Kukázzák az érettségiről a genderelméletet

Olvasási idő kb. 3 perc

A nemi szerepek tanult vagy biológiai eredete a jelek szerint kényelmetlen kérdés. A migráció és terrorizmus nem az.

Kikerülne az emelt szintű társadalomismeret érettségi tételei közül a "genderelmélet és annak kritikája" - derül ki ebből az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) által jegyzett előterjesztésből.

"2. § Hatályát veszti az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÁRSADALOMISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcím EMELT SZINT pontja a 4.2. Kultúra és globalizáció alpontjában az „A gender-elmélet és annak kritikája.” szövegrész."

A genderelmélet azzal foglalkozik, hogy mennyiben határozza meg a férfiakra-nőkre jellemző viselkedésformákat a társadalom, a tanult nemi szerepek, és a szokások, és azt vallja, a különbségek jelentős része nem biológiai eredetű. 

Fotó: Shutterstock

A kérdés egyébként illeszkedik az érettségi követelményekben felsoroltakhoz, hiszen például a "társadalmi viszonyok" témacsoporton belül ilyen kérdéseket sorol fel a követelményrendszer: "A család fogalma és funkciói", "Családi szerepek", "Nők és férfiak a társadalomban, a két nem viszonyának változási". A pozitív olvasatban ezek bármelyikébe belefér a genderelmélet tárgyalása is.

A negatív olvasatban mégis aggasztó, hogy a minisztérium pont ezt az egyet gondolja fontosnak töröltetni. Az érettségi témák döntő többsége releváns, értelmes, fontos, viszont olyan témakörök is szerepelnek, mint "Biztonságpolitika: terrorizmus és migráció" (így, ebben a tagolásban) vagy a "Magyarország Alaptörvényének létrejötte", vagy éppen "A génmódosított árukkal összefüggő társadalmi-egészségügyi kockázatok". Mindhárom más szempontból problémás (az első gonoszul demagóg, a második kormánypropaganda, a harmadikról pedig még nem tudunk eleget), de mindegyik sokkal inkább támadható, mint szerencsétlen genderelmélet, és annak kritikája.

Megkérdeztem az EMMI-t, miért javasolják, hogy kikerüljön a tétel az érettségiről, hogy érkezett-e észrevétel a javaslathoz a véleményezési határidőn belül, és változott-e az állláspontjuk az előterjesztés óta. Ezt a választ kaptam:

"Tisztelt Koncz Andrea, 

Kérdésére az alábbi választ küldjük:

Maga a fogalom (genderideológia) kerül csak ki a kerettantervekből, mert a kifejezés sem szerepel a Nemzeti alaptantervben, így a kerettantervekben sem szükséges definiálni.

Üdvözlettel: Sajtó- és Kommunikációs Főosztály"

Ezt követően pedig ezt a levélváltást folytattuk le.

Miért nem szerepel a genderelmélet a kerettantervben, és ha ez így van, miért nem annak beemelését szorgalmazzák, ahelyett, hogy a kikerülést szorgalmaznák?

„A kerettantervben azért nem szerepel a fogalom, mert az azt 2012-2013-ban szövegező  szakértők nem írták bele, senki nem tett erre javaslatot. A kerettantervek tartalmának bővítése nem merült fel, hiszen deklarált célunk a tananyag csökkentése.”

 

A "Biztonságpolitika, terrorizmus, migráció" szerepel a kerettantervben? Ha igen, melyik évfolyamon és melyik tankönyvben olvasható az ezzel kapcsolatos információ? 

"A felvetett témakörök nemcsak a kerettantervekben, hanem a Nemzeti alaptantervben is szerepelnek az Ember és társadalom műveltségterületen, a Történelem kiemelt fejlesztési terület Közműveltségi tartalmain belül a Kronologikus témák között. A 11. Globalizálódó világ és Magyarország témakörön belül 5-8. évfolyamon a 11.3 pontban jelenik meg a „Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés,  terrorizmus, migráció , klímaváltozás” témája, míg a 9-12. évfolyamokon a 11.3 pontban „A tudományos-technológiai forradalom, a jóléti állam,  a globális problémák  és a fenntarthatóság” témája.

A terrorizmus, a migráció és a globális problémák és kihívások témakörei tehát a kerettantervek értelmében a 7-8. és a 11-12. évfolyamon jelennek a Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy keretében, és valamennyi jelenleg engedéllyel rendelkező történelemtankönyvben."

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.