Asztma ellen tartson kutyát és tehenet!

A gyermekkori, és akár felnőttkorra is áthúzódó asztmás tünetek sok gyerek életét megkeserítik, kényelmetlenségekkel, súlyosabb esetben komoly egészségügyi kockázatokkal járnak. Régóta ismert, hogy az asztma kialakulásában az örökletes hajlam mellett környezeti tényezők is szerepet játszanak (dohányfüst, légszennyezés).

Az utóbbi években a kutatások egyre nagyobb biztonsággal azonosítanak egy, korábban nem ismert környezeti tényezőt: az asztma kialakulásában ugyanis nagy szerepe van a gyereket körülvevő állatoknak – ráadásul védő szerepe.

Kutyák és egyéb állatfajták

Egy svéd kutatás során azt vizsgálták, hogyan befolyásolja az asztma kialakulásának kockázatát, ha a gyerek különféle állatokkal van körülvéve. Ehhez az összes, 2001 és 2010 között Svédországban született gyerek adatait feldolgozták. Az állatokkal való kontaktus során csupán két, a szülőket érintő adatot vizsgáltak:

1. a szülők regisztrált kutyatulajdonosok voltak-e a gyermek 0-1 éves koráig terjedő időszakban?

2. a szülők hivatásos gazdák, állattenyésztők vagy állattenyésztéssel foglalkozó dolgozók voltak-e a gyerek 0-1 éves korában, azaz saját vagy mások gazdaságában dolgoztak-e.

A kutatók ezután figyelemmel kísérték a gyerekeket kisiskolás korukig, és megnézték, kialakult-e náluk asztma.

shutterstock 202062100

600 ezer gyerek adatai

A vizsgálatban összesen több mint hatszázezer gyermek adatai vettek részt. Kiderült, hogy ha egyéves kora előtt kutyával él a gyerek, akkor több mint 10 százalékkal kisebb eséllyel lesz asztmás óvodás- vagy kisiskoláskorában, összehasonlítva a kutyátlan gyerekekkel.

A gazdaságban tartott állatok még ennél is jobb hatásfokkal működtek: a farmon vagy tanyán, állatok közelében élő gyerekek esélye a későbbi asztmára több mint 40 százalékkal kisebb volt az állatok nélkül élő gyerekekéhez képest. A védő hatás akkor is kimutatható volt, ha a szülők esetleges asztmáját is figyelembe vették.

Akkor tartsunk állatokat?

A kisállattartás (és itt az aranyhörcsögre, papagájra és egyebekre is gondolunk) és az asztma kockázata eléggé ellentmondásos terület: a kutatások szerint ugyanis azokban az országokban, ahol sok kisállatot tartanak az emberek a lakásban, gyakoribb az asztma. Ugyanakkor az asztma és az allergiás betegségek ún. higiénia-elmélete szerint az immunrendszer csecsemőkori fejlődésére és egyensúlyára inkább hátrányos hatással van a túl nagy tisztaság, illetve bizonyos baktériumok, kórokozók hiánya.

Vagyis nem szimplán arról van szó, hogy meg kell enni évente egy kiló koszt, sokkal inkább arról, hogy életünk első hónapjaiban a megfelelő bacikkal kell találkoznunk. Ezek a bacik pedig részben a kutyán és a tehénen élnek. (A higiéniaelméletet és annak következményeit itt magyaráztuk el részletesen.)

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti kutatás során olyan csecsemők éltek viszonylagos közelségben kutyával vagy gazdasági állatokkal, akik (még) nem voltak asztmásak. A kutatók nem vizsgálták sem az állatok hatását a már meglévő asztmára, sem a lakásban tartott hobbiállatok (rágcsálók, madarak, cica) hatását bármire.

Már kialakult asztmás betegség esetében az asztma súlyosbodásához vezethet a lakásban tartott kisállatok szőre és elhalt hámsejtjei, ezért semmi esetre sem javasoljuk, hogy az állatok jó hatásán fellelkesülve vegyen az asztmás gyereknek egy pár tengerimalacot a kisállat-kereskedésben.

shutterstock 313415411

Kutya, zöldség, gyümölcs, kirándulás, anyatej

A gyermekkori asztma megelőzéseként tehát hasznos lehet, ha állattenyésztéssel foglalkozó környezetben élünk, vagy legalább van egy kutyánk. Sokan idegenkednek a kisgyerek-kutya párosítástól, és természetesen nem megfelelő odafigyeléssel ennek is meglehetnek a veszélyei – ugyanakkor nyugodt természetű, a családba beilleszkedett kutya közelsége kifejezetten jót tesz a babának.

Az állattartás mellett az asztma megelőzésében érdemes odafigyelni a további, fontos és tudományosan jól alátámasztott tényezőre is. Ilyen a dohányfüst: a dohányfüstöt környezet növeli a későbbi asztma esélyét, azaz szülőként, nagyszülőként, egyéb rokonként ne dohányozzunk csecsemők, kisgyermekek közelében! Az ember azt gondolná, mindez valamelyest egyértelmű, mégis épp múlt héten találkoztunk egy egyébként kedves nagypapával, aki a játszótéren láncdohányzott. (Ez szerencsére tilos is.)

A dohányfüst mellett egy másik kockázati tényező a légszennyezettség, azaz igyekezzünk a svájci Alpokban letelepedni. Ha ez nem megy, és valamiért mégis egy hatsávos út mellé kényszerülünk, akkor legalább vigyük a kisgyereket minél gyakrabban tisztább levegőjű környezetbe. Igen, az is számít, ha szombatonként kimegyünk a HÉV-vel a Pilisbe.

Az asztma kockázatát, később súlyosságát növeli a gyermekkori elhízás, ezért a betegség megelőzéséért sokat teszünk, ha igyekszünk a gyereket egészségesen táplálni, és a lehetőségekhez képest csökkenteni a napi csokiskeksz-üdítő-nyalókabevitelt. Szintén a táplálásnál kell megemlítenünk a szoptatást, amely szintén valamelyest csökkenti a későbbi asztmás betegségek kialakulását.

Blogmustra