban érintjük meg, kevesebbet cirógatjuk őket, megvonjuk tőlük a szeretet fizikai formájának apró jeleit. Megtanítjuk nekik, hogy a teljesítmény és a kompetencia fontos. Önállóságra neveljük őket, hogy ne függjenek másoktól, és hogy ne foglalkozzanak az érzéseikkel.
Ha azt szeretnéd, hogy jó vezető, jó szerető, jó férj és jó barát legyen, akkor legyél vele gyengéd! Mutasd ki a szereteted, öleld meg, és hagyd, hogy megélje az érzéseit!
