Csepregi Csilla 17 évig volt tűzvizsgáló. Amióta megszületett a kislánya, a tűzvédelem oktatása a hivatása, küldetésének tekinti, hogy a legkisebbek is megtanulják szüleikkel együtt, hogyan kell megelőzni a tüzet, mit kell tenni, ha fellobbannak mégis a lángok, vagy hogyan kell kezelni az égési sérüléseket.
Megdöbbentő, de ma Magyarországon a nap minden órájában van valaki, akinek az otthona lángra kap, és még a felnőttek közül kevesen vannak, akik tökéletesen tisztában vannak azzal, mit lehet, mit tilos, és hogyan kell cselekedni ahhoz, hogy lehetőleg mindenki időben biztonságba kerüljön. A gyerekekkel pedig még annál is kevesebbszer merül fel ez a téma, pedig számtalan tragédia megelőzhető lenne, ha jobban felkészítenénk a kicsiket is. Csilla ezen dolgozik, és erről mesélt nekünk.
Mi a helyzet a tüzeket illetőleg Magyarországon?
Hazánkban évente több ezer alkalommal pusztít valahol tűz. Sajnos ezek a tüzek sok-sok ember sérülését, vagy halálát okozzák, a tűz miatti károk pedig szinte felbecsülhetetlenek. A tüzek fele épületekben, másik fele a szabadban keletkezik.
Az épületek tüzeinek 70 százaléka lakásokat, otthonokat érint. Átlagosan naponta 20-25 lakásban keletkezik tűz, ami nagyjából azt jelenti, hogy a nap minden órájában van valaki, akinek az otthona lángra kap. Kicsi ország lévén, szerintem ez elég riasztó adat…
Meg lehet-e előzni a tűzesetek egy részét?
Az a tapasztalat, hogy a tüzek körülbelül 90 százaléka valamilyen emberi mulasztás, oda nem figyelés eredménye. Az ilyen tüzeket mindig meg lehet(ne) előzni, vagy legalább a hatásukat lehetséges csökkenteni. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy mindenki tisztában legyen vele, mire kell odafigyelnie.
Mit gondolsz, miért van mégis akkor ennyi tűzeset, miért nem sikerül a megelőzés?
A sikertelenség oka, hogy az emberek nem mindig tudják, mit kellene tenniük a tüzek megelőzése érdekében, vagy azt gondolják, velük nem történhet meg a baj. Sajnos sokan nem gondolják át, vagy nem érzik a tetteik súlyát. Egy rossz helyre tett égő gyertya, egy magára hagyott, melegedő étel, vagy egy sérült elektromos vezeték tüze mind-mind megelőzhető volna egy kis odafigyeléssel.
Tizenhét éven át dolgoztál tűzvizsgálóként. Mi az, amire emlékszel ezekből az időkből, és szíved szerint minden édesanyának elmondanál?
Minden édesanyának elmagyaráznám, hogy biztonságban élni a világon a legfontosabb dolog, ezért figyeljenek oda, hogy a gyerek ezt is megtanulja. Sajnos szemtanúja voltam egy olyan tűznek, mit egy öt éves kisfiú okozott, mert gyufával játszott, és felgyújtott egy kanapét. A kisfiú ahelyett, hogy kimenekült volna a lakásból, a szoba bejáratával ellentétes sarokban bújt meg. Úgy találtuk meg a maciját ölelve, ott guggolva. Az életét már nem lehetett megmenteni. Ez a tűz felnyitotta a szememet, őt nem tanították meg arra, hogy milyen következményekkel jár, ha gyufával játszik, és nem mondta el neki senki, hogy mit tegyen, ha tűz van. Pedig ez a tudás az életét menthette volna meg!
Ugyanakkor találkoztam olyan tűzzel is, ahol egy tévé gyulladt ki, a gyerekek egyedül voltak otthon, és a tíz éves kisfiú a virágcserépből öntött a lángokra földet, mert tudta, hogy elektromos eszközt nem szabad vízzel oltani. Nekik szerencsére nem esett bajuk. Ez a két eset nagyon jól tükrözi, hogy mennyire fontos, hogy a gyerekek tudják, mit szabad és mit nem, mit kell tenni, ha tűz üt ki.
Munkám során sok-sok szörnyűséget láttam, de a tűzoltós éveim nagyon hasznosan teltek, mivel minden tűz tanulságul szolgált. A szülők általában óvják, szeretik a gyermeküket, odafigyelnek, hogy jó iskolába járjon, hogy felnőttként jó állása legyen, hogy jólétben éljen, de sajnos csak nagyon kevesen gondolnak arra, hogy megtanítsák őket arra, hogy meg tudják előzni a tüzeket, hogy ne kerüljenek bajba, hogy felelősen tudjanak gondolkodni és cselekedni egy ilyen helyzetben.
Mit gondolsz, mi az oka annak, hogy a szülők nem beszélnek a gyerekeknek a tűzvédelemről?
A szülők szerintem nem ismerik fel, hogy ez milyen veszélyeket jelent. Az emberek egy-egy tűz után általában azt mesélik nekem, hogy el sem tudták képzelni, hogy velük ez megtörténhet. Biztosan mindenki részesült már élete során valamilyen tűzvédelmi oktatásban. Valljuk be, nem túl izgalmas téma. Különösen nem az egy kisgyerek számára.
Talán ez az egyik oka, hogy a szülők nem különösebben okítják tűzvédelemre a gyermekeiket. Mert nem tudják, miként tehetnék a gyerek számára is befogadhatóvá ezt a témát. A gyerekek tűzvédelmi nevelése általában abban merül ki, hogy a szülő rászól, hogy ne játsszon gyufával, vagy ne nyúljon a forró vasalóhoz.
Ez a tudás azonban nagyon-nagyon kevés és ez a típusú nevelés nem elég hatékony. Fontosnak tartom, hogy segítsek azoknak a szülőknek, akiknek fontos a gyermeke biztonsága, hogy mit és milyen módon teheti érdekessé és izgalmassá a tűzvédelmi nevelést, miközben a lehető legszerteágazóbban megismerteti vele a legfontosabb tudnivalókat.
Ez volt az oka, hogy még egy mesekönyvet is kiadtál ki a tűzvédelemről?
Mindig fontosnak tartottam az emberek tűzvédelmi felkészítését. Ezzel foglalkozom a gyujtoforras.hu weblapon, ami remek lehetőség arra, hogy az évtizedek alatt összegyűlt tudásom, tapasztalatom közérthető formában megosszam.
A gyerekekhez azonban másként kell szólni, így a tűzvédelmet is át kell „fogalmazni” az ő nyelvükre. A saját gyerekeim nevelésénél is hiányoltam azokat a mesekönyveket, amelyek ebben a témában íródtak, mivel hazánkban korábban ilyet nem adtak ki. A Pompi, a tűzoltó manó című mesekönyv izgalmas, játékos, mesés formában tanítja meg a kicsiknek a tűzmegelőzést, tűzoltást, vagy a tűzből való menekülést.
Meg kell említenem, hogy a mesekönyv létrejöttében óvodapedagógus, logopédus, tanár, tűzvédelmi szakember is részt vett, az izgalmas meséket Toldi Zsuzsa írta, a csodás grafikákat pedig Papp Luca készítette. A mesekönyv telis-tele van rajzokkal, amelyeket nagy gondossággal választottunk ki, beleértve a rajzok színeit is, hogy az megnyugtató legyen az olvasóknak, és ne keltsen félelmet.
Milyen témákat fejtesz ki a mesekönyvben, tehát melyek azok a legfontosabb dolgok, amikről mind a szülőknek, mind a gyerekeknek tudniuk kellene a tűzzel kapcsolatban?
A mesekönyvben megpróbáltuk a tűzvédelem legkülönfélébb témáit feldolgozni, miközben a történet szerethető maradt. A két főszereplő, Janka és Ottó mindenféle izgalmas kalandokat élnek át, miközben egy titkos segítő keresztezi útjukat, akit egyre jobban megismernek. Ez a segítő Pompi, a tűzoltó manó, akinek segítségével a gyerekek megismerkedhetnek a gyufával való játék, az elektromos eszközök, a tábortűz veszélyeivel, a tűzből való meneküléssel, a fűtőberendezésekkel, a konyhai tüzekkel, a villámláskor történő helyes viselkedéssel, az égési sérülések kezelésével és még ezernyi mással.
A mesekönyv jó kiindulási alap lehet az egyes témák körüljárásához, az arról való beszélgetéshez.
Abszolút! Hiszen még szülőként sem biztos, hogy tisztában vagyunk a helyes tennivalókkal, a mesék elolvasása után viszont akár el is beszélgethetünk arról, hogy ki cselekedett helyesen, és miért fontos ez.
Szerinted hogyan taníthatunk a legtöbbet a gyerekeknek a tűzvédelemről?
Mindenképpen játékos formában, ami során a gyerek észrevétlenül tanul, miközben jól szórakozik. Ez lehet egy közös szerepjáték, mese, színező, feladatlap, amiben el lehet rejteni a tűzvédelem legfontosabb tudnivalóit, de persze a legjobb, ha a saját magatartásunkkal mutatunk példát, és ezt szavakkal nyomatékosítjuk. Például amikor főzünk, befelé fordítjuk az edény, serpenyő fogóját, nehogy lerántsa, vagy magára sodorja valaki.
Persze rengeteg olyan dolog van, amit egy gyereknek tudnia illene a tűzről. De talán a legfontosabb, hogy ha tüzet lát, ne ijedjen meg, ne bújjon el, ne menjen vissza semmiért, hanem gondolkodás nélkül hagyja el a lakást. Ennek gyakorlására számos remek játékot játszhatunk vele.
A másik nagyon fontos, hogy kerülje el a forró dolgokat, ne játsszon gyufával, ne nyúljon a kályhához, vasalóhoz. Legyen tisztában vele, hogy mi okozhat tüzet, és azt mivel lehet eloltani. Tudnia kell, hogy mit tegyen, ha meggyullad a ruhája és miként lehet az égési sérüléseket kezelni…
