Ebben az évben igyekszem környezetbarátabb, fenntarthatóbb módon élni, és ennek részeként elkezdtem öko módon mosni. Vagyis megpróbáltam. Azaz kipróbáltam többféle módszert is, bolti környezetbarát mosószerektől a mosólabdáig, és a két fillérből házilag pepecselt folyékony mosószerig.
Fontos tudnivaló, hogy két kicsi gyermekem van, egyik sem a patyolat ruhácskában homokozó szélén üldögélő típus, ráadásul a kicsinél év elején kezdtük a hozzátáplálást – vagyis nem az irodai munkában kicsit meggyűrődött blúzokkal, hanem sárral, homokkal, répapürével, spenóttal, csokifagyival és hasonló kihívásokkal kellett megbirkózni. Elmesélem, mi történt.
Mosódió
A környezetbarát mosószerek közül talán elsőként a mosódió jut eszünkbe. Ezt nem próbáltam ki, hanem már az elméleti tervezés szakaszában elutasítottam. A mosódióval két probléma is van: az egyik, hogy a netes fórumokat és véleményeket átböngészve ugyan sokan dicsérik, de azért azt is sok helyen leírják, hogy a makacs foltokat nem szedi ki, fehér ruhákhoz meg önmagában kevés és/vagy „szürkíti” azokat. Nekünk meg csak makacs foltjaink vannak, meg sok-sok fehér meg világos színű rugdalózó.
Ettől még persze kipróbálhattam volna, csakhogy nem vagyok meggyőződve a dolog környezetbarátságáról, a mosódió ugyanis Indiában terem, onnan szállítják ide. Márpedig ha valamit egy másik földrészről hozunk, annak bizony nagy az ökológiai lábnyoma (repülővel, autókkal szállítják, kerozin, benzin stb.). Biztos voltam benne, hogy létezik környezetbarátabb megoldás annál, mint hogy a világ másik részéről idehozatom a diót, ami a foltot ki se veszi.
Mosólabda
A mosólabdáról anyukámtól hallottam, esküszik rá, csak hát ő vigyáz a ruháira és nem fetreng a homokozóban négykézláb. Mi ez a hülyeség? A mosólabda egy üreges, műanyag labda, amely a belsejében kerámiagolyókat tartalmaz. A golyók fizikai módon csökkentik a víz felületi feszültségét (a mosószerek ugyanezt csinálják, csak kémiai módon). Előnye, hogy bár műanyagból van (ami nem túl öko), de elég venni belőle két darabot, és az kb. ezer mosásig elég.
Tapasztalataim szerint a mosólabda szuperjó cucc, ha nem koszosak a ruhák, csak azért mossuk ki őket, mert már viseltük őket, és ilyenkor így szokás. Lehet, hogy ha kirepültek a gyerekek, húsz év múlva ráállok a használatára – a koszos ruhák esetén azonban még a gyártó szerint is kell hozzá mosószert is adni, bár kevesebb is elég, mint labda nélkül.
Házi folyékony mosószer
Alapvetően a folyékony mosószert szeretem, így megörültem, amikor kiderült, hogy otthon is csinálhat az ember ilyet magának nevetségesen olcsón. Mondjuk van vele némi macera, mert mosószappant kell reszelni, meg főzni, meg turmixolni, de egy-két óra alatt úgy fél évre elegendő mosószerünk lesz.
Több receptet is találtam a neten, végül ezt követtem: mosószóda, mosószappan és szódabikarbóna keverékéből áll. Az elkészítésénél érdemes arra figyelni, hogy ne húzgálja a nadrágunk szárát egyfolytában egy egyéves gyerek, mert az kissé megnehezíti a folyamatot, de különben meg lehet csinálni.
Az elkészült trutymó nem volt túl biztató, ráadásul flakonokba töltve másnapra megkötött, de úgy, hogy ki se akart jönni a flakonból – öntöttem hozzá plusz vizet, és azzal felrázva sikerült végül kicsit darabkás, de legalább folyékonyra hasonlító állagot elérni, mondjuk a felrázásnál úgy meghúztam a derekam, hogy három napig fájt, úgyhogy vigyázzunk magunkra.
Ami a hatékonyságot illeti: a sár és a homok kijött, a sütőtökpüré és a spenót meg elhalványult és másodszori-harmadszori mosásra jött ki. A fehér ruhák kicsit szürkések lettek, ezért amíg ezt használtam, addig a fehéreket mosás előtt beáztattam Na-perkarbonátos (oxigénes fehérítő néven is fut, drogériákban is kapható) vízbe, így már szép fehérek lettek.
Marhaepe-szappan
A mosószerek mellett a foltokra kipróbáltam a marhaepe-szappant, ami mindenki szerint szuperség és minden foltot kihoz – én nem tudom, mit csináltam rosszul, de a mi foltjainknak meg se kottyant, pedig bevizeztem előtte a ruhát, megsúroltam a szappannal, és utána hamarosan ment a mosógépbe, szappanosan. Mit ronthattam el? Érdemi változást nem hozott.
Öko mosószerek
Felmerül a kérdés, hogy mit szerencsétlenkedem itt a trutymóval, porokkal, marhaepével, amikor ott van a boltban a sokféle környezetbarát mosószer. Igen, ez a kérdés bennem is felmerült. A környezetbarátosodásom egyik alappilláre ugyanakkor az volt, hogy ne termeljek kiürült műanyagflakonokat, úgyhogy a mosószer választásánál azt is figyelembe vettem, hogy ne legyen flakonban. A környezetbarát folyékony mosószerek nagy része meg abban van.
A másik probléma az áruk: míg a fenti házi cuccok többnyire jóval olcsóbbak a hagyományos mosószereknél, a bolti öko mosószerek inkább drágábbak.
Azért kipróbáltam kettőt: az egyik a Souldrops, ami egy magyar startup terméke, és maga a mosószer valamelyest környezetbarát: alig használnak állati összetevőket, semennyi kőolajat, és bár pálmaolajat igen, de azt fenntartható forrásból szerzik be. A mosószereik a környezetben elbomlanak. De ez mind mindegy, mert annyira gyönyörűek a flakonjaik, engem azzal simán megvettek. A mosógél elég hatékonynak bizonyult. Egyetlen oka van, hogy nem ezen élek azóta is: a műanyagflakonok - amik a fürdőszobában valóban gyönyörűek, de a tiszai jeges árban már nem mutatnának annyira szépen. Sajnos nem visszaválthatóak, és utántöltőzacskós kiszerelésük sincsen.
A másik gyárilag-öko kipróbált mosószerem a DM saját márkás mosószere, a Denkmit Nature, amely ezen a teszten közepes értéket ért el környezetbarátságban, de legalább flakon helyett utántöltőzacskóban van (az is műanyag, de kb. 70 százalékkal kevesebb műanyagot tartalmaz, mint a flakonok). A mosóhatásával elégedett voltam, az ára ennek is több, mint a házi trutyié.
Mosástechnikai kérdések
A mosás még attól is környezetbarátabb lesz, ha kevés energiát használunk hozzá, vagyis eneriatakarékos mosógépünk van, amit ritkán kapcsolunk be, és akkor is környezetbarát programokat futtatunk rajta. Az én esetemben a „ritka” nem igazán kivitelezhető, de azért arra figyelek, hogy mindig (majdnem) tele legyen a gép, és ne indítsam el két pulóver miatt. (Ha nagyon megtömjük, az is rontja a mosás hatékonyságát.)
Az én mosógépemre rá van írva, hogy melyik a környezetbarát program, úgyhogy nem kell az agyamat használni, odatekerem és kész. Egyébként a rövidebb és a kevésbé forró programok többnyire környezetbarátabbak: 60 fokon már kb. háromszor annyi áramot használ a legtöbb gép, mint 40 fokon (ha sokat mosunk, ez a villanyszámlát is befolyásolhatja).
További szempont, hogy azért ne menjenek tönkre a ruhák se, ugyanis ha az ökomosással pár hét alatt beszürkült ruhákat gyártottunk kivehetetlen foltokkal, és ezeket kidobjuk és veszünk helyette új ruhákat, akkor olyan sokkal ugyebár nem vagyunk előbbre, sem környezetbarátság, sem anyagiak szempontjából. Úgyhogy a kasmírt és a selymet még én se mosom ki a mosószódával.
Öblítő
A környezetbarát öblítő nyomában sokat kutattam – mint kiderült, az öblítő egy komoly világnézeti kérdés, kétféle ember van, aki öblítőt használ és aki nem. Az öblítő ugyanis benne marad a ruha szálai között, és van, akit ez zavar, de van, aki meg kifejezetten igényli.
Az öblítőt nem igénylő népek ecettel öblítenek, a ruhának ettől meglepő módon tényleg nem lesz ecetszaga, meg semmilyen más szaga sem. Lehet venni mosóparfümöt, ami nem öblítő, de illatot ad a ruhának, ezekből többnyire nagyon pici mennyiség is elég, és akkor az ecettől puha lesz, a parfümtől illatos.
Sajnos ezt az akadályt nem sikerült meglépnem: nekem öblítő nélkül sprőd a ruha, merev, nem elég puha, nem szeretem, én kérek elnézést. Így végül egy bolti, környezetbarát öblítő mellett kötöttem ki, csak hát itt is szerettem volna elkerülni a műanyag flakonok halmozását, ami nem volt könnyű: esküszöm, hogy több órát töltöttem a flakon nélkül vásárolható környezetbarát öblítő felkutatásával. A Frosch cégnek van ilyen, de persze nagyobb hiperekben és drogériákban nem lehet kapni, egy-egy webshopban néha felbukkan, én a piac sarkában lévő névtelen kisboltban szerzem be.
Vasalás
Végre eljött az én időm! Amúgy se szoktam vasalni, mert utálok és nem érdekel, és helyes teregetési és ruhatárolási technikával a vasalás jelentős része elkerülhető. A helyes technika: kiszeded a ruhákat a mosógépből egy lavórba, de nem gombócba gyűrve, hanem nagyjából összehajtogatva; 5-10 percet vársz; egyenként mindet kirázogatva kiteregeted, lesimítgatod, szeretgeted, ami vállfára tehető, azt vállfára teregeted szépen eligazgatva; a szekrényben kevés ruhát tárolsz, szépen összehajtva, amit lehet, azt vállfán, de szellősen. Pár inget meg egy-egy alkalmi ruhát persze azért így is ki kell vasalni, de nem minden nap.
Most végre még egy indokom is van a vasalás ellen, hiszen könnyen beláthatjuk, hogy a vasalás energiafogyasztása révén nem igazán környezetbarát dolog. Sokkal ökoetikusabb, ha nem vasalsz!
Dolgok, amik még előttem állnak
Állítólag lehet mosni vadgesztenyével, pont most van a szezonja, a gyerek meg amúgy is hazahord napi egy tonnát. A gesztenyékről le kell szedni a barna héjat is, mosózacskóba, és be a gépbe. Nem kell érte Indiáig menni, ráadásul ingyen van. Ha kipróbáltam, szólok!
A másik, amit többen ajánlottak, a hamulúg, illetve az abból készíthető folyékony mosószer. Ez is szimpi, bár kicsit félteném a ruháimat, de egy próbát megérne, csak hát egy fővárosi lakásban nem keletezik a recepthez szükséges fahamu.
Ha Te is öko módon mosol, jól bevált tippjeid vannak, vagy cikkünkben nem szereplő szereket használsz, oszd meg velünk Facebook-kommentben!
